A Notre Dame-i toronyőr (film, 1996)
| Ezt a szócikket át kellene olvasni, ellenőrizni a szöveg helyesírását és nyelvhelyességét, a tulajdonnevek átírását. Esetleges további megjegyzések a vitalapon. |
|
|
Ez a szócikk nem tünteti fel a forrásokat, amelyeket felhasználtak a készítése során. Önmagában ez nem minősíti a szócikk tartalmát: az is lehet, hogy minden állítása pontos. Segíts megbízható forrásokat találni az állításokhoz! |
| A Notre Dame-i toronyőr (The Hunchback of Notre Dame) |
|
| Rendező | Gary Trousdale Kirk Wise |
| Producer | Don Hahn |
| Alapmű | Victor Hugo: A párizsi Notre-Dame |
| Forgatókönyvíró | Irene Mecchi Tab Murphy Jonathan Roberts Bob Tzudiker Noni White |
| Főszerepben | Tom Hulce Demi Moore |
| Zene | Alan Menken |
| Vágó | Ellen Keneshea |
| Gyártás | |
| Gyártó | Walt Disney Feature Animation Walt Disney Pictures |
| Ország | |
| Nyelv | angol |
| Időtartam | 91 perc |
| Költségvetés | 70,000,000 USD (becsült)[1] |
| Forgalmazás | |
| Forgalmazó | |
| Bemutató | |
| Külső hivatkozások | |
| Hivatalos oldal IMDb-adatlap |
|
A Notre Dame-i toronyőr (The Hunchback of Notre Dame) a Walt Disney Pictures 1996-ban bemutatott animációs filmje, mely Victor Hugo A párizsi Notre-Dame című regénye alapján készült. Bár a regény fő mondanivalója megtalálható a rajzfilmben, lényeges különbségek vannak a két mű között. A történet középpontjában Esmeralda, a cigány táncoslány áll, aki iránt szerelmet érez Claude Frollo, a hatalmas és kegyetlen igazságügyi miniszter. Quasimodo, a főhős, a Notre Dame jószívű, ám torz harangozója. A történet meghatározó szereplője továbbá Phoebus, a jószívű kapitány, aki szintén gyengéd érzelmeket táplál Esmeralda iránt.
A filmet A Szépség és a Szörnyeteg rendezői, Kirk Wise és Gary Trousdale rendezték, producere pedig Don Hahn volt, aki többek között A Szépség és a Szörnyeteg és az Oroszlánkirály producere volt. A film zenéjét Alan Menken és Stephen Schwartz alkotta meg, az eredeti rajzfilmben pedig többek között Tom Hulce, Demi Moore, Kevin Kline, Paul Kandel, Jason Alexander, Charles Kimbrough, David Ogden Stiers, Tony Jay, és Mary Wickes hangját hallhatjuk. A film az úgynevezett „Disney reneszánszhoz” tartozik. Második része a A Notre Dame-i toronyőr 2. – A harang rejtélye, melyet 2002-ben került videó forgalmazásba.
Tartalomjegyzék |
Történet [szerkesztés]
A film 1482-ben kezdődik Párizsban, ahol Clopin, egy cigány mesélő meséli el a Notre Dame-i toronyőr történetét egy csapat gyermeknek. Maga a történet három cigány érkezésével kezdődik, akik titokban érkeznek Párizsba, ahol Frolló főbíró, aki Párizs igazságügyi minisztere és a város tényleges irányítója, emberei észreveszik őket.A cigány nő megpróbál elmenekülni Frolló elöl, de a főbíró megöli őt a Notre Dame előtt. A torz gyermek megölésére készül, mikor megállítja a főesperes és a nő meggyilkolásával vádolja. Hogy jóvátegye bűnét, elvállalja, hogy saját gyermekeként neveli majd fel a gyermeket a katedrálisban és a Quasimodo-nak nevezi el.
20 évvel később Quasimodo, mint egy fiatal jószívű elszigetelt ember jelenik meg előttünk, akinek egyetlen társasága a vízköpők. Frolló azt mondta, hogy Quasimodo egy szörnyeteg akit nem viselné el a külvilág. Quasimodo, figyelmen kívül hagyva a figyelmeztetést, kiszökik a Bolondok Napjára és részt vesz a fesztiválon, ahol a tömeg a Bolondok Királyává választja, ám végül mégis megalázzák őt. Frolló elutasítja Quasimodo segélykiáltásait, a szerencsétlent csak a cigány lány Esmeralda menti meg, nyíltan ellenszegülve Frollónak. Frolló utasítást ad katonáinak, hogy fogják el, de a lány a mágia segítségével elmenekül. Frolló leszidja Quasimodot és visszaküldi a katedrálisba.
Esmeralda követi Quasimodot a templomban, akit viszont Phoebus követ, aki Frolló őreinek a kapitánya. Phoebus, aki személy szerint nem ért egyet Frolló módszereivel és nem fogja el Esmeralda-t a katedrálisban. Frolló végül a főesperes utasítására elhagyja a katedrálist, de azzal az üzenettel, hogyha Esmeralda elhagyja a templomot, akkor azonnal elfogják. Esmeralda végül megtalálja Quasimodot a harangtoronyban, ahol barátok lesznek. Cserébe, hogy megmentette őt a tömeg elől, Quasimodo kijuttatja Esmeralda-t a templomból. Esmeralda egy térképed ad Quasimodonak, amely a Csodák Udvarát ábrázolja, a cigányok titkos rejtekhelyét ábrázolja, arra az esetre ha legközelebb úgy döntene, hogy elhagyja a katedrálist. Frolló rájön, hogy vágyat érez Esmeralda iránt. Hamarosan rájön, hogy Esmeralda megszökött a Notre Dame-ból és őrült hajtóvadászatot indít ellene és mindent elpusztít ami az útjába kerül. Phoebus felismeri hogy Frollónak elment az esze és ellene fordul, aki utasítást ad arra, hogy lőjék le és végezzék ki. Phoebus beleesik a vízbe, de Esmeralda megmenti és Quasimodohoz viszi felépülni.
Frolló tudja, hogy Quasimodo segített megszöknie Esmeralda-nak. Blöfföl és azt mondja Quasimodonak, hogy tudja, hol van a Csodák Udvara. Ezek után Phoebus azt javasolja Quasimodonak, hogy menjenek el Esmeralda-hoz és figyelmeztessék őt Frolló tervéről. A térképet használva eljutnak a Csodák Udvarába, ahol majdnem felakasztják őket, mert kémeknek nézik őket, de Esmeralda tisztázza őket. Végül Frolló megérkezik a seregével és elárulja, hogy követte Quasimodot és utasítja katonáit, hogy fogják el őket.
Frolló utasítást ad arra, hogy Esmeralda-t égessék meg, mert nem akart a szertője lenni. Quasimodo a harangtoronyból figyeli az eseményeket, kikötözve, de mikor látja a Esmeralda fájdalmait kiszabadul béklyóiból. És eldönti, hogy megmenti őt. Phoebus lázadást szít fel és verekedés tör ki a tömeg és a katonák között. Quasimodo kiszabadítja Esmeralda-t és testét az ágyra helyezi le. Ezután olvadt rezet önt az utcára, hogy senki se tudjon bejutni a katedrálisba. Ám Frolló valahogyan bejut az épületbe. Eközben Quasimodo azt hiszi, hogy Esmeralda halott, ekkor érkezik meg Frolló, aki le akarja szúrni őt egy tőrrel. Quasimodo dühében, majdnem megöli Frollót, de cselekedetét abbahagyja, mikor Esmeralda felébred. Frolló az erkélyre üldözi őket ahol harcolni kezdenek. A harc azzal végződik, hogy Quasimodo és Frolló is lezuhannak az erkélyről. Míg Frolló lezuhan addig Quasimodo-t elkapja Phoebus egy alsóbb szinten, ahol a kis csapat egyesül.
Miközben a tömeg győzelmét ünnepli Frolló felett, addig Quasimodo szembenéz a tömeggel, akik ez alkalommal hősként fogadják.
Szereplők és karakterek [szerkesztés]
- Quasimodo (hangja Tom Hulce, magyar hangja Lippai László)- A film főszereplője, bátor és lelkes karakter.Ő a Notre Dame harangozója. Fizikailag torz (púpos),így Frollo folyamatosan azt sugallja neki , hogy ő egy szörnyszülött, akit a külvilág sosem fogad majd el. Ugyanakkor a film nyitódala arra kéri a nézőket, hogy ítéljék meg ők, hogy "ki itt a szörnyeteg, s ki itt a szent".
- Esmeralda (hangja Demi Moore, Heidi Mollenhauer magyar hangja Básti Juli, Koós Réka) - Egy gyönyörű, tehetséges és mindig mezítláb járó cigány lány, aki összebarátkozik Quasimodoval, és megmutatja neki, hogy a lelke akkor is szép, még ha a teste nem is. Nagyon határozott és független és nagyon gyűlöli az előítéletet, amivel a cigányokat illetik. Az egész filmen végigvonul Esmeralda igazságkeresése a népének. Beleszeret Phoebusba és segít megérteni Quasimodonak, hogy a cigányok jó emberek. Az Esmeralda szó a spanyol és portugál smaragd szóból ered, a készítők valószínűleg ezért választották a szeme színének a smaragdot.
- Claude Frollo Főbíró (hangja Tony Jay, magyar hangja Helyey László, Szvétek László) - Kegyetlen és erőskezű bíró, Quasimodo gyámja. Vágyakozik Esmeralda után. Frollo általában nem látja a gonosz tetteit, ő úgy gondolja Isten dicsőségére teszi azokat, még akkor is, ha a főesperes gyakran nem ért vele egyet. Ám a "Hellfire"/Tűzörvény című dalban felfedi, hogy tisztában van tetteinek következményeivel és gonoszságaival.
- Phoebus Kapitány(hangja Kevin Kline, magyar hangja Rátóti Zoltán) - Egy férfi aki visszatér Párizsba, hogy a Főbíró alatt szolgáljon testőrsége kapitányaként.Később beleszeret Esmeralda-ba (majd feleségül veszi). Egy idealista ember aki meg őrzi integritását és nem hódol be Frollónak. A könyvhöz képest sokkal hősiesebb szerepet kap.
- Clopin (hangja Paul Kandel, magyar hangja Maros Gábor) – A cigányok csintalan vezetője, aki minden áron megvédi embereit. Ő mutatja be a nézőknek, hogy hogyan lett Quasimodo a Notre Dame harangozója.
- Hugo, Victor, Laverne (hangjaik Jason Alexander, Charles Kimbrough, and Mary Wickes, illetve Jane Withers magyar hangjaik Balázs Péter, Borbély László, Schubert Éva) - A vízköpők, akik Quasimodo védelmezői és egyben legjobb barátai. A DVD audiokommentárjában a készítők megemlítik, hogy a lények lehet, hogy csak Quasimodo képzeletében léteznek és valójában saját maga belső vívódása jelenik meg a szobrokban.
- Esperes (hangja David Ogden Stiers, magyar hangja Szabó Gyula, Sárkány Kázmér) - Olyan ember aki átsegíti a szereplőket a nehéz időszakokon pl. Esmeralda-t. Teljes ellentéte Frollónak, kedves, bölcs, udvarias, elfogadó. Csak a film kedvéért készített karakter, az eredeti műben nem szerepel.
Produkció [szerkesztés]
A Notre Dame-i toronyőr a második film melyet Gary Trousdale és Kirk Wise rendezett, akik az 1991-es Szépség és a Szörnyeteg rendezői voltak. Mindketten elolvasták Victor Hugo világsikerű regényét, de abban mindketten egyetértettek, hogy a filmbeli adaptációt sok részletében meg kell változtatni, hogy jobban igazodjon egy gyermeknek készült rajzfilméhez. Például sokkal kedvesebbé tették a regény szereplőit pl. Esmeralda-t, Poebust vagy Quasimodo-t. Illetve Frolló karakterét teljesen megváltoztatták, például Frolló a könyvben nem igazságügyi miniszter hanem ő maga a főesperes, ám a készítők inkább alkottak egy teljesen új karaktert ezért. Emellett Quasimodo "kapott" még három megszemélyesített vízköpőt. A legfontosabb változtatás talán pedig az, hogy Esmeralda és Quasimodo életben maradnak a film végén. Ez az ötlet valószínűleg a mű opera (melyet Hugo írt saját könyvéből) változatából jöhetett, ahol Esmeralda-t Phoebus menti meg a dráma végén.
A film készítői valóban meglátogatták néhány hétre a Notre Dame-ot Párizsban. És több száz rajzot, skiccet és fotót készítettek, hogy hűek maradjanak az épület eredeti vonalaihoz.
Sokan a filmben megszólaló "szinkronhangokból" részt vettek már korábban is ilyen projektekben. Például Tony Jay és David Ogden Stiers, akik Claude Frollónak, illetve a főesperesnek, voltak a hangjai, már korábban is dolgoztak együtt például a Szépség és a Szörnyeteg című rajzfilmben. Ők voltak a hangai például Tikk-Takk úrnak és Monsieur D`Arquenak, ám egy jelentben sohasem szerepeltek. Clopin hangját (Paul Kandel) például úgy választották az alapján választották ki, amikor látták egy operában szerepelni.Demi Moore-t például azért választották a szerepre, mert egyedi hangja volt és a film készítői nem szerettek volna egy szokványos hangot adni egy főszereplőnek.
A változtatások következtében a film G (Korhatárra tekintet nélkül megtekinthető) besorolást kapott, ám lényegi utalások így is találhatóak a filmben ilyen pl. a gyermekgyilkosság, vágy, pokol megjelenítése, társadalmi előítéletek. A dalszövegekben is felfedezhetjük ez a vonalat, például a kicsapongó, féktelen,szajha szavak az erotikus hatást próbálják erősíteni, persze csak egy gyermekeknek szóló film szintjén. Továbbá, ez az első Disney film, ahol megjelenik a kárhozat szó.
Zene [szerkesztés]
A film zenéjét Alan Menken írta, szövegeit pedig, Menken és Stephen Schwartz. A CD tartalmazza a "The Bells of Notre Dame" Clopin dala, "Out There" Quasimodo és Froló dala, "Topsy Turvy" Clopin és a cigányok, "God Help the Outcasts" Esmerelda, "A Guy Like You" Victor, Hugo, és Laverne, "Heaven's Light/Hellfire" Quasimodo, az Esperes és Frollo, és "The Court of Miracles" Clopin és a cigányok.
Három dal i skészület melyeket azonban elvetettek a készítés során, ilyen például: "In a Place of Miracles", "As Long As There's a Moon", és a "Someday". Bár a "Someday" nem szerepel a filmben, de készítők alatt hallhatjuk ez a dalt melyet az All-4-One R'n'B együttes énekel az Észak Amerikai változatban és az Eternal a Brit kiadásokon. Luis Miguel pedig felvette a dalt spanyolul, ami hatalmas slágerré vált Mexikóban.
Jelölések [szerkesztés]
- 1997 - Oscar-díj jelölés - a legjobb vígjáték filmzene - Alan Menken, Stephen Schwartz
- 1997 - Golden Globe-díj jelölés - a legjobb eredeti filmzene - Alan Menken
Források [szerkesztés]
- ↑ The Hunchback of Notre Dame (1996) (angol nyelven). Box office/business. Internet Movie Database. (Hozzáférés: 2010. június 21.)
- The Hunchback of Notre Dame (1996) (angol nyelven). Internet Movie Database. (Hozzáférés: 2010. június 21.)
- A film adatlapja az Internetes Szinkron Adatbázis honlapján
Külső források [szerkesztés]
|
|||||||||||||||||

