Most és mindörökké (film, 1953)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Most és mindörökké
From Here to Eternity
Rendező Fred Zinnemann
Producer Buddy Adler
Műfaj romantikus film
háborús film
Forgatókönyvíró James Jones (regénye alapján)
Daniel Taradash
Főszerepben Burt Lancaster
Montgomery Clift
Deborah Kerr
Donna Reed
Frank Sinatra
Zene George Duning
Operatőr Burnett Guffey
Vágó William A. Lyon
Jelmeztervező Jean Louis
Gyártás
Ország Amerikai Egyesült Államok
Nyelv angol
Időtartam 118 perc
Forgalmazás
Forgalmazó Columbia Pictures
Bemutató 1953. augusztus 5.
Külső hivatkozások
IMDb-adatlap
PORT.hu-adatlap

A Most és mindörökké (From Here to Eternity) egy 1953-ban bemutatott amerikai filmdráma, ami James Jones regénye alapján készült.

Történet[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A film 1941-ben, egy hawaii katonai bázison játszódik. A cselekmény kezdetén a főhős, Prewitt egy őt ért sérelem miatt másik századhoz helyezteti át magát - vállalva azt is, hogy ott őrvezetői helyett csak közlegényi státuszt kap. Új századának parancsnoka, Dana Holmes kapitány századába gyűjti az ezred összes sportolóját, mert a hadsereg bajnokságán elért győzelmektől reméli előléptetését. Prewitt bokszoló, de nem hajlandó ringbe lépni, mert korábban egy mérkőzésen olyan szerencsétlenül ütötte meg barátját, hogy az megvakult. A parancsnok pokollá teszi az életét, hogy így kényszerítse elhatározásának megváltoztatására. Prewitt-ot elhagyja bennszülött szeretője is, mert közlegényi státusza miatt csökkent zsoldjából többé nem tudja a családját támogatni. Így az egyik kupleráj szépséges prostituáltjának barátságával kárpótolja magát, és beleszeret a nőbe. Amikor azonban feleségül kéri, a nő visszautasítja: csak addig "dolgozik" itt, amíg megfelelő pénztartalékot nem gyűjt, utána visszatér az Államokba, és csak olyan társadalmi állású férfi lehet a férje, akiről fel sem tételezhető, hogy a felesége valamikor prostituált volt - márpedig egy közkatona nem ilyen. Prewitt, aki mindeddig tűrte a századnál elszenvedett megaláztatásokat és kitolásokat, ekkor elveszti lelki egyensúlyát, és megüti az őt provokáló altisztet. Holmes kapitány engedi a verekedést, amiből kiderül, hogy Prewitt még mindig jó ökölvívó. Prewitt barátja Maggio katonai börtönbe kerül, ahol egy őrmester sorozatos verései következtében meghal. Prewitt megbosszulja a halálát és késpárbajban megöli Judson őrmestert, majd sebesülten prostituált szerelmének lakásán bújik meg. Amikor azonban értesül a Pearl Harbort ért japán támadásról, elhatározza, hogy visszatér az egységéhez. Út közben tábori csendőrök igazoltatják, akik elől papírok híján menekülni próbál, e közben halálos lövés éri.

A történet másik szála Holmes kapitány felesége ill. Warden főtörzsőrmester szerelmi története. Mrs. Holmes méhét korábban ki kellett operálni, mert férjétől nemi betegséget kapott. Azóta nem érzi magát nőnek, férjével csak névleges a házassága. A század szolgálatvezetője, Warden főtörzsőrmester beleszeret a gyönyörű nőbe, és szerelme viszonzásra talál. Csak bujkálva találkozhatnak, de a nő hajlandó lenne elválni Holmes kapitánytól, és Wardenhez menni feleségül, ha az nem altiszt, hanem tiszt lenne. Warden viszont nem szeretne tiszt lenni: semmire nem becsüli a tiszteket ("megfulladnának a saját nyáluktól, ha ki nem kaparnám a torkukból" - szokta mondani). Végül mégis jelentkezik tiszti tanfolyamra szerelme kedvéért. A jelentkezését később visszavonja, és Mrs. Holmes-al való kapcsolata megszakad.

Színészek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Díjak[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A film 8 Oscar-díjat nyert:

Jelölések[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]