12140 Johnbolton

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
12140 Johnbolton
Felfedezése
FelfedezőCornelis Johannes van Houten, Ingrid van Houten-Groeneveld és Tom Gehrels[1]
Felfedezés ideje1960. szeptember 24.[1]
Felfedezés helyePalomar
NévadóJohn Gatenby Bolton
Alternatív név4087 P-L, 1993 BJ1
Pályaadatok
Epocha2010. július 23.
(2455400,5 JD)
Aphélium távolsága412 754 946 km
(2,759 CsE)[1]
Perihélium távolsága329 617 396 km
(2,203 CsE)[1]
Fél nagytengely371 186 171 km
(2,481 CsE)[1]
Pálya excentricitása0,112[1]
Orbitális periódus1427,572 nap
3,91 év[1]
Közepes anomália126,664°[1]
Inklináció2,022°[1]
Felszálló csomó hossza2,765°[1]
Perihélium szöge155,573°[1]
Központi égitestNap
Fizikai tulajdonságok
Átlagos átmérő6,129 km
Forgási periódus66,83 h
Albedó0,057
Abszolút fényesség14,8[1]
SablonWikidataSegítség

A 12140 Johnbolton (ideiglenes jelöléssel 4087 P-L) a Naprendszer kisbolygóövében található aszteroida. Cornelis Johannes van Houten, Ingrid van Houten-Groeneveld és Tom Gehrels fedezte fel 1960. szeptember 24-én.

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. a b c d e f g h i j k l JPL Small-Body Database Browser. (Hozzáférés: 2010. július 12.)