Andrássy Sándor

gróf Andrássy Sándor (Andrássy Sándor)
Született	1863. június 19. Pozsony,
Elhunyt	1946. július 20. (83 évesen) Budapest
Állampolgársága	magyar
Nemzetisége	magyar
Házastársa	Esterházy Mária Angelika (1889. január 5. – )
Gyermekei	Andrássy Aladár Andrássy Imre Andrássy Mihály Andrássy Margit
Szülei	Wenckheim Leontina Andrássy Aladár
Foglalkozása	jogász, politikus, országgyűlési képviselő
Tisztsége	magyarországi parlamenti képviselő (1892. február 20. – 1905. január 3.) a magyar főrendiház tagja (1904. december 19. – 1918. november 16.) magyarországi parlamenti képviselő (1905. február 17. – 1906. február 19.) magyarországi parlamenti képviselő (1906. május 21. – 1910. március 21.) magyarországi parlamenti képviselő (1910. június 23. – 1916. június 7.) a magyar felsőház tagja (1936–1944)
Sablon • Wikidata • Segítség

Gróf csíkszentkirályi és krasznahorkai Andrássy Sándor Alfréd Viktor László Albert Károly Alajos Walburga Fidél (Pozsony, 1863. június 19. - Budapest, 1946. július 20.) császári és királyi kamarás, belső titkos tanácsos, országgyűlési képviselő, főrendiház örökös tagja, nagybirtokos, Zemplén vármegye virilistája.

Élete

A római katolikus gróf csíkszentkirályi és krasznahorkai Andrássy család sarja. Apja, gróf Andrássy Aladár (1827-1903), Zemplén, Gömör és Kishont vármegyék főispánja, anyja báró Wenckheim Leontine (1841-1921) volt. Apai nagyszülei gróf Andrássy Károly (1792-1845), országgyűlési követ, és gróf muraszombathi Szapáry Etelka (1798-1876) voltak. Anyai nagyszülei báró Wenckheim Viktor (1815-1900) és nagyatádi Czindery Mária (1822-1847) voltak. Andrássy Sándor nagybátyja, gróf Andrássy Gyula (1823-1890) a Magyar Királyság miniszterelnöke volt.

A középiskolai érettségi vizsgálatot a kegyestanítórend budapesti főgimnáziumában végezte. Tovább tanult a budapesti tudományegyetemen, ahol jog és államtudományi oklevelet szerzett. Egyetemi képzése után egy évig tanulmányúton volt Angliában és Franciaországban. Andrássy Sándor az 1904. november 18.-i események következtében kilépett a Szabadelvű Pártból. Az alkotmánypárt tagja lett, majd párton kívüli. A homonnai választókerületnek 1896-tól 1916-ig volt országgyűlési képviselője, azután a főrendiház tagja lett, majd a felsőház megalakulásától kezdve a felsőházé. A Zemplénvármegyei Gazdák Egyesületének elnöke volt. Zemplén vármegye tiszteletbeli jegyzője, majd tiszteletbeli főjegyzője lett. 1906-tól kezdve a Királyi Magyar Automobil Club elnöke. Az első világháború idején megalapította az önkéntes Automobil Testületet és a háború végéig annak parancsnoka volt. 1907-ben belső titkos tanácsos lett.

A háború alatt az orosz és olasz frontokon teljesített katonai szolgálatot. A csehszlovák megszállásig a Felsőbodrogi Vízszabályozási Társulat elnöke volt, ez idő szerint pedig az Alsószabolcsi Ármentesítő és Belvízszabályozó Társulat elnöke, és tiszteletbeli elnöke a Pannónia evezősklubnak. A Tisza—Dunavölgyi Társulat központi bizottságának alelnöke, a Magyar Általános Hitelbank igazgatóságánaik tagja. A legjelentősebb birtokcsoportja a 12 000 kataszteri holdas Szabolcs vármegyei Tiszadob környékbeli, amelynek a központja a tiszadobi Andrássy kastély volt. Érett korára Szabolcs vármegye törvényhatósági bizottságának tagja is lett.

Házassága és leszármazottjai

1889. január 5.-én vette el Pozsonyban gróf galánthai Esterházy Mária Angelika Jozefina Emerika (*Réde, 1870. január 14.–†Budapest, 1962. március 16.) kisasszonyt, gróf galánthai Esterházy Imre (1840-1918) és Alessandrina Cassa Rossi (1844-1919) lányát. A házasságukból született:

• gróf Andrássy Aladár (1890-1895)
• gróf Andrássy Imre (1891-1985). Első neje, Edit Payer; második neje, Stella Monica Amalia Kuylenstierna.
• gróf Andrássy Mihály (1893-1990). Neje gróf nagykárolyi Károlyi Gabriella.
• gróf Andrássy Margit (1902-1984). Első Férje, gróf vajai és luskodi Vay László. Második férje, báró Buttler Elemér.