Bánki Donát
| Bánki Donát | |
 |
|
| Életrajzi adatok | |
| Ismeretes mint | porlasztó bánki-motor bánki-turbina kifejlesztője |
| Nemzetiség | magyar |
| Született | Bánk 1859. június 6. |
| Elhunyt | Budapest 1922. augusztus 1. (63 évesen) |
| Iskolái | |
| Felsőoktatási intézmény | Műegyetem, Budapest |
| Pályafutása | |
| Szakterület | gépészmérnök, feltaláló |
| Szakmai kitüntetések | |
| MTA Nagyjutalma | |
| Akadémiai tagság | MTA levelező tagja (1911) |
|
|
|
| Hatással voltak rá | Csonka János |
Bánki Donát (Bánk, 1859. június 6. – Budapest, 1922. augusztus 1.[1]) eredeti neve Lőwinger Donát, korának egyik legnagyobb gépészmérnöke, feltalálója, egyetemi tanár.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Családja
Szülei dr. Lőwinger Ignác és Salzer Berta (Betti). Édesapja körorvos volt és az 1848–49-es forradalom és szabadságharc kitöréskor fiatal házasként is jelentkezett a szerveződő honvédségbe, ahol főorvosként a fegyverletételig szolgált. Édesapja honvédtiszti előélete is közrejátszott abban, hogy a család zsidó származása mellett magyar hazafias nevelést adott a gyermekeknek. Donát negyedik gyermekként született és később, mikor már hatan voltak testvérek átköltöztek Lovászpatonára. 1879-ben már egyetemistaként magyarosította a nevét és szülőhelye iránti tisztelete miatt választotta a Bánki nevet.[2]
[szerkesztés] Munkássága
A budapesti Műegyetemen szerzett gépészmérnöki diplomát. Az iparban helyezkedett el szerkesztőmérnökként (MÁV gépgyár, majd Ganz-gyár). Az egyetemen 1879–80-ban a műszaki mechanika tanszéken tanársegéd volt, majd 1899-től haláláig a hidrogépek, kompresszorok és gőzturbinák szerkezettanának professzora.[2][3]
Munkássága szorosan összekapcsolódott Csonka Jánossal, akivel együtt 1890-re kifejlesztették az ún. Bánki-Csonka motort, amely a Ganz-gyár nemzetközileg is versenyképes terméke volt. A Pallas nagy lexikona szerzőinek egyike volt 1893-tól. 1893. február 11-én Csonkával együtt szabadalmaztatta a fúvókás benzinkarburátort (porlasztót), megelőzve ezzel a külföldön általánosan úttörőnek tartott Wilhelm Maybachot. 1894-ben szabadalmaztatta az első nagynyomású robbanómotort, a saját korában méltán világhírű Bánki-motort, amelynél a robbanókeveréket a hengerbe porlasztott vízzel hűtötte le, s ezzel a motor hatásfokát korábban nem remélt mértékben sikerült fokoznia.[2][3]
Mind a kompresszió-növelés, mind a vízbefecskendezés elsőként Bánki által tisztázott elvét később is alkalmazták, bár a Bánki-motor elterjedését a néhány évvel később megjelent dízelmotor megakadályozta. Az általa 1917-ben feltalált Bánki-turbina új utakat nyitott a törpe vízierőművek fejlesztésében. 1918-ban nagyszabású tervet dolgozott ki a Vaskapu vízerejének hasznosítására.[2][3]
Az Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja volt 1911-től. A vízturbináért Bánkit halála után négy évvel 1926-ban a Magyar Tudományos Akadémia nagyjutalmával tüntette ki. Irat- és kézirathagyatékának nagy része a BME OMIKK Levéltárában található. Digitalizálva lásd[4] Jelentős gépszerkesztői munkássága, szabadalmi tevékenysége mellett nagy hivatástudattal látta el oktatói tevékenységét. Nagy hangsúlyt fektetett arra, hogy hallgatói felkészülését előadási jegyzetekkel is segítse. Egyetemi tanári tevékenysége során a mérnökképzésben bevezette a laboratóriumi képzést.[3]
[szerkesztés] Írásai
Írásaiban főként a gázmotorok elméletével, a gőzturbinák és hidrogépek szerkesztési alapelveivel foglalkozott.
- Gyakorlati hidraulika és hidrogépek (jegyzet, I–II., Bp., 1901–02);
- Gőzturbinák. Légsűrítő gépek (kőnyomat, Bp., 1903);
- Energiaátalakulások folyadékokban (Bp., 1916, németül: Berlin: 1921);
- Neue Wasserturbine (Berlin, 1917);
- A Vaskapu-vízierőmű tervezete (I–II., Bp., 1918);
- Dugattyús szivattyúk és kompresszorok gépszerkezettana (Bp., 1932).
[szerkesztés] Emlékezete
- Az első benzinporlasztót a Műszaki Emléket Nyilvántartó és Gyűjtő Csoport őrzi.
- A Bánki-Csonka-motor első példánya ma a Budapesti Közlekedési Múzeumban látható.
- Több oktatási intézmény névadója
- Óbudai Egyetem Bánki Donát Gépész és Biztonságtechnikai Mérnöki Kar
- Bánki Donát Közlekedésgépészeti Szakközépiskola és Szakiskola
- Bánki Donát Szakképző Iskola Ajka[5]
- Bánki Donát Gimnázium és Szakközépiskola Dunaújváros[6]
- Bánki Donátról elnevezett kisbolygó, a 131763 Donátbánki.
- Szülőfalujában, Bakonybánkon a Bánki Donát Műszaki Egyesület őrzi a feltaláló emlékét
- születésének 150. évfordulójára a Magyar Nemzeti Bank emlékpénzt adott ki
|
|
[szerkesztés] A Bánki-emlékérem
Emlékére a Gépipari Tudományos Egyesület 1955-ben három fokozatú, díjazással egybekötött, évenként kiosztott műszaki kitüntetést alapított.[7]
[szerkesztés] Diák-nóta
A műegyetemi hallgatók alábbi nótája is szeretettel emlékezik tanárukról[8]:
- Hidrogépek, kompresszorok, turbinák…
- Bánkinak a Laval-csövön azt fújják:
- Expandálnék, hej de nem tudok,
- Mert az izotermám nagyon kanyarog.
[szerkesztés] Források
[szerkesztés] Hivatkozások
[szerkesztés] Lásd még
[szerkesztés] Külső hivatkozások
- Magyar életrajzi lexikon I. (A–K). Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1967. 105–106. o. Online hozzáférés
- Halmos László: Bánki Donát. In: Műszaki nagyjaink, 1. köt. Bp.: Gépipari Tudományos Egyesület, 1967. 43-93.
- Terplán Zénó (szerk.): Bánki Donát (1859-1922). Emlékkönyv születésének 125. évfordulójára. Bp.: Műszaki és Természettudományi Egyesületek Szövetsége, 1984.
- Magyar tudóslexikon A-tól Zs-ig. Főszerk. Nagy Ferenc. Budapest: Better; MTESZ; OMIKK. 1997. 146–147. o. ISBN 963-85433-5-3
- Magyar zsidó lexikon. Szerk. Ujvári Péter. Budapest: Magyar Zsidó Lexikon. 1929. 84. o. Online elérés
