UNFCCC logó
Az Éghajlat-változási Kormányközi Testület (IPCC, angolul: Intergovernmental Panel on Climate Change) 1988-ban megalakult szervezet. Célja, hogy megvizsgálja és összefoglalja az emberi tevékenység által kiváltott klímaváltozással kapcsolatos kutatási eredményeket. Saját kutatást nem végez, hanem referált tudományos publikációkat dolgoz fel, és ezek tartalmát jelentéseiben foglalja össze.
Az 1985. évi Éghajlati Világkonferencia alkalmával került sor elsőnek a klímaváltozásokkal kapcsolatos nemzetközi tárgyalásokra. 1988-ban, Torontóban a kormányok megfogalmazták, hogy csökkenteni akarják a légkörbe jutó üvegháztartású-gázok mennyiségét. Az ENSZ Környezetvédelmi Programja (UNEP) és az Éghajlat-változási Kormányközi Testület (IPCC) megalakulása után 1990 novemberében megtartott 2. Éghajlati Világkonferenciára állította össze első jelentését az IPCC. Másodikat 1996-ban, harmadikat 2001-ben hozta nyilvánosságra. 2007. február 2-án hozták nyilvánosságra az IPCC Negyedik Helyzetértékelő Jelentésének első részét. 2007. október 12-én a szervezet Rajendra Pachauri elnökségével és Al Gore amerikai politikus megosztott Nobel-békedíjat kapott.[1] A díjazottak között vannak azok a magyar tudósok is, akik az elmúlt évtizedben intenzíven részt vettek az IPCC munkájában.[2] E magyar tudósok a következők: Jászay Tamás (BME Energetikai Gépek és REndszerek Tanszék, Budapest); Nováky Béla (Szent István Egyetem, Gödöllő); Somogyi Zoltán (Erdészeti Tudományos Intézet, Budapest, valamint EU DG Joint Research Center, Ispra, Olaszország); Tóth Ferenc (Corvinus Egyetem, Budapest, valamint Nemzetközi Atomenergia Ügynökség, Bécs); Ürge-Vorsatz Diana (Közép-Európai Egyetem, Budapest)
[szerkesztés] Negyedik jelentés (2007)
1978 óta a műholdas felvételek mérési adatai alapján bebizonyosodott, hogy évtizedenként 2,7%-kal csökkent a sarki jég kiterjedése az északi féltekén. A jelentés kitér arra, hogy a felmelegedés nem pusztán környezeti probléma. Számolni kell egészségügyi (fertőző betegségek terjedése), élelmezési (mezőgazdasági termelés visszaesése), gazdasági (20%-os GDP-csökkenés világszinten) és ivóvíz-ellátottsági (népvándorlás) problémákkal is.[3]
[szerkesztés] Üvegháztartású gázok növekedésének mértéke
