5259 Epeigeus

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
5259 Epeigeus
Felfedezése
Felfedező: Carolyn Shoemaker, Shoemaker E. M.[1]
Felfedezés ideje: 1989. január 30.[1]
Felfedezés helye: Palomar
Alternatív nevek: 1989 BB1
Pályaadatok
Epocha: 2010. január 4.
(2455200,5 JD)
Aphélium távolsága: 833 536 253 km
(5,572 CsE)[1]
Perihélium távolsága: 721 201 626 km
(4,821 CsE)[1]
Fél nagytengely: 777 368 939 km
(5,196 CsE)[1]
Pálya excentricitása: 0,072[1]
Orbitális periódus: 4326,643 nap
11,85 év[1]
Közepes anomália: 136,912°[1]
Inklináció: 15,927°[1]
Felszálló csomó hossza: 67,478°[1]
Perihélium szöge: 200,407°[1]
Fizikai tulajdonságok
Átlagos átmérő: 42,59 km[1]
Albedó: 0,074[1]
Abszolút fényesség: 10,3[1]

Az 5259 Epeigeus (ideiglenes jelöléssel 1989 BB1) egy kisbolygó a Naprendszerben. Carolyn Shoemaker, Shoemaker E. M. fedezte fel 1989. január 30-án.

Lásd még[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. ^ a b c d e f g h i j k l m n JPL Small-Body Database Browser. (Hozzáférés: 2009. október 16.)