A Keresztapa II.

A Keresztapa II. (The Godfather: Part II.)
Rendező	Francis Ford Coppola
Producer	Gray Frederickson Albert S. Ruddy
Alapmű	Mario Puzo: A keresztapa
Forgatókönyvíró	Mario Puzo Francis Ford Coppola
Főszerepben	Robert De Niro Al Pacino Robert Duvall
Zene	Carmine Coppola Nino Rota
Operatőr	Gordon Willis
Vágó	Peter Zinner Richard Marks Barry Malkin
Jelmeztervező	Theadora Van Runkle
Gyártás
Gyártó	Paramount Pictures
Ország	USA
Nyelv	angol
Időtartam	200 perc
Költségvetés	13 millió USD
Forgalmazás
Forgalmazó	Paramount Pictures
Bemutató	1974. december 20. 1983. április 21.
Bevétel	102 millió USD
Kronológia
Előző	A Keresztapa
Következő	A Keresztapa III.
Külső hivatkozások
IMDb-adatlap

A Keresztapa II. (The Godfather: Part II) egy 1974-ben bemutatott színes amerikai film Francis Ford Coppola rendezésében, mely A Keresztapa c. film folytatása.

A Keresztapa második epizódja részben az első részt megelőző, részben azt követő cselekményeket mutat be. Ahogy Francis Ford Coppola az 1974-es Oscar-gálán, a legjobb rendezőnek járó díj köszönőbeszédében elmondta: „Charlie Bluhdorn ötlete volt. Amikor meghallottam, mondtam neki: „A Keresztapának folytatást készíteni garantált bukást jelent, és mindent elveszíthetek, amit eddig sikerült elérnem.” (…) Örülök neki, hogy megpróbáltam.”

Történet

A filmet javarészt kitöltő flashback részekben megtudhatjuk, miként vált a Corleone városban született kisfiú harminc évvel később az amerikai maffia első emberévé. A második rész jelenkori részeiben megtudhatjuk, hogy Don Michael miként szeretné tisztességes vállalkozássá változtatni addigi bűnözői érdekeltségeit. Az olasz bevándorlók magukkal hozták Amerikába életvitelüket és azokat a szokásaikat, amiket az óhazában, Olaszországban folytattak. Az előzményben érintőlegesen bemutatják a kis Vito családját, és a Don Ciccio által irányított szicíliai maffiát is. A századfordulós amerikai légkörben játszódó történetből erősen érződik a rendező családi vonala.

Produkció

A Paramount a századelői jeleneteket a burbanki stúdióban akarta forgatni, de a rendező ragaszkodott hozzá, hogy Vito életének középső szakaszát, és a helyi Don Vitóvá való átalakulását eredeti helyszíneken, New York századelői hangulatot sugárzó utcáin vegyék fel. Arról a részről, mikor Michael bátyját – aki mint kiderül, elárulja őt – szemrebbenés nélkül kivégezteti, Mario Puzo erről a nem éppen nézőcsalogató tettről eképpen nyilatkozott: „Amikor Francis úgy döntött, hogy Michael ölje meg Fredót, én azt mondtam neki, hogy ne tegye, de ő hajthatatlan volt. Tudomásul vettem, de azt ajánlottam, hogy legalább Michael várja meg, amíg a mama meghal, s csak azután végezzen a fivérével. Látszott, hogy nem engedi ki a keze közül a dolgokat, és amit kitalált, azt véghez is viszi.”

Bar Vitelli, egykori forgatási helyszín

Az ifjú Vito Corleone kiválasztása nehéz feladat volt a rendező és a stúdió számára, ugyanis Coppola A Keresztapa első részében készített próbafelvételek alkalmával meglátott valamit Robert De Niróban. Francis előszedte az első rész próbafelvételei alkalmával meghallgatott, kissé rideg, ám felettébb karizmatikus személyiséget, aki végül eljátszhatta az emigránsként Amerikába érkezett kis Vito harmincéves énjét. De Niro a szerep eljátszásához különböző fortélyokat vetett be, és Pacinóhoz hasonlóan ő is meghálálta a szerepet, mely végül Oscar-díjat eredményezett a számára. A film elején még olyan problémák merültek fel, hogy Vitónak milyen kinézete legyen, és hogy olaszként viseljen-e bajuszt, vagy sem. A probléma megoldására De Niro így emlékszik vissza: „Az egészet egy pénzérmével oldottuk meg: ha fej, lesz bajusz, ha írás, nem lesz.” Az első és a második rész világviszonylatban közel 800 millió dollárt hozott.

Szereplők

• Al Pacino (Don Michael Corleone)
• Robert De Niro (Vito Corleone)
• Robert Duvall (Tom Hagen)
• James Caan (Sonny Corleone)
• Diane Keaton (Kay Corleone)
• John Cazale (Fredo Corleone)
• Talia Shire (Connie Corleone Rizzi)

Díjak és jelölések

Oscar-díj (1976)

• díj: legjobb férfi mellékszereplő (Robert De Niro)
• díj: legjobb látványtervező (Dean Tavoularis, Angelo P. Graham és George R. Nelson)
• díj: legjobb rendező (Francis Ford Coppola)
• díj: Legjobb filmzene (Nino Rota, Carmine Coppola)
• díj: legjobb film (Francis Ford Coppola, Gray Frederickson és Fred Roos)
• díj: legjobb adaptált forgatókönyv (Francis Ford Coppola és Mario Puzo)
• jelölés: legjobb férfi főszereplő (Al Pacino)
• jelölés: legjobb férfi mellékszereplő (Michael V. Gazzo)
• jelölés: legjobb férfi mellékszereplő (Lee Strasberg)
• jelölés: legjobb női mellékszereplő (Talia Shire)
• jelölés: legjobb jelmeztervező (Theadora Van Runkle)

BAFTA-díj (1976)

• díj: legjobb férfi alakítás (Al Pacino)
• jelölés: Anthony Asquith-díj a legjobb filmzenének (Nino Rota)
• jelölés: legjobb vágás (Peter Zinner, Barry Malkin, Richard Marks)
• jelölés: legígéretesebb főszereplő újonc (Robert De Niro)

Golden Globe-díj (1976)

• jelölés: legjobb rendező (Francis Ford Coppola)
• jelölés: legjobb eredeti filmzene (Nino Rota)
• jelölés: legjobb vágás (Peter Zinner, Barry Malkin, Richard Marks)
• jelölés: legjobb filmdráma
• jelölés: legjobb forgatókönyv (Francis Ford Coppola, Mario Puzo)

Writers Guild of America (1975)

• díj: legjobb adaptált forgatókönyv (Francis Ford Coppola, Mario Puzo)

National Society of Film Critics Awards (1975)

• díj: legjobb rendező (Francis Ford Coppola)
• díj: legjobb operatőr (Gordon Willis)

Kansas City Film Critics Circle Awards (1975)

• díj: legjobb rendező (Francis Ford Coppola)

Directors Guild of America (1975)

• díj: legjobb rendezés (Francis Ford Coppola, Michael S. Glick (plakett), Newt Arnold (plakett), Henry J. Lange Jr. (plakett))

Külső hivatkozások

• A Keresztapa II. az Internet Movie Database-ben
• A Keresztapa II. a PORT.hu-n