Ammónium-bikarbonát

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ammónium-bikarbonát
Ammonium bicarbonate.PNG
IUPAC-név Ammonium bicarbonate
Kémiai azonosítók
CAS-szám 1066-33-7
Kémiai és fizikai tulajdonságok
Kémiai képlet NH4HCO3
Moláris tömeg 79,05563 g/mol
Sűrűség 1,586 g/cm³ [1]
Olvadáspont 60 °C körül bomlik[1]
Oldhatóság (vízben) 220 g/l (20 °C)[1]
Veszélyek
EU osztályozás Ártalmas (Xn)[1]
R mondatok R22[1]
S mondatok (nincs)[1]
Rokon vegyületek
Azonos kation Ammónium-karbonát
Azonos anion Nátrium-hidrogénkarbonát
Kálium-hidrogénkarbonát
Magnézium-bikarbonát
Ha másként nem jelöljük, az adatok
az anyag standard állapotára vonatkoznak.
(25 °C, 100 kPa)

Az ammónium-bikarbonát (más néven ammónium-hidrogén-karbonát vagy E503ii) az ammónia bikarbonát sója.

Az ammónium-bikarbonát előállítható ammónia vizes oldatán átvezetett szén-dioxid segítségével. Hő hatására a reakció visszafelé érvényesül:

NH4HCO3 (ammónium-bikarbonát)→ NH3 (ammónia) + H2O (víz) + CO2 (szén-dioxid)

Tulajdonságai[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az ammónium-bikarbonát szobahőmérsékleten fehér, kristályos port alkot, melynek enyhe ammónia-szaga van. Vízben oldva enyhén lúgos kémhatást ad. Alkoholban és etanolban nem oldékony. 36 °C és 60 °C között ammóniává, vízzé, és szén-dioxiddá elbomlik. A reakció erősen endoterm, ezért az oldott állapotban lévő ammónium-bikarbonát bomlásával hőt von el a környező vízből, így az jóval lassabban melegszik fel. Savval reagálva ammónia szabadul fel.

Felhasználási területei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A nátrium-hidrogénkarbonát elterjedése előtt az ammónium-bikarbonátot sütőporként is alkalmazták szalalkáli, szalagáré illetve szalatka néven. Ma is kapható szalalkáli néven. Régebbi források szarvsónak, agancssónak vagy szarvasagancssónak is nevezik, mert régebben nitrogénben gazdag szerves anyagokból (szarv, köröm, haj) állították elő.[2][3] A sütőpor helyettesítésére is használható.[4] Élelmiszerek esetében savanyúságot szabályozó anyagként, E503ii néven alkalmazzák. Élelmiszerek esetén nincs napi maximum beviteli mennyisége, ismert mellékhatása nincs. Sütéskor szén-dioxidra, vízre és ammóniára bomlik. Az ammónia (ami egy kellemetlen szagú gáz) sütés után vastagabb tésztákban bennmaradhat, ezért vékony tésztákhoz, soklapos sütikhez használják. Mivel a hőbomlás szobahőmérsékleten nem indul meg, olyan süteményeknél előnyös, amelyek tésztáját sütés előtt hosszan pihentetni kell.

Kínában nitrogéntartalmú műtrágyaként, olcsósága miatt nagy mennyiségben használják, de szerepét egyre inkább a karbamid veszi át. Ezen kívül felhasználják még tűzoltókészülékekben, gyógyszerekben, festékekben, műanyag- és gumigyártás, és kerámiakészítés során.

Biztonsági kockázatok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az ammónium-bikarbonát a szemet, a bőrt, és a légzőrendszert erősen irritáló szer. Sütőporként alkalmazva akrilamid szabadulhat fel, ami kísérleti állatoknál növelte a rák kialakulásának kockázatát.

Külső források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]