Ammónium-bikarbonát
| Ammónium-bikarbonát | |
|---|---|
 |
|
| IUPAC név | Ammonium bicarbonate |
| Azonosítók | |
| CAS-szám | [1066-33-7] |
| Tulajdonságok | |
| Moláris tömeg | 79,05563 g/mol |
| Sűrűség | 1,586 g/cm³ [1] |
| Olvadáspont |
60 °C körül bomlik[1] |
| Oldhatóság (vízben) | 220 g/l (20 °C)[1] |
| Veszélyek | |
| EU osztályozás | Ártalmas (Xn)[1] |
| R mondatok | R22[1] |
| S mondatok | (nincs)[1] |
| Rokon vegyületek | |
| Azonos kation | Ammónium-karbonát |
| Azonos anion | Nátrium-hidrogénkarbonát Kálium-hidrogénkarbonát |
| Ha másként nem jelöljük, az adatok az anyag standard állapotára vonatkoznak. (25 °C, 100 kPa) |
|
Az ammónium-bikarbonát (más néven ammónium-hidrogén-karbonát vagy E503ii) az ammónia bikarbonát sója.
Az ammónium-bikarbonát előállítható ammónia vizes oldatán átvezetett szén-dioxid segítségével. Hő hatására a reakció visszafelé érvényesül:
NH4HCO3 (ammónium-bikarbonát)→ NH3 (ammónia) + H2O (víz) + CO2 (szén-dioxid)
Tartalomjegyzék |
Tulajdonságai [szerkesztés]
Az ammónium-bikarbonát szobahőmérsékleten fehér, kristályos port alkot, melynek enyhe ammónia-szaga van. Vízben oldva enyhén lúgos kémhatást ad. Alkoholban és etanolban nem oldékony. 36 °C és 60 °C között ammóniává, vízzé, és szén-dioxiddá elbomlik. A reakció erősen endoterm, ezért az oldott állapotban lévő ammónium-bikarbonát bomlásával hőt von el a környező vízből, így az jóval lassabban melegszik fel. Savval reagálva ammónia szabadul fel.
Felhasználási területei [szerkesztés]
A nátrium-hidrogénkarbonát elterjedése előtt az ammónium-bikarbonátot sütőporként is alkalmazták szalalkáli, szalagáré illetve szalatka néven. Ma is kapható szalalkáli néven. Régebbi források szarvsónak, agancssónak vagy szarvasagancssónak is nevezik, mert régebben nitrogénben gazdag szerves anyagokból (szarv, köröm, haj) állították elő.[2][3] A sütőpor helyettesítésére is használható.[4] Élelmiszerek esetében savanyúságot szabályozó anyagként, E503ii néven alkalmazzák. Élelmiszerek esetén nincs napi maximum beviteli mennyisége, ismert mellékhatása nincs. Sütéskor szén-dioxidra, vízre és ammóniára bomlik. Az ammónia (ami egy kellemetlen szagú gáz) sütés után vastagabb tésztákban bennmaradhat, ezért vékony tésztákhoz, soklapos sütikhez használják. Mivel a hőbomlás szobahőmérsékleten nem indul meg, olyan süteményeknél előnyös, amelyek tésztáját sütés előtt hosszan pihentetni kell.
Kínában nitrogéntartalmú műtrágyaként, olcsósága miatt nagy mennyiségben használják, de szerepét egyre inkább a karbamid veszi át. Ezen kívül felhasználják még tűzoltókészülékekben, gyógyszerekben, festékekben, műanyag- és gumigyártás, és kerámiakészítés során.
Biztonsági kockázatok [szerkesztés]
Az ammónium-bikarbonát a szemet, a bőrt, és a légzőrendszert erősen irritáló szer. Sütőporként alkalmazva akrilamid szabadulhat fel, ami kísérleti állatoknál növelte a rák kialakulásának kockázatát.
Külső források [szerkesztés]
- ^ a b c d e f Ammónium-bikarbonát (IFA GESTIS) (németül)
- ↑ separation of hornsalt
- ↑ "separation of hornsalt" translated into english
- ↑ What is hartshorn?. (Hozzáférés: 2007. december 26.)
