Berberek
Berberek | |||||||||||||||||||||||||||||||
Teljes lélekszám | |||||||||||||||||||||||||||||||
kb. 47 millió | |||||||||||||||||||||||||||||||
Régiók | |||||||||||||||||||||||||||||||
Északnyugat-Afrika | |||||||||||||||||||||||||||||||
Lélekszám régiónként | |||||||||||||||||||||||||||||||
| |||||||||||||||||||||||||||||||
Nyelvek | |||||||||||||||||||||||||||||||
Berber dialektusok (afroázsiai nyelvcsalád), Tamazight, tamasek stb. | |||||||||||||||||||||||||||||||
Vallások | |||||||||||||||||||||||||||||||
Iszlám (túlnyomó többség), ateizmus, kereszténység, judaizmus és más | |||||||||||||||||||||||||||||||
A Wikimédia Commons tartalmaz Berberek témájú médiaállományokat. |
A berberek Északnyugat-Afrika őslakos rokon népcsoportjainak összefoglaló neve. Legismertebb csoportjuk a tuaregek.
A „berber” nevet a kívülállók alkalmazták rájuk, ennek eredete a latin „barbari” (=barbár), amit az ókori rómaiak az Észak-Afrika partjain élő, latinul nem beszélő népekre és magára a területre is vonatkoztattak.
A berber identitást a nyelvhez és a kultúrához való kötődés jelenti. A legfőbb berber dialektust „tamazight” néven illetik.
Manapság a Cyreanica régiót kivéve a berberek kétnyelvűek, a berber mellett arabul is beszélnek.
A berberek számára életbevágóan fontos volt a családhoz és a törzshöz való kötődés, hiszen csak így maradhattak életben, ez a kötődés napjainkig megmaradt. A berber közösséget alkotó családok és rokonok egymás közelében laknak, ez különösen a kisebb falvakra jellemző. Ezek a csoportok Tripolitania körzetben élnek.
Származás
A berber népek származása, a sok elmélet ellenére, pontosan nem ismert.
Egyes történészek szerint a berberek a neolitikum óta itt élt emberek leszármazottai, mások szerint a Garamantiai Birodalom maradékát jelentik, amely i.e. 900 és i.sz. 500 között virágzott a történelmi Fezzán régióban.
Genetikai bizonyíték
A genetikai vizsgálatok szerint a legtöbb berber északnyugat-afrikai származású (tehát nem arab), de a berberek többsége elsősorban arabnak tekinti magát, és csak kisebb részüknek van berber öntudata.
Genetikai szempontból jelentős őseik Kelet-Afrikából, a Közel-Keletről, vagy esetleg mindkét helyről egyszerre vándoroltak Északnyugat-Afrikába a felső paleolitikum időszakában, 17 000 évvel ezelőtt.
A kizárólag az apai vonalon öröklődő Y-kromoszóma vizsgálata alapján a népesség a következőképp oszlik meg: 75% felső paleolitikus északnyugat-afrikai (H35, H36 és H38), 13% neolitikus északnyugat-afrikai (H58 és H71), 4% európai (IX csoport, H50, H52) és végül 8% fekete-afrikai (H22, H28).
Vallás és hitvilág
A berberek napjainkban elsősorban Szunnita iszlám hívők. Az iszlámra való áttérés előtt néhány berber csoport áttért a keresztény vagy az izraelita hitre, míg mások folytatták a hagyományos berber többistenhitet.
További információk
- Arezki, Dalila : L'identité berbère, Paris, Séguier, Biarritz , Atlantica, 2004, ISBN 2-84049-393-4
- Chaker, Salem : Études berbères et chamito-sémitiques , Paris [u.a.], Peeters, 2000, ISBN 90-429-0826-2
- Leguil, Alphonse : Contes berbères grivois du Haut-Atlas , Paris [u.a.], Harmattan, 2000, ISBN 2-7384-9904-X
- Hélène Claudot-Hawad: Touaregs. Apprivoiser le désert, Paris : Gallimard, 2002. (Collection Découvertes Gallimard; Cultures et société; n° 418).
- Bougchiche, Lamara : Langues et littératures berbères des origines à nos jours, Paris, Ibis Press, 1997, ISBN 2-910728-02-1
- Leguil, Alphonse : Contes berbères de l'Atlas de Marrakech, Paris, L'Harmattan, 1988, ISBN 2-7384-0163-5
- Féry, Raymond : Médecin chez les Berbères, Versailles, Ed. de l'Atlanthrope, 1986, ISBN 2-86442-013-9
- Hachid, Malika : Les premiers Berbères – entre Méditerranée, Tassili et Nil, Aix-en-Provence, Édisud, 2000, ISBN 2-7449-0227-6
- Allioui, Youcef : Timsal, enigmes berbères de Kabylie – commentaire linguistique et ethnographique, Paris, Ed. L'Harmattan, 1990, ISBN 2-7384-0627-0
- Chaker, Salem : Amaziɣ (le/un) Berbère – Linguistique berbère. Etudes de syntaxe et de diachronie , Paris, Peeters, 1995, ISBN 2-87723-152-6
- Direche-Slimani, Karima : Chrétiens de Kabylie, Saint-Denis, Ed. Bouchene, 2004, ISBN 2-912946-77-8
Jegyzetek
További információk
- Líbiai berberek
- Western Sahara (angolul)
- Nyugat-Szaharai konfliktus (magyarul)
- * The society of the Sahrawians (angolul)
- A Maghreb palesztinjai (magyarul)