Bakonybánk

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A lap korábbi változatát látod, amilyen KMBot (vitalap | szerkesztései) 2021. április 8., 22:04-kor történt szerkesztése után volt. Ez a változat jelentősen eltérhet az aktuális változattól. (reklámlink törlése AWB)
Bakonybánk
Katolikus templom
Katolikus templom
Bakonybánk címere
Bakonybánk címere
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióKözép-Dunántúl
VármegyeKomárom-Esztergom
JárásKisbéri
Jogállásközség
PolgármesterNagyné Farkas Marianna (független)[1]
Irányítószám2885
Körzethívószám34
Népesség
Teljes népesség391 fő (2023. jan. 1.)[2]
Népsűrűség28,82 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület15,06 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 47° 27′ 56″, k. h. 17° 54′ 09″Koordináták: é. sz. 47° 27′ 56″, k. h. 17° 54′ 09″
Bakonybánk (Komárom-Esztergom vármegye)
Bakonybánk
Bakonybánk
Pozíció Komárom-Esztergom vármegye térképén
Bakonybánk weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Bakonybánk témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Bakonybánk: község Komárom-Esztergom megyében, a Kisbéri járásban.

Fekvése

A Bakony keleti lábánál, a Bakonyalja és a Kisalföld határán fekszik. Többutcás úti falu. Mellette folyik a cuhai Bakony-ér.

Főutcája a 8218-as út, de érinti a határszélét keleten a 8217-es, nyugaton pedig a 8222-es út is.

A hazai vasútvonalak közül a Tatabánya–Pápa-vasútvonal érinti, melynek Bakonybánk vasútállomása a belterület szélétől pár száz méterre keletre helyezkedik el, közúti elérését a 82 324-es számú mellékút biztosítja.

Története

A bakonybánki evangélikus templom

Első írásos említése 1340-ből való. A neve a középkori személy- és méltóságnévből, a Bán-ból származik.

A török hódoltság idején elpusztult. A 18. század középétől kezdett újra benépesülni. Ekkortól az Esterházy, a Hunkár, a Stróbel, a Potyondi és a Dombay családoknak voltak itt birtokai.

A Rákóczi-szabadságharc idején a kuruc brigadéros, Bezerédj Imre birtokában volt a település.

Jelentős lendületet adott a falu fejlődésének a századfordulón (1901-1902-ben) megépült helyiérdekű vasút,[3] posta és távírda.

A falu 1950-ig Veszprém megyéhez tartozott.

Közélete

Polgármesterei

  • 1990–1994: Ledniczki Józsefné (független)[4]
  • 1994–1998: Dosztály Csaba (független)[5]
  • 1998–2002: Major László (független)[6]
  • 2002–2006: Major László (független)[7]
  • 2006–2010: Major László (független)[8]
  • 2010–2012: Kovács Kálmán Imre (független)[9]
  • 2012–2014: Kovács Kálmán Imre (független)[10]
  • 2014–2019: Kovács Kálmán Imre (független)[11]
  • 2019-től: Nagyné Farkas Marianna (független)[1]

A településen 2012. szeptember 9-én időközi polgármester-választást (és képviselő-testületi választást) tartottak, az előző képviselő-testület önfeloszlatása miatt.[12] A választáson a hivatalban lévő polgármester is elindult, és meg is erősítette pozícióját.[10]

Népesség

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2023 között
Lakosok száma
451
438
439
382
409
391
201320142015202120222023
Adatok: Wikidata

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 77,4%-a magyarnak, 1,6% cigánynak, 0,9% németnek, 0,2% örménynek mondta magát (21,9% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 40,4%, református 6%, evangélikus 9,5%, felekezeten kívüli 14,3% (29,3% nem nyilatkozott).[13]

Nevezetességei

Szabadtéri installációk a bakonybánki Bánki Donát technikai parkban
  • Római kori leletek, köztük a Bacchus-fej, mely a Pannonhalmi apátságban látható.
  • Bánki Donát-emlékszoba: A faluban született Bánki Donát (eredeti neve Lőwinger Donát [1859–1922]) magyar gépészmérnök, feltaláló és műegyetemi tanár. Korának egyik legnagyobb gépészmérnöke, a hidrogépek, kompresszorok és gőzturbinák szerkezettanának professzora, a porlasztó feltalálója.
  • Minden év június 6-án Bánki Donát Emléknap.
  • Római katolikus templom: barokk stílusú, 1750-ből.
  • Hunkár-kúria - copf stílusú, ma Polgármesteri Hivatal.
  • Bezerédy-kúria - a posta, az orvosi rendelő és a könyvtár működik benne.
  • Stróbel-kastély - Bánki Donát Általános Iskola és Kultúrház

Képgaléria

Jegyzetek

  1. a b Bakonybánk települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2020. február 26.)
  2. Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2023. október 30. (Hozzáférés: 2023. november 5.)
  3. Itt azonban 2007. március 4-én megszűnt a személyforgalom.
  4. Bakonybánk települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  5. Bakonybánk települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2019. november 30.)
  6. Bakonybánk települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. február 26.)
  7. Bakonybánk települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. február 26.)
  8. Bakonybánk települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. február 26.)
  9. Bakonybánk települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. november 27.)
  10. a b Bakonybánk települési időközi választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2012. szeptember 9. (Hozzáférés: 2020. június 10.)
  11. Bakonybánk települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. február 26.)
  12. 2012. évre kitűzött időközi önkormányzati választások az időközi választás napja szerinti időrendben (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2012 (Hozzáférés: 2020. június 10.)
  13. Bakonybánk Helységnévtár

További információk

Sablon:Komárom-Esztergom megye helységei