Bánki Donát

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Bánki Donát
Bánki Donát portré.jpg
Életrajzi adatok
Született 1859. június 6.
Bakonybánk
Elhunyt 1922. augusztus 1. (63 évesen)
Budapest
Ismeretes mint porlasztó
bánki-motor
bánki-turbina kifejlesztője
Nemzetiség magyar
Iskolái
Felsőoktatási
intézmény
Műegyetem, Budapest
Pályafutása
Szakterület gépészmérnök, feltaláló
Szakmai kitüntetések
MTA Nagyjutalma
Akadémiai tagság MTA levelező tagja (1911)

Hatással voltak rá Csonka János
Bánki Donát

Bánki Donát (Bakonybánk, 1859. június 6.Budapest, 1922. augusztus 1.[1]) eredeti neve Lőwinger Donát, korának egyik legnagyobb gépészmérnöke, feltalálója, egyetemi tanár.

Családja[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Szülei dr. Lőwinger Ignác és Salzer Berta (Betti). Édesapja körorvos volt és az 1848–49-es forradalom és szabadságharc kitöréskor fiatal házasként is jelentkezett a szerveződő honvédségbe, ahol főorvosként a fegyverletételig szolgált. Édesapja honvédtiszti előélete is közrejátszott abban, hogy a család zsidó származása mellett magyar hazafias nevelést adott a gyermekeknek. Donát negyedik gyermekként született és később, mikor már hatan voltak testvérek átköltöztek Lovászpatonára. 1879-ben már egyetemistaként magyarosította a nevét és szülőhelye iránti tisztelete miatt választotta a Bánki nevet.[2]

Munkássága[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A budapesti Műegyetemen szerzett gépészmérnöki diplomát. Az iparban helyezkedett el szerkesztőmérnökként (MÁV gépgyár, majd Ganz-gyár). Az egyetemen 1879–80-ban a műszaki mechanika tanszéken tanársegéd volt, majd 1899-től haláláig a hidrogépek, kompresszorok és gőzturbinák szerkezettanának professzora.[2][3]

Munkássága szorosan összekapcsolódott Csonka Jánossal, akivel együtt 1890-re kifejlesztették az ún. Bánki-Csonka motort, amely a Ganz-gyár nemzetközileg is versenyképes terméke volt. A Pallas nagy lexikona szerzőinek egyike volt 1893-tól. 1893. február 11-én Csonkával együtt szabadalmaztatta a fúvókás benzinkarburátort (porlasztót), megelőzve ezzel a külföldön általánosan úttörőnek tartott Wilhelm Maybachot. 1894-ben szabadalmaztatta az első nagynyomású robbanómotort, a saját korában méltán világhírű Bánki-motort, amelynél a robbanókeveréket a hengerbe porlasztott vízzel hűtötte le, s ezzel a motor hatásfokát korábban nem remélt mértékben sikerült fokoznia.[2][3]

Mind a kompresszió-növelés, mind a vízbefecskendezés elsőként Bánki által tisztázott elvét később is alkalmazták, bár a Bánki-motor elterjedését a néhány évvel később megjelent dízelmotor megakadályozta. Az általa 1917-ben feltalált Bánki-turbina új utakat nyitott a törpe vízierőművek fejlesztésében. 1918-ban nagyszabású tervet dolgozott ki a Vaskapu vízerejének hasznosítására.[2][3]

A Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja volt 1911-től. A vízturbináért Bánkit halála után négy évvel 1926-ban a Magyar Tudományos Akadémia nagyjutalmával tüntette ki. Irat- és kézirathagyatékának nagy része a BME OMIKK Levéltárában található. Digitalizálva lásd[4] Jelentős gépszerkesztői munkássága, szabadalmi tevékenysége mellett nagy hivatástudattal látta el oktatói tevékenységét. Nagy hangsúlyt fektetett arra, hogy hallgatói felkészülését előadási jegyzetekkel is segítse. Egyetemi tanári tevékenysége során a mérnökképzésben bevezette a laboratóriumi képzést.[3]

Írásai[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Írásaiban főként a gázmotorok elméletével, a gőzturbinák és hidrogépek szerkesztési alapelveivel foglalkozott.

  • Gyakorlati hidraulika és hidrogépek (jegyzet, I–II., Bp., 1901–02);
  • Gőzturbinák. Légsűrítő gépek (kőnyomat, Bp., 1903);
  • Energiaátalakulások folyadékokban (Bp., 1916, németül: Berlin: 1921);
  • Neue Wasserturbine (Berlin, 1917);
  • A Vaskapu-vízierőmű tervezete (I–II., Bp., 1918);
  • Dugattyús szivattyúk és kompresszorok gépszerkezettana (Bp., 1932).

Emlékezete[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Az első benzinporlasztót a Műszaki Emléket Nyilvántartó és Gyűjtő Csoport őrzi.
  • A Bánki-Csonka-motor első példánya ma a Budapesti Közlekedési Múzeumban látható.
  • Több oktatási intézmény névadója
    • Óbudai Egyetem Bánki Donát Gépész és Biztonságtechnikai Mérnöki Kar
    • Bánki Donát Közlekedésgépészeti Szakközépiskola és Szakiskola
    • Bánki Donát Szakképző Iskola Ajka[5]
    • Bánki Donát Gimnázium és Szakközépiskola Dunaújváros[6]
    • Bánki Donátról elnevezett kisbolygó, a 131763 Donátbánki.
  • Szülőfalujában, Bakonybánkon a Bánki Donát Műszaki Egyesület őrzi a feltaláló emlékét
  • születésének 150. évfordulójára a Magyar Nemzeti Bank emlékpénzt adott ki
Bánki Donát arcképe, az 1960-ban kiadott emlékbélyegen
Bánki Donát arcképe, 2009

A Bánki-emlékérem[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Emlékére a Gépipari Tudományos Egyesület 1955-ben három fokozatú, díjazással egybekötött, évenként kiosztott műszaki kitüntetést alapított.[7]

Diák-nóta[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A műegyetemi hallgatók alábbi nótája is szeretettel emlékezik tanárukról[8]:

Hidrogépek, kompresszorok, turbinák…
Bánkinak a Laval-csövön azt fújják:
Expandálnék, hej de nem tudok,
Mert az izotermám nagyon kanyarog.
Bánki Donát sírja Budapesten. Farkasréti temető: 47/2-1-7/8.
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Bánki Donát témájú médiaállományokat.

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Halálesete bejegyezve a Budapest II. ker. polgári halotti akv. 447/1922 folyószáma alatt.
  2. ^ a b c d Horváth Sándor: Bánki Donát élete és munkássága. gbi.bgk.bmf.hu. (Hozzáférés: 2010. május 15.)
  3. ^ a b c d Bánki Donát élete. Óbudai Egyetem Bánki Donát Gépész és Biztonságtechnikai Mérnöki Kar. (Hozzáférés: 2010. május 15.)
  4. Digitalizálva lásd itt!
  5. Bánki Donát Szakképző Iskola Ajka
  6. Bánki Donát Gimnázium és Szakközépiskola Dunaújváros
  7. "Bánki Donát" emlékérme. Magyar Nemzeti Bank. (Hozzáférés: 2010. május 15.)
  8. A karburátor társfeltalálója. HotDog. (Hozzáférés: 2010. május 15.)

Hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Lásd még[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Magyar életrajzi lexikon I. (A–K). Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1967. 105–106. o.  
  • Halmos László: Bánki Donát. In: Műszaki nagyjaink, 1. köt. Bp.: Gépipari Tudományos Egyesület, 1967. 43-93.
  • Terplán Zénó (szerk.): Bánki Donát (1859-1922). Emlékkönyv születésének 125. évfordulójára. Bp.: Műszaki és Természettudományi Egyesületek Szövetsége, 1984. ISBN 963 8011 734
  • Terplán Zénó: Bánki Donát. In: Magyar tudóslexikon A-tól Zs-ig. Főszerk. Nagy Ferenc. Budapest: Better; MTESZ; OMIKK. 1997. 146–147. o. ISBN 963-85433-5-3
  • Gáti József: Bánki Donát. A mérnök géniusz. Bp.: Óbudai Egyetem, 2012. ISBN 978-615-5018-30-5
  • DONÁT BÁNKI (1859-1922) (angol nyelven). scitech.mtesz.hu. (Hozzáférés: 2010. május 15.)
  • Magyar zsidó lexikon. Szerk. Ujvári Péter. Budapest: Magyar Zsidó Lexikon. 1929. 84. o.  Online elérés