Ammónium-karbonát
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
| Ammónium-karbonát | |
|---|---|
 |
|
 |
|
| IUPAC név | Ammonium carbonate |
| Azonosítók | |
| CAS-szám | [506-87-6] |
| Tulajdonságok | |
| Kémiai képlet | (NH4)2CO3 |
| Moláris tömeg | 96,09 g/mol |
| Megjelenés | fehér por |
| Sűrűség | 1,50 g/cm³, szilárd |
| Olvadáspont |
58 °C |
| Forráspont |
elbomlik |
| Oldhatóság (vízben) | vízoldékony, meleg vízben elbomlik |
| Veszélyek | |
| MSDS | External MSDS |
| EU osztályozás | Ártalmas (Xn)[1] |
| R mondatok | R22[1] |
| S mondatok | (nincs)[1] |
| Rokon vegyületek | |
| Azonos kation | ammónium-nitrát ammónium-szulfát ammónium-klorid ammónium-hidrogénkarbonát |
| Azonos anion | nátrium-karbonát kálium-karbonát |
| Ha másként nem jelöljük, az adatok az anyag standard állapotára vonatkoznak. (25 °C, 100 kPa) |
|
Az ammónium-karbonát (más néven E503i, illékony só, agancssó vagy repülősó) az ammónia karbonát-ionnal alkotott sója. Régebben a pék ammóniájának is nevezték, mert a modern sütőporok kifejlesztése előtt az ammónium-karbonátot alkalmazták sütőporként.
Felhasználási területei [szerkesztés]
- néhány országban a sütőpor alternatívájaként használják
- élelmiszerek esetében savanyúságot szabályozó anyagként, E503i néven alkalmazzák. Élelmiszerek esetén nincs napi maximum beviteli mennyisége. Ismert mellékhatása nincs, kivéve, hogy fogyasztás után némi gáz fejlődhet a gyomorban.
Külső források [szerkesztés]
- ^ a b c Az ammónium-karbonát biztonsági adatlapja (németül)
