Déli simabálna
 |
||||||||||||||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
 |
||||||||||||||||||||||||||
| Természetvédelmi státusz | ||||||||||||||||||||||||||
Nem fenyegetett       |
||||||||||||||||||||||||||
| Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||||||||||||
|
||||||||||||||||||||||||||
| Tudományos név | ||||||||||||||||||||||||||
| Eubalaena australis (Desmoulins, 1822) |
||||||||||||||||||||||||||
| Szinonimák | ||||||||||||||||||||||||||
|
||||||||||||||||||||||||||
| Elterjedés | ||||||||||||||||||||||||||
 |
||||||||||||||||||||||||||
| Hivatkozások | ||||||||||||||||||||||||||
 A Wikifajok tartalmaz Déli simabálna témájú rendszertani információt.  A Wikimédia Commons tartalmaz Déli simabálna témájú médiaállományokat. |
A déli simabálna (Eubalaena australis) az emlősök (Mammalia) osztályának a cetek (Cetacea) rendjébe, ezen belül a sziláscetek (Mysticeti) alrendjébe és a simabálnafélék (Balaenidae) családjába tartozó faj.
Tartalomjegyzék |
Előfordulása [szerkesztés]
Ma a déli simabálna már csak Patagónia, Délnyugat-Ausztrália, Új-Zéland és Chile partjainál él. Vándorló állat, a telet a trópusokon és a szubtrópusokon tölti majd nyáron a déli sarkkör környékén a krillben dús vizekben táplálkoznak.
Megjelenése [szerkesztés]
A kifejlett állat 15-18 méter, az újszülött 5-6 méter hosszú. Testtömege 50-95 tonna. A déli simabálna egyik különös ismertetőjegye, hogy fején szemölcsszerű kinövések találhatók. Ezek a bőrképződmények akár 10 centiméter magasra is megnőhetnek, és tengeri makkok, bálnatetvek és különböző puhatestű állatok élősködnek rajtuk. A bőrképződmények és felrakódások elsősorban az állon, az alsó állkapcson és az orrlyukak előtt nőnek, és „sapkának” nevezik őket. Törzse zömök és kövér, hátuszony nincs rajta. Feje óriási méretű, testhosszának mintegy egynegyedét teszi ki. Szájürege hatalmas. Felső állkapcsának mindkét oldalán 230-390 szila (lemez) nő. A szilák akár 2,4 méter hosszúak is lehetnek, és sörteszerű fonalak borítják őket.
Életmódja [szerkesztés]
Az állat társas és általában kis családban él. Tápláléka kisebb halak, plankton, lebegő rákok (krill). A krillekért akár 350 méter mélyre is lemerülhet. Több mint 30 évig él.
Szaporodása [szerkesztés]
Az ivarérettséget 5-10 éves korban éri el. A párzási időszak kora tavasszal van. A vemhesség 10-12 hónapig tart, ennek végén egy borjú jön a világra. A borjú egy évig szopik, és még 2-3 évig az anyja mellett marad.
Források [szerkesztés]
- A faj szerepel a Természetvédelmi Világszövetség Vörös Listáján. IUCN. (Hozzáférés: 2011. augusztus 13.)
- Csodálatos állatvilág, Wild life fact file (magyar nyelven) ford.: Mester K.: (2000). ISBN 963-86092-0-6
- http://www.bucknell.edu/msw3/browse.asp?id=14300007 - Mammal Species of the World. Don E. Wilson & DeeAnn M. Reeder (editors). 2005. Mammal Species of the World. A Taxonomic and Geographic Reference (3rd ed).
