Ugrás a tartalomhoz

„Vegyes arányos képviseleti rendszer” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Laptörténet interaktív böngészése
[nem ellenőrzött változat][nem ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztésÚjabb szerkesztés →
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
1 forrás archiválása és 0 megjelölése halott linkként.) #IABot (v2.0.8
Készült a(z) „Mixed-member proportional representation” oldal lefordításával
1. sor: 1. sor:
A '''vegyes arányos képviseleti rendszer''' (angolul ''mixed-member proportional representation'', rövidítve MMP) egy hibrid, kétféle módszert vegyítő [[választási rendszer]]. A mintát [[Németország]] vezette be, amely a második világháborút követően a szövetségi parlamenti ([[Bundestag]]) választásokon ezt a rendszert használja, és később több helyen is bevezették, például [[Bolívia|Bolíviában]], [[Lesotho|Lesothóban]] és [[Új-Zéland]]on, és használták [[Románia]] 2008-as és 2012-es választásain is. A hibrid rendszer azt jelenti, hogy a rendszernek van egy olyan komponense, amely [[arányos képviselet]]et jelent, ugyanakkor általában van egy olyan eleme is, amely szerint a mandátumok egy részét a legtöbb szavazatot szerző jelölt szerzi, [[egyszerű többségi szavazás]]sal. Egyfajta [[vegyes választási rendszer]], amelyet hívnak hibrid rendszernek, vagy félarányos képviseleti rendszernek is.<ref name="Voting Systems Made Simple">{{cite web |title=Voting Systems Made Simple |url=http://www.electoral-reform.org.uk/voting-systems|publisher=[[Electoral Reform Society]]}}</ref><ref name="parl.gc.ca">{{cite web|last1=O’Neal|first1=Brian|title=Electoral Systems|url=http://www.parl.gc.ca/Content/LOP/researchpublications/bp334-e.htm#C.%20Mixedtxt|publisher=Parliament of Canada|accessdate=31 August 2015|archiveurl=https://web.archive.org/web/20151208105621/http://www.parl.gc.ca/Content/LOP/researchpublications/bp334-e.htm#C.%20Mixedtxt#C.%20Mixedtxt|archivedate=2015-12-08}}</ref><ref name="Electoral Systems and the Delimitation of Constituencies">{{cite web |title=Electoral Systems and the Delimitation of Constituencies |url=http://www.ifes.org/publications/electoral-systems-and-delimitation-constituencies |date=2 July 2009 |publisher=[[International Foundation for Electoral Systems]]}}</ref> Egy választási rendszer vegyes, ha a törvényhozási helyek elosztásában több formulát alkalmaznak egynél. A [[biproporcionális mandátumelosztás]] (kétarányos elosztás) például egy először [[Zürich]]ben 2006-ban alkalmazott hibrid módszer a választási eredmények arányosabbá tételére.


 
Németországban, ahol szövetségi szinten és többnyire a tartományok szintjén is ezt a módszert alkalmazzák, a neve '''személyre szabott arányos képviselet''' (németül ''personalisiertes Verhältniswahlrecht''). Az [[Egyesült Királyság]]ban - ahol Skóciában, Walesben, és a londoni közgyűlés megválasztásában alkalmazzák - a neve ''Additional Member System''.<ref>{{cite web|title=Electoral Reform and Voting Systems|url=http://www.politics.co.uk/reference/electoral-reform-and-voting-systems|accessdate=25 March 2016|archiveurl=https://web.archive.org/web/20200408184539/http://www.politics.co.uk/reference/electoral-reform-and-voting-systems|archivedate=2020-04-08}}</ref><ref name="Additional-member system: Politics">{{cite web |title=Additional-member system: Politics|url=http://www.britannica.com/topic/additional-member-system|publisher=[[Encyclopædia Britannica]]|accessdate= 24 March 2016}}</ref> [[Kanada]] [[Québec (tartomány)|Québec]] tartományában 2007-ben fontolgatták egy MMP modell bevezetését,<ref>{{cite web |url=http://www.electionsquebec.qc.ca/english/provincial/media/reform-of-the-voting-system.php |accessdate=6 May 2011 |date=21 December 2007 |title=Reform of the voting system |publisher=Le Directeur général des élections du Québec |archiveurl=https://web.archive.org/web/20170630210725/http://www.electionsquebec.qc.ca/english/provincial/media/reform-of-the-voting-system.php# |archivedate=2017-06-30 }}</ref> amely itt angolul a ''compensatory mixed-member'' (kompenzációs vegyes) szavazási rendszer (franciául ''système mixte avec compensation'' vagy SMAC) nevet kapta.


A '''vegyes arányos képviseleti rendszer''' (angolul: ''mixed-member proportional representation'', rövidítve: '''MMP''') egy olyan típusú [[vegyes választási rendszer]], amelyben a választók két szavazattal rendelkeznek: az egyikkel egy egyéni választókerületben szavaznak helyi képviselőre, a másikkal egy országos vagy regionális pártlistára. A törvényhozásban elsősorban a körzetekben sikeres jelöltek, másodlagosan pedig a pártok jelöltjei töltik be a képviselői helyeket az egyes pártok országos vagy régionális szavazatainak aránya alapján. <ref name="AceMmp">{{Cite web |author=ACE Project Electoral Knowledge Network |title=Mixed Member Proportional (MMP) |url=http://aceproject.org/ace-en/topics/es/esd/esd03/esd03a/default |accessdate=21 October 2017}}</ref> <ref name="ShugartMixMember">{{Hivatkozás/Könyv |last=Shugart |first=Matthew |title=Mixed-Member Electoral Systems: Best of Both Worlds? |url=https://books.google.com/books?id=n_ufahHi7DoC |year=2001 |publisher=[[Oxford University Press]] |isbn=9780191528972}}</ref> <ref name="BochslerTerritory">{{Hivatkozás/Könyv |last=Bochsler |first=Daniel |title=Territory and Electoral Rules in Post-Communist Democracies |date=May 13, 2010 |publisher=Palgrave Macmillan |isbn=9780230281424 |chapter=Chapter 5, How Party Systems Develop in Mixed Electoral Systems |chapterurl=https://books.google.com/books?id=qkCBDAAAQBAJ}}</ref> A választókerületek képviselőit általában egyfordulós, [[Egyszerű többségi szavazás|egyszerű többségi szavazással]] vagy más többségi rendszerrel választják meg. Az országos vagy régionális pártok képviselői mandátumai a legtöbb esetben pártlistáról származnak, hasonlóan a [[listás választási rendszer|pártlistás arányos képviselethez]] . Listás mandátum megszerzéséhez a pártoknak általában meg kell szerezniük egy minimális számú választókerületi jelöltet, az országos pártszavazatok minimális százalékát vagy mindkettőt.
==Jegyzetek==
{{jegyzetek}}


Az vegyes arányos rendszer abban különbözik az [[Árokrendszer (választási rendszerek)|árokszendszertől]], hogy az országos mandátumokat kompenzációs módon osztják ki a politikai pártoknak [[Arányos képviselet|az arányos választási eredmények]] elérése érdekében, és abban különbözik a [[Vegyes egyszavazat|egyszavazatos vegyes rendszerektől]], hogy a választók külön szavazhatnak helyi jelöltekre és országos pártokra. Vegyes arányos rendszer allatt a szavazatok 25 százalékát megszerző két párt 25 százalékos mandátumot szerezhet, még akkor is, ha az egyik párt több körzetet nyer, mint a másik. Az adott országban alkalmazott pontos rendszertől és az adott választás eredményétől függően a választás arányossága változhat. <ref name="Linhart Raabe Statsch pp. 21–40">{{Cite journal|author=Linhart|first=Eric|title=Mixed-member proportional electoral systems – the best of both worlds?|journal=Journal of Elections, Public Opinion and Parties|publisher=Informa UK Limited|volume=29|issue=1|date=2018-03-01|issn=1745-7289|doi=10.1080/17457289.2018.1443464|pages=21–40}}</ref> Többletmandátumok (németül: ''Überhangmandate'') csökkenthetik a rendszer arányosságát, bár ez kompenzálható további, kiegyenlítő pártlistás mandátumok hozzáadásával (németül: ''Ausgleichsmandate'') az arányossági biztosítására. <ref name="Golosov 2013 p.">{{Cite journal|author=Golosov|first=Grigorii V.|title=The Case for Mixed Single Vote Electoral Systems|journal=The Journal of Social, Political, and Economic Studies|volume=38|issue=3|date=2013-10-01|issn=0278-839X|url=https://www.questia.com/library/journal/1P3-3109814051/the-case-for-mixed-single-vote-electoral-systems|accessdate=2020-11-16}}</ref>
==Fordítás==
{{fordítás|en|Mixed-member proportional representation|oldid=802027279}}


A mintát [[Németország]] vezette be, amely a második világháborút követően a szövetségi parlamenti ([[Bundestag]]) választásokon ezt a rendszert használja, és később több helyen is bevezették, például [[Bolívia|Bolíviában]], [[Lesotho|Lesothóban]] és [[Új-Zéland|Új-Zélandon]]. Németországban, ahol szövetségi szinten és többnyire a tartományok szintjén is ezt a módszert alkalmazzák, a neve '''személyre szabott arányos képviselet''' (németül ''personalisiertes Verhältniswahlrecht''). [[Kanada]] [[Québec (tartomány)|Québec]] tartományában 2007-ben fontolgatták egy MMP modell bevezetését,<ref>{{cite web |url=http://www.electionsquebec.qc.ca/english/provincial/media/reform-of-the-voting-system.php |accessdate=6 May 2011 |date=21 December 2007 |title=Reform of the voting system |publisher=Le Directeur général des élections du Québec |archiveurl=https://web.archive.org/web/20170630210725/http://www.electionsquebec.qc.ca/english/provincial/media/reform-of-the-voting-system.php# |archivedate=2017-06-30}}</ref> amely itt angolul a ''compensatory mixed-member'' (kompenzációs vegyes) szavazási rendszer (franciául ''système mixte avec compensation'' vagy SMAC) nevet kapta. Az [[Egyesült Királyság|Egyesült Királyságban]] az MMP egy módosított, [[Félarányos ábrázolás|félarányos]] formáját Skóciában, Walesben és a londoni közgyűlésben ''additional member system''-nek nevezik. <ref>{{Cite web |title=Electoral Reform and Voting Systems |url=http://www.politics.co.uk/reference/electoral-reform-and-voting-systems |accessdate=25 March 2016}}</ref> <ref name="Additional-member system: Politics">{{Cite web |title=Additional-member system: Politics |url=http://www.britannica.com/topic/additional-member-system |accessdate=24 March 2016 |publisher=[[Encyclopædia Britannica]]}}</ref>, és egyes országok az MMP egyszavazatos változatait használják. Ez a cikk elsősorban az MMP olyan kétszavazatos változatairól szól, amelynek célja, hogy [[Arányos képviselet|megfelelő számú kompenzációs mandátummal arányos]] választási eredményeket érjen el (amihez adott esetben [[Szintbeállító ülés|kiegyenlítő mandátum]]<nowiki/>okat is alkalmazathat.

== Működése ==
[[Fájl:German_Federal_Election_2021_-_Results_by_Constituency_&_Regional_Seats.svg|jobbra|bélyegkép|291x291px| A [[2021-es németországi szövetségi választás|2021-es német szövetségi választás eredményei]] . A képen mind a választókerületi képviselők által közvetlenül megszerzett, mind a pártlistákon szerzett mandátumok láthatók. Például az FDP (sárga) egyetlen választókerületet sem nyert meg; mind a 92 képviselőjét a pártlistás ágon szerezte.]]
Az MMP-ben a választó két szavazatot ad le: egyet egyéni választókerületi képviselőjelöltre, egyet pedig egy pártlistára. Az [[Vegyes egyszavazat|eredeti]], Németországban használt változatban a polgárok csak egy szavazatot adtak, így a képviselőre szavazás automatikusan a képviselő pártjára való szavazást is jelentette, amit ma is használnak egyes választásokon. Németország nagy része áttért a kétszavazatos változatra, hogy a helyi parlamenti képviselőket személyesebben felelőssé tegye. A választók tehát pártállástól függetlenül szavazhatnak arra a helyi személyre, akit inkább helyi képviselőnek választanak, mivel a törvényhozás pártos összetételét csak a pártszavazat határozza meg. A [[2017-es új-zélandi általános választások|2017-es új-zélandi választásokon]] a szavazók 27,33%-a osztotta meg szavazatát (a párt szavazatától eltérő párt helyi jelöltjére szavazott), szemben a 2014-es 31,64%-kal. <ref>{{Cite web |url=http://www.electionresults.govt.nz/electionresults_2017/statistics/split-votes-index.html |title=2017 Split Voting Statistics |work=electionresults.govt.nz}}</ref>

Minden választókerületben a képviselőt egy többségi módszerrel választják ki, jellemzően az [[Egyszerű többségi szavazás|egyszerű többségi rendszerben]] (vagyis a legtöbb szavazatot kapott jelölt nyer).

A legtöbb rendszer [[Lezárt lista|zárt pártlistákat]] használt a nem választókerületi képviselők (más néven listás képviselők) választására. A legtöbb joghatóságban a jelöltek egy választókerületben és egy pártlistán is indulhatnak (ezt Új-Zélandon ''kettős jelöltségként'' említik). Walesben 2006 és 2014 között betiltották a kettős jelölést, azaz a jelöltek csak egy választókerületért vagy egy pártlistáért indulhattak, de mindkettőért nem. Ha egy jelölt szerepel a párt listáján, de választókerületi mandátumot szerez, nem kap két mandátumot; ehelyett áthúzzák őket a pártlistáról, és a párt által szerzett mandátum a listán következő jelölté lesz.

[[Bajorország|Bajorországban]] a második szavazás nem egyszerűen a pártra, hanem a párt regionális listáján szereplő jelöltek egyikére szól: Bajorország hét régiót használ erre a célra. Regionális [[Lista megnyitása|nyílt listás]] módszert javasolt az [[Egyesült Királyság]] számára a Jenkins-bizottság (ahol ez AMS néven ismert), Kanadának pedig a Kanadai Jogi Bizottság; egyik ajánlást sem hajtották végre.

Ezzel szemben az MMP [[Lista megnyitása|nyílt listás]] módszerét 2016 novemberében választották a választók a 2016-os Prince Edward-szigeti választási reform népszavazáson .

[[Baden-Württemberg|Baden-Württembergben]] nincsenek listák; négyrégiós modellben a "legjobb győztes-közeli" módszert alkalmazzák, ahol a regionális tagok az adott régióban alulreprezentált párt helyi jelöltjei, akik a legtöbb szavazatot kapták a helyi választókerületükben anélkül, hogy ott megválasztották volna ([[Zweitmandat]], szó szerint "második mandátum").

=== Számítási módszerek ===
Regionális vagy országos szinten (azaz a választókerületi szint felett) többféle számítási módszert alkalmaztak, de az MMP alapvető jellemzője, hogy a '''képviselő-testületi mandátumok összlétszámát''' (azaz ideértve az egyéni mandátumokat is, és nem csak a listás mandátumokat) a pártok között a szavazáson a párt által kapott szavazatok számával arányosan osztják ki (ehhez nem írják felül az egyéni eredményeket, hanem a listás szavazatokat osztják ki a már meszerzett mandátumok figyelembevételével kompenzatórius módon). Ezt meg lehet tenni például a [[A legnagyobb maradék módszer|legnagyobb maradék módszerrel]], a két [[A legmagasabb átlagok módszere|legmagasabb átlag módszer egyikével]], a [[D’Hondt-módszer|D'Hondt-módszerrel]] vagy a [[Sainte-Laguë módszer|Sainte-Laguë-módszerrel]]. Ha egy párt több mandátumot szerez az egyéni körzetekben, mint amennyi a pártlistás szavazással kapott arányos kvótája, akkor ezeket többletmandátumnak kell tekinteni, amiket tovább kell kompenzálni a teljes arányosság érdekében. A legtöbb német államban, de szövetségileg a csak a 2013-as szövetségi választások óta, [[kiegyenlítő mandátum]]<nowiki/>okat adnak hozzá a többletmandátumok kompenzálására. A teljes arányosság elérésére enélkül nem garantált, például a skóciai választáson a [[A legmagasabb átlagok módszere|legmagasabb átlagok módszere]] a Skót Nemzeti Párt többségi kormányát eredményezte, a párt szavazatainak mindössze 44%-ával. Skócia azonban az [[additional member system]]-t használja, amely más MMP variánsokhoz hasonlóan néha nem teljesen arányos. <ref name="Elections in Wales">{{Cite web |title=Elections in Wales |url=http://blogs.cardiff.ac.uk/electionsinwales/2013/11/05/electoral-systems-in-wales-3-ams/ |publisher=[[Cardiff University]]}}</ref> A németországi [[Bajorország|Bajorországban]] a választókerületi szavazatok és a pártszavazatok együttesen határozzák meg a mandátumok elosztását.

=== Többletmandátumok ===
Ha egy párt több mandátumot szerez a választókerületben, mint amennyire a (pártlistás) szavazatok aránya alapján jogosult lenne, bizonyos rendszerek lehetővé teszik a [[többletmandátum]]<nowiki/>ok megtartását. Emelett egyes rendszerek úgynevezett [[kiegyenlíő mandátumok]]<nowiki/>at adnak hozzá a testület létszámához a következő ciklusra.

A német ''[[Bundestag|Bundestagban]]'' és az [[Új-Zéland Képviselőháza|új-zélandi képviselőházban]] minden választókerületben megválasztott képviselő megtartja a helyét. Például a 2008-as új-zélandi általános választásokon a maori párt a pártszavazatok 2,4%-át szerezte meg, ami 3 képviselői mandátumra jogosít fel, de 5 mandátumot szerzett a választókerületben, így 2 többletmandátumot jelentett és egy végül 122-tagú tesületet eredményezett. Ha a maori pártra adott szavazat arányosabb lett volna a megszerzett választókerületi mandátumokkal, akkor egy normális, 120 tagú ház lett volna.

A legtöbb német államban és [[Bundestag|2013 óta a szövetségi Bundestagban]] a többi párt extra mandátumot ("egyensúlyi mandátumot") kap a teljes arányosság megteremtése érdekében. Például Észak-Rajna-Vesztfália tartományi parlamentjében ( ''Landtag'' ) a szokásos 50%-os kompenzációs hely helyett csak 29% van, hacsak nincs szükség többre a túlnyúlások kiegyenlítéséhez. Ha egy párt több helyi mandátumot szerez, mint amennyit az összszavazaton belüli aránya indokol, a ''Landtag'' mérete megnő, így az összeredmény teljes mértékben arányos a szavazatokkal, a többi párt pedig további listás mandátumot kap az arányosság elérése érdekében.

[[Skót parlament|Skóciában]] és [[Wales Parlamentje|Walesben]] a regionális listákon szereplő helyek elosztására használt számítások természete miatt a túlnyúló ülések nem lehetségesek. A listák kiosztása ezekre a parlamentekre úgy működik, mint egy [[Árokrendszer (választási rendszerek)|vegyes tagú többségi]] rendszer, de a [[D’Hondt-módszer|d'Hondt-módszer]] osztóinak felhasználása során a felosztás átlagának meghatározásához az egyes pártok első osztója figyelembe veszi a választókerületi mandátumok számát. a buli; azaz a 7 választókerületi mandátumot szerzett párt 1 helyett 8-as osztóval indulna (7 mandátum + 1 a módszer felosztási képlete szerint). A kapott táblázat ezután 7 mandátumot adna Skóciának és 4 mandátumot Walesnek a tabellán legmagasabb átlaggal rendelkező pártoknak, bár mindkét decentralizált parlament nem használ táblázatot, hanem szekvenciális módszert alkalmaz. Az MMP-re jellemző kompenzációs hatás abban rejlik, hogy egy választókerületi mandátumot szerzett párt alacsonyabb átlagokat tenne a tabellán, mint az MMM-mel történő választás esetén. Mivel nem rendelkeztek túlnyúló mandátummal, előfordultak olyan esetek, amikor egy párt az arányos jogosultságánál kevesebb mandátumot szerzett. Ez történt például a délkelet-walesi választási régióban 2007-ben (a walesi konzervatívok alulreprezentált) és 2016-ban (a [[Munkáspárt (Wales)|walesi munkáspárt]] felülreprezentált, [[Plaid Cymru]] alulreprezentált) a választásokon. A munkásság ezen az alapon felülreprezentált minden választáson a dél-walesi nyugati régióban, és minden választáson a dél-walesi középső régióban, kivéve a 2003-as választást. Ez a helyzet abból adódik, hogy ezekben a régiókban továbbra is a Munkáspárt birtokolta a választókerületi mandátumok túlnyomó többségét, és a mandátumok teljes számának csak körülbelül egyharmada áll rendelkezésre további regionális mandátumokként.

=== Küszöb ===
Mint számos [[listás választási rendszer|arányos rendszerben]], ahhoz, hogy legtöbb MMP-modellben egy párt listás mandátumot is szerezhessen, legalább a teljes pártszavazat bizonyos százalékát meg kell szereznie, különben nem választanak jelöltet a pártlistáról. Azok a jelöltek, akik megnyertek egy választókerületet, továbbra is megtarthatják mandátumukat. Új-Zélandon a küszöb 5%, Bolíviában 3%, Németországban 5% a szövetségi parlamenti és a legtöbb tartományi parlament választási küszöbén. Egy párt akkor is jogosult lehet listás mandátumra, ha legalább három választókerületi mandátumot szerez Németországban, vagy legalább egyet Új-Zélandon. Az, hogy egy tagnak „biztonságos” választókerületi székhelye van, óriási előnyt jelent egy kisebb új-zélandi párt számára.

A skót parlamenti és a walesi közgyűlési választásokon nincs küszöb megszabva, mivel az egyes választási régiók körzeti nagysága elég kicsi ahhoz, hogy a mandátumelosztás számításaiban eleve küszöböt szabjon ki.

== Használat ==
[[Fájl:Bundestagswahl_05_stimmzett.jpg|jobbra|bélyegkép|380x380px| A 2005-ös német szövetségi választások szavazólapja a würzburgi 252-es választókerületben. A választókerületi szavazás a bal oldalon, a pártlistás szavazás a jobb oldalon.]]

=== Jelenlegi használat ===
Az MMP jelenleg a következő helyeket van használatban:

* '''Bolívia''' 1994-ben fogadta el az MMP-t. A mandátumok elosztása az elnökválasztáson alapul. [11]
* '''Németország''' 1949-ben pártközi alkuk eredményeként fogadta el a személyre szabott arányos képviseletnek nevezett MMP-t <ref>{{Cite web |title=The Voting System |url=https://www.bmi.bund.de/EN/topics/constitution/electoral-law/voting-system/voting-system-node.html |work=BMI |publisher=Federal Ministry of the Interior, Building & Community}}</ref> <ref>{{Cite web |author=Krennerich |first=Michael |title=Germany: The Original Mixed Member Proportional System |url=https://aceproject.org/regions-en/countries-and-territories/DE/case-studies/germany-the-original-mixed-member-proportional-system |work=ACE Project |publisher=The Electoral Knowledge Network}}</ref>
** [[Bundestag]], a [[Föderáció|szövetségi]] parlament (lásd [[: Németország választási rendszere]] ) 1953 óta
** a legtöbb állam parlamentje . Ez alól kivétel [[Baden-Württemberg]] ( [[Zweitmandat|MMP listák nélkül]] ), [[Bréma (tartomány)|Bréma]], [[Hamburg]] és [[Saar-vidék]] . [[Bajorország]] egyedülállóan [[Lista megnyitása|nyílt listás]] rendszert használ pártlistás helyeihez
* '''Lesotho''' 2002-ben fogadta el az MMP-t. Lesotho egy szavazatot használ mind a választókerületi, mind a listás mandátumok megszerzésére, azaz a választókerületi jelöltek szavazatai alapján határozzák meg a listás mandátumok elosztását.
* '''Új - Zéland''' 1994 - ben fogadta el az egykamarás képviselőház rendszerét egy hosszú választási reformfolyamat után, amely az 1985 - ös Királyi Választási Bizottságtól és a szavazási rendszerről szóló 1993 . évi népszavazással zárult . Először 1996-ban használták egy választáson. A rendszer használatát 2011 novemberében népszavazáson felülvizsgálták, a többség (56,17%) a fenntartás mellett szavazott. A [[2020-as új-zélandi általános választások|2020-as általános választásokon]] a Munkáspárt 120 képviselői helyből 65-öt szerzett, ezzel a második olyan párt lett az MMP-ben világszerte, amely egyedül kormányozhat.
* '''Thaiföld''' – A 2019-es általános választások előtt bevezették az MMP egyszavazatos változatát, amely felváltotta a korábbi választásokon használt árokrendszert. Az országos arányos mandátumok kiosztása a választókerületi szavazás alapján történik, nem pedig külön pártlistás szavazás alapján. <ref>{{Cite news|author=Bangkok Pundit|title=The effects of Thailand's proposed electoral system|url=https://asiancorrespondent.com/2016/02/the-effects-of-thailands-proposed-electoral-system/|accessdate=29 March 2019|work=Asian Correspondent|date=10 February 2016}}</ref> <ref>{{Cite news|author=Kendall|first=Dave|title=Explainer: New rules for the House of Representatives|url=https://www.bangkokpost.com/news/politics/1605898/explainer-new-rules-for-the-house-of-representatives|accessdate=29 March 2019|work=Bangkok Post|date=6 January 2019}}</ref>
* '''[[Dél-afrikai Köztársaság|Dél-Afrika]]''' - Minden kijelölt fővárosi, kerületi / megyei tanács (DC) vagy helyi / Borough Council (LC) MMP használatával választja a helyi képviselő tesületek tagjait. <ref>{{Cite news|title=Election Types|url=https://www.elections.org.za/content/Elections/Election-types/|accessdate=9 September 2021}}</ref>
* '''Dél-Korea''' – 2019 óta az [[Kukhö|Országgyűlés]] a vegyes arányos arányos rendszer módosított változatát alkalmazza, 253 egyéni választókerülettel, 17 árokszerben választott mandátummal és 30 kompenzációs mandátummal.
* '''Egyesült Királyság''' – bár az Egyesült Királyság parlamentje nem használja az MMP-t, két alkotó ország és egy decentralizált régió az MMP módosított formáját (''additional member system'') alkalmazza a decentralizált törvényhozásban, és a párt által megszerzett választókerületi mandátumok számát veszik el. figyelembe kell venni az arányos ülések kiszámításakor.
** '''Skócia''' – a decentralizált [[skót parlament]] az MMP-t használja, és minden egyes választási régió általában 9 helyi MSP-t (3 régió kivételével) és 7 regionális MSP-t választ.
** '''Wales''' – a decentralizált [[Wales Parlamentje|Senedd (walesi parlament)]] az MMP-t használja, és minden egyes választási régió általában 8 helyi tagállamot (2 régió kivételével) és 4 regionális tagállamot választ.
** '''[[London]]''' – a decentralizált londoni közgyűlés az MMP-t használja, 14 órakor helyileg, 11 órakor pedig városi listákról választanak. A rendszert használó másik két közgyűléstől eltérően a pártoknak a regionális szavazatok 5 százalékos küszöbét kell elérniük ahhoz, hogy jogosultak legyenek a listás mandátumra.
* '''Etiópia, [[Tigré (szövetségi állam)|Tigray]]''' – Az általános választásokat [[Etiópia|Etiópiában]] 2020. augusztus 29-én kellett volna megtartani, de a COVID-19 világjárvány miatt elhalasztották. <ref>{{Cite news|url=https://www.fanabc.com/english/nebe-says-impossible-to-hold-election-as-per-scheduled-due-to-covid-19/|title=NEBE Says Impossible To Hold Election As Per Scheduled Due To COVID-19|date=31 March 2020|work=fanabc.com|accessdate=31 March 2020}}</ref> [[Tigré (szövetségi állam)|Tigray]] kormánya azonban elvetette a halasztást, és úgy döntött, hogy saját választási bizottságot hoz létre, és regionális választást tart. 2020. augusztus 6-án [[Tigré (szövetségi állam)|Tigray]] Államtanácsa úgy döntött, hogy módosítja alkotmányát, és MMP-re változtatja a választási rendszert, ami hatással lesz a közelgő regionális választásokra. A törvénymódosítás 152-ről 190-re emeli a képviselői helyek számát (+38), a helyek 80%-át elsőbbségi szavazással, a többi 20%-át pedig arányos szavazással töltik be. <ref>{{Cite news|url=https://www.bbc.com/tigrinya/news-53679868/|title=ባይቶ ትግራይ፡ ሕገመንግስታዊ ምምሕያሽ ብምግባር 38 መናብር ወሲኹ|date=6 August 2020|work=bbc.com|accessdate=6 August 2020}}</ref>

=== Korábbi használat ===

* '''[[Albánia]]''' 2001 és 2005 között használta az MMP-t (miután az 1996-os és 1997-es választásokon használt [[Árokrendszer (választási rendszerek)|árokrendszer]]<nowiki/>t kivezették). [19] <ref>{{Cite web |author=Lublin |first=David |title=Albania |work=Election Passport |url=http://www.electionpassport.com/electoral-systems/albania/ |publisher=American University |accessdate=24 March 2016}}</ref>
* '''[[Romániai választások|Románia]]''' MMP-t módoított változatát használta a [[2008-as romániai parlamenti választások|2008-as]] és [[2012-es romániai parlamenti választások|2012-es parlamenti választásokon]] . A [[2016-os romániai parlamenti választások|2016-os választásokon]] ehelyett a zárt listás arányos képviseletet alkalmazták. <ref name="ro2016">{{Cite web |url=http://www.romanialibera.ro/politica/institutii/legea-algerilor-parlamentare-pe-liste--promulgata-de-iohannis-386442 |title=Legea ALEGERILOR PARLAMENTARE pe LISTE, promulgată de Iohannis |work=România Liberă |author=Filimon |first=Paul |date=20 July 2015 |language=ro}}</ref>
* '''[[Venezuela]]''' az MMP-t korábbi választásokon használta, de 2009-ben megszűnt a kapcsolat a listás és a választókerületi képviselők között. <ref>{{Cite news|author=Wilpert|first=Gregory|title=A New Opportunity for Venezuela's Socialists|url=http://venezuelanalysis.com/analysis/5683|accessdate=31 March 2016|date=1 October 2010}}</ref> <ref>{{Cite news|author=Pearson|first=Tamara|title=Venezuela Passes New Electoral Law|url=http://venezuelanalysis.com/news/4681|accessdate=31 March 2016}}</ref>

== Taktikai szavazás ==
A küszöbértékkel rendelkező rendszerekben a nagyobb pártot preferáló emberek taktikusan egy kisebb pártra szavazhatnak, amely az előrejelzések szerint a küszöb közelében vagy valamivel alatta áll támogatottságban. A választók egy része ezért attól tarthat, hogy a kisebb párt a küszöb alá kerül, és ez gyengítené azt a nagyobb politikai tábort, amelyhez a kisebb párt tartozik. Például a német közép-jobboldali [[Német Szabaddemokrata Párt|Szabad Demokrata Párt]] (FDP) gyakran kapott olyan szavazókat, akik a nagyobb [[Kereszténydemokrata Unió]] (CDU) pártot részesítették előnyben, mert attól tartottak, hogy ha az FDP a szavazatok 5 százalékánál kevesebbet kap, akkor a CDU-nak nem lennének parlamenti szövetségesei és így nem tudna kormányt alakítani. Ez a taktikai szavazás azt is biztosítja, hogy kevesebb szavazat kerüljön kárba, de annak az árán, hogy az FDP-nek több mandátumot biztosítanak, mint amennyit a CDU-szavazók ideális esetben szerettek volna. Ez a taktika minden küszöbértékkel rendelkező arányos rendszerben ugyanaz.


Más esetekben egy párt olyan biztos lehet abban, hogy nagy számú választókerületi mandátumot szerez, hogy az arányos feltöltésben (listás mandátumok) nem számít többletre. Egyes szavazók ezért megpróbálhatnak kettős képviseletet elérni azzal, hogy taktikailag egy másik pártra szavaznak a regionális szavazáson, mivel a regionális szavazáson az általuk preferált pártra leadott szavazat kárba veszne. Ez a taktika sokkal kevésbé, vagy egyáltalán nem hatékony azoknál az MMP-modelleknél, ahol viszonylag nagy a listás helyek aránya (50% a legtöbb [[Németország tartományai|német államban]] és 42,5% az új-zélandi képviselőházban ) és/vagy azokban, amelyek "kiegyenlító üléseket" adnak hozzá.








== Hivatkozások ==

=== Megjegyzések ===
 

=== Bibliográfia ===

== További irodalom ==

* [http://www.aceproject.org/ace-en/topics/es/esy/esy_de/ ACE projekt: "Németország: Az eredeti MMP rendszer"]
* [http://www.idea.int A nemzetközi IDEA] [http://www.idea.int/publications/esd/index.cfm választási rendszertervezési kézikönyve]
* [http://www.aceproject.org/ace-en/topics/es Választási tervezési referenciaanyagok] az [http://www.aceproject.org ACE projektből]
* [http://nesstar.esds.ac.uk/webview/index.jsp?rightside=mode%3Ddocumentation%26submode%3Dabstract%26study%3Dhttp%3A//nesstar.esds.ac.uk%3A80/obj/fStudy/5076&treeview=mode%3Dtreeview%26open%3Dhttp%3A//nesstar.esds.ac.uk%3A80/obj/fCatalog/ESDS%26open%3Dhttp%3A//nesstar.esds.ac.uk%3A80/obj/fCatalog/Catalog38%20%26open%3Dhttp%3A//nesstar.esds.ac.uk%3A80/obj/fStudy/5076%26open%3Dhttp%3A//nesstar.esds.ac.uk%3A80/obj/fCatalog/Catalog13%26open%3Dhttp%3A//nesstar.esds.ac.uk%3A80/obj/fCatalog/Catalog38%26open%3Dhttp%3A//nesstar.esds.ac.uk%3A80/obj/fStudy/5076 Skót társadalmi attitűdök felmérése, 2003.]
* [http://works.bepress.com/josep_colomer/3/ A választási rendszer megválasztásának kézikönyve]

* [https://www.youtube.com/watch?v=D3guVBhKmDc 6 perc. videó (2015).] [https://www.youtube.com/watch?v=D3guVBhKmDc Elmagyarázza, hogyan működhetne az MMP (a Kanadai Jogi Bizottság által javasolt) Kanadában – A párton kívüli Fair Vote kanadai Dennis Pilon, a York Egyetem politikatudományi docense.]
[[Kategória:Választási rendszerek]]
[[Kategória:Választási rendszerek]]
[[Kategória:Vegyes választási rendszerek]]
[[Kategória:Arányos választási rendszerek]]
[[Kategória:Lapok ellenőrizetlen fordításokkal]]

A lap 2021. november 14., 18:32-kori változata

 

A vegyes arányos képviseleti rendszer (angolul: mixed-member proportional representation, rövidítve: MMP) egy olyan típusú vegyes választási rendszer, amelyben a választók két szavazattal rendelkeznek: az egyikkel egy egyéni választókerületben szavaznak helyi képviselőre, a másikkal egy országos vagy regionális pártlistára. A törvényhozásban elsősorban a körzetekben sikeres jelöltek, másodlagosan pedig a pártok jelöltjei töltik be a képviselői helyeket az egyes pártok országos vagy régionális szavazatainak aránya alapján. [1] [2] [3] A választókerületek képviselőit általában egyfordulós, egyszerű többségi szavazással vagy más többségi rendszerrel választják meg. Az országos vagy régionális pártok képviselői mandátumai a legtöbb esetben pártlistáról származnak, hasonlóan a pártlistás arányos képviselethez . Listás mandátum megszerzéséhez a pártoknak általában meg kell szerezniük egy minimális számú választókerületi jelöltet, az országos pártszavazatok minimális százalékát vagy mindkettőt.

Az vegyes arányos rendszer abban különbözik az árokszendszertől, hogy az országos mandátumokat kompenzációs módon osztják ki a politikai pártoknak az arányos választási eredmények elérése érdekében, és abban különbözik a egyszavazatos vegyes rendszerektől, hogy a választók külön szavazhatnak helyi jelöltekre és országos pártokra. Vegyes arányos rendszer allatt a szavazatok 25 százalékát megszerző két párt 25 százalékos mandátumot szerezhet, még akkor is, ha az egyik párt több körzetet nyer, mint a másik. Az adott országban alkalmazott pontos rendszertől és az adott választás eredményétől függően a választás arányossága változhat. [4] Többletmandátumok (németül: Überhangmandate) csökkenthetik a rendszer arányosságát, bár ez kompenzálható további, kiegyenlítő pártlistás mandátumok hozzáadásával (németül: Ausgleichsmandate) az arányossági biztosítására. [5]

A mintát Németország vezette be, amely a második világháborút követően a szövetségi parlamenti (Bundestag) választásokon ezt a rendszert használja, és később több helyen is bevezették, például Bolíviában, Lesothóban és Új-Zélandon. Németországban, ahol szövetségi szinten és többnyire a tartományok szintjén is ezt a módszert alkalmazzák, a neve személyre szabott arányos képviselet (németül personalisiertes Verhältniswahlrecht). Kanada Québec tartományában 2007-ben fontolgatták egy MMP modell bevezetését,[6] amely itt angolul a compensatory mixed-member (kompenzációs vegyes) szavazási rendszer (franciául système mixte avec compensation vagy SMAC) nevet kapta. Az Egyesült Királyságban az MMP egy módosított, félarányos formáját Skóciában, Walesben és a londoni közgyűlésben additional member system-nek nevezik. [7] [8], és egyes országok az MMP egyszavazatos változatait használják. Ez a cikk elsősorban az MMP olyan kétszavazatos változatairól szól, amelynek célja, hogy megfelelő számú kompenzációs mandátummal arányos választási eredményeket érjen el (amihez adott esetben kiegyenlítő mandátumokat is alkalmazathat.

Működése

A 2021-es német szövetségi választás eredményei . A képen mind a választókerületi képviselők által közvetlenül megszerzett, mind a pártlistákon szerzett mandátumok láthatók. Például az FDP (sárga) egyetlen választókerületet sem nyert meg; mind a 92 képviselőjét a pártlistás ágon szerezte.

Az MMP-ben a választó két szavazatot ad le: egyet egyéni választókerületi képviselőjelöltre, egyet pedig egy pártlistára. Az eredeti, Németországban használt változatban a polgárok csak egy szavazatot adtak, így a képviselőre szavazás automatikusan a képviselő pártjára való szavazást is jelentette, amit ma is használnak egyes választásokon. Németország nagy része áttért a kétszavazatos változatra, hogy a helyi parlamenti képviselőket személyesebben felelőssé tegye. A választók tehát pártállástól függetlenül szavazhatnak arra a helyi személyre, akit inkább helyi képviselőnek választanak, mivel a törvényhozás pártos összetételét csak a pártszavazat határozza meg. A 2017-es új-zélandi választásokon a szavazók 27,33%-a osztotta meg szavazatát (a párt szavazatától eltérő párt helyi jelöltjére szavazott), szemben a 2014-es 31,64%-kal. [9]

Minden választókerületben a képviselőt egy többségi módszerrel választják ki, jellemzően az egyszerű többségi rendszerben (vagyis a legtöbb szavazatot kapott jelölt nyer).

A legtöbb rendszer zárt pártlistákat használt a nem választókerületi képviselők (más néven listás képviselők) választására. A legtöbb joghatóságban a jelöltek egy választókerületben és egy pártlistán is indulhatnak (ezt Új-Zélandon kettős jelöltségként említik). Walesben 2006 és 2014 között betiltották a kettős jelölést, azaz a jelöltek csak egy választókerületért vagy egy pártlistáért indulhattak, de mindkettőért nem. Ha egy jelölt szerepel a párt listáján, de választókerületi mandátumot szerez, nem kap két mandátumot; ehelyett áthúzzák őket a pártlistáról, és a párt által szerzett mandátum a listán következő jelölté lesz.

Bajorországban a második szavazás nem egyszerűen a pártra, hanem a párt regionális listáján szereplő jelöltek egyikére szól: Bajorország hét régiót használ erre a célra. Regionális nyílt listás módszert javasolt az Egyesült Királyság számára a Jenkins-bizottság (ahol ez AMS néven ismert), Kanadának pedig a Kanadai Jogi Bizottság; egyik ajánlást sem hajtották végre.

Ezzel szemben az MMP nyílt listás módszerét 2016 novemberében választották a választók a 2016-os Prince Edward-szigeti választási reform népszavazáson .

Baden-Württembergben nincsenek listák; négyrégiós modellben a "legjobb győztes-közeli" módszert alkalmazzák, ahol a regionális tagok az adott régióban alulreprezentált párt helyi jelöltjei, akik a legtöbb szavazatot kapták a helyi választókerületükben anélkül, hogy ott megválasztották volna (Zweitmandat, szó szerint "második mandátum").

Számítási módszerek

Regionális vagy országos szinten (azaz a választókerületi szint felett) többféle számítási módszert alkalmaztak, de az MMP alapvető jellemzője, hogy a képviselő-testületi mandátumok összlétszámát (azaz ideértve az egyéni mandátumokat is, és nem csak a listás mandátumokat) a pártok között a szavazáson a párt által kapott szavazatok számával arányosan osztják ki (ehhez nem írják felül az egyéni eredményeket, hanem a listás szavazatokat osztják ki a már meszerzett mandátumok figyelembevételével kompenzatórius módon). Ezt meg lehet tenni például a legnagyobb maradék módszerrel, a két legmagasabb átlag módszer egyikével, a D'Hondt-módszerrel vagy a Sainte-Laguë-módszerrel. Ha egy párt több mandátumot szerez az egyéni körzetekben, mint amennyi a pártlistás szavazással kapott arányos kvótája, akkor ezeket többletmandátumnak kell tekinteni, amiket tovább kell kompenzálni a teljes arányosság érdekében. A legtöbb német államban, de szövetségileg a csak a 2013-as szövetségi választások óta, kiegyenlítő mandátumokat adnak hozzá a többletmandátumok kompenzálására. A teljes arányosság elérésére enélkül nem garantált, például a skóciai választáson a legmagasabb átlagok módszere a Skót Nemzeti Párt többségi kormányát eredményezte, a párt szavazatainak mindössze 44%-ával. Skócia azonban az additional member system-t használja, amely más MMP variánsokhoz hasonlóan néha nem teljesen arányos. [10] A németországi Bajorországban a választókerületi szavazatok és a pártszavazatok együttesen határozzák meg a mandátumok elosztását.

Többletmandátumok

Ha egy párt több mandátumot szerez a választókerületben, mint amennyire a (pártlistás) szavazatok aránya alapján jogosult lenne, bizonyos rendszerek lehetővé teszik a többletmandátumok megtartását. Emelett egyes rendszerek úgynevezett kiegyenlíő mandátumokat adnak hozzá a testület létszámához a következő ciklusra.

A német Bundestagban és az új-zélandi képviselőházban minden választókerületben megválasztott képviselő megtartja a helyét. Például a 2008-as új-zélandi általános választásokon a maori párt a pártszavazatok 2,4%-át szerezte meg, ami 3 képviselői mandátumra jogosít fel, de 5 mandátumot szerzett a választókerületben, így 2 többletmandátumot jelentett és egy végül 122-tagú tesületet eredményezett. Ha a maori pártra adott szavazat arányosabb lett volna a megszerzett választókerületi mandátumokkal, akkor egy normális, 120 tagú ház lett volna.

A legtöbb német államban és 2013 óta a szövetségi Bundestagban a többi párt extra mandátumot ("egyensúlyi mandátumot") kap a teljes arányosság megteremtése érdekében. Például Észak-Rajna-Vesztfália tartományi parlamentjében ( Landtag ) a szokásos 50%-os kompenzációs hely helyett csak 29% van, hacsak nincs szükség többre a túlnyúlások kiegyenlítéséhez. Ha egy párt több helyi mandátumot szerez, mint amennyit az összszavazaton belüli aránya indokol, a Landtag mérete megnő, így az összeredmény teljes mértékben arányos a szavazatokkal, a többi párt pedig további listás mandátumot kap az arányosság elérése érdekében.

Skóciában és Walesben a regionális listákon szereplő helyek elosztására használt számítások természete miatt a túlnyúló ülések nem lehetségesek. A listák kiosztása ezekre a parlamentekre úgy működik, mint egy vegyes tagú többségi rendszer, de a d'Hondt-módszer osztóinak felhasználása során a felosztás átlagának meghatározásához az egyes pártok első osztója figyelembe veszi a választókerületi mandátumok számát. a buli; azaz a 7 választókerületi mandátumot szerzett párt 1 helyett 8-as osztóval indulna (7 mandátum + 1 a módszer felosztási képlete szerint). A kapott táblázat ezután 7 mandátumot adna Skóciának és 4 mandátumot Walesnek a tabellán legmagasabb átlaggal rendelkező pártoknak, bár mindkét decentralizált parlament nem használ táblázatot, hanem szekvenciális módszert alkalmaz. Az MMP-re jellemző kompenzációs hatás abban rejlik, hogy egy választókerületi mandátumot szerzett párt alacsonyabb átlagokat tenne a tabellán, mint az MMM-mel történő választás esetén. Mivel nem rendelkeztek túlnyúló mandátummal, előfordultak olyan esetek, amikor egy párt az arányos jogosultságánál kevesebb mandátumot szerzett. Ez történt például a délkelet-walesi választási régióban 2007-ben (a walesi konzervatívok alulreprezentált) és 2016-ban (a walesi munkáspárt felülreprezentált, Plaid Cymru alulreprezentált) a választásokon. A munkásság ezen az alapon felülreprezentált minden választáson a dél-walesi nyugati régióban, és minden választáson a dél-walesi középső régióban, kivéve a 2003-as választást. Ez a helyzet abból adódik, hogy ezekben a régiókban továbbra is a Munkáspárt birtokolta a választókerületi mandátumok túlnyomó többségét, és a mandátumok teljes számának csak körülbelül egyharmada áll rendelkezésre további regionális mandátumokként.

Küszöb

Mint számos arányos rendszerben, ahhoz, hogy legtöbb MMP-modellben egy párt listás mandátumot is szerezhessen, legalább a teljes pártszavazat bizonyos százalékát meg kell szereznie, különben nem választanak jelöltet a pártlistáról. Azok a jelöltek, akik megnyertek egy választókerületet, továbbra is megtarthatják mandátumukat. Új-Zélandon a küszöb 5%, Bolíviában 3%, Németországban 5% a szövetségi parlamenti és a legtöbb tartományi parlament választási küszöbén. Egy párt akkor is jogosult lehet listás mandátumra, ha legalább három választókerületi mandátumot szerez Németországban, vagy legalább egyet Új-Zélandon. Az, hogy egy tagnak „biztonságos” választókerületi székhelye van, óriási előnyt jelent egy kisebb új-zélandi párt számára.

A skót parlamenti és a walesi közgyűlési választásokon nincs küszöb megszabva, mivel az egyes választási régiók körzeti nagysága elég kicsi ahhoz, hogy a mandátumelosztás számításaiban eleve küszöböt szabjon ki.

Használat

A 2005-ös német szövetségi választások szavazólapja a würzburgi 252-es választókerületben. A választókerületi szavazás a bal oldalon, a pártlistás szavazás a jobb oldalon.

Jelenlegi használat

Az MMP jelenleg a következő helyeket van használatban:

  • Bolívia 1994-ben fogadta el az MMP-t. A mandátumok elosztása az elnökválasztáson alapul. [11]
  • Németország 1949-ben pártközi alkuk eredményeként fogadta el a személyre szabott arányos képviseletnek nevezett MMP-t [11] [12]
  • Lesotho 2002-ben fogadta el az MMP-t. Lesotho egy szavazatot használ mind a választókerületi, mind a listás mandátumok megszerzésére, azaz a választókerületi jelöltek szavazatai alapján határozzák meg a listás mandátumok elosztását.
  • Új - Zéland 1994 - ben fogadta el az egykamarás képviselőház rendszerét egy hosszú választási reformfolyamat után, amely az 1985 - ös Királyi Választási Bizottságtól és a szavazási rendszerről szóló 1993 . évi népszavazással zárult . Először 1996-ban használták egy választáson. A rendszer használatát 2011 novemberében népszavazáson felülvizsgálták, a többség (56,17%) a fenntartás mellett szavazott. A 2020-as általános választásokon a Munkáspárt 120 képviselői helyből 65-öt szerzett, ezzel a második olyan párt lett az MMP-ben világszerte, amely egyedül kormányozhat.
  • Thaiföld – A 2019-es általános választások előtt bevezették az MMP egyszavazatos változatát, amely felváltotta a korábbi választásokon használt árokrendszert. Az országos arányos mandátumok kiosztása a választókerületi szavazás alapján történik, nem pedig külön pártlistás szavazás alapján. [13] [14]
  • Dél-Afrika - Minden kijelölt fővárosi, kerületi / megyei tanács (DC) vagy helyi / Borough Council (LC) MMP használatával választja a helyi képviselő tesületek tagjait. [15]
  • Dél-Korea – 2019 óta az Országgyűlés a vegyes arányos arányos rendszer módosított változatát alkalmazza, 253 egyéni választókerülettel, 17 árokszerben választott mandátummal és 30 kompenzációs mandátummal.
  • Egyesült Királyság – bár az Egyesült Királyság parlamentje nem használja az MMP-t, két alkotó ország és egy decentralizált régió az MMP módosított formáját (additional member system) alkalmazza a decentralizált törvényhozásban, és a párt által megszerzett választókerületi mandátumok számát veszik el. figyelembe kell venni az arányos ülések kiszámításakor.
    • Skócia – a decentralizált skót parlament az MMP-t használja, és minden egyes választási régió általában 9 helyi MSP-t (3 régió kivételével) és 7 regionális MSP-t választ.
    • Wales – a decentralizált Senedd (walesi parlament) az MMP-t használja, és minden egyes választási régió általában 8 helyi tagállamot (2 régió kivételével) és 4 regionális tagállamot választ.
    • London – a decentralizált londoni közgyűlés az MMP-t használja, 14 órakor helyileg, 11 órakor pedig városi listákról választanak. A rendszert használó másik két közgyűléstől eltérően a pártoknak a regionális szavazatok 5 százalékos küszöbét kell elérniük ahhoz, hogy jogosultak legyenek a listás mandátumra.
  • Etiópia, Tigray – Az általános választásokat Etiópiában 2020. augusztus 29-én kellett volna megtartani, de a COVID-19 világjárvány miatt elhalasztották. [16] Tigray kormánya azonban elvetette a halasztást, és úgy döntött, hogy saját választási bizottságot hoz létre, és regionális választást tart. 2020. augusztus 6-án Tigray Államtanácsa úgy döntött, hogy módosítja alkotmányát, és MMP-re változtatja a választási rendszert, ami hatással lesz a közelgő regionális választásokra. A törvénymódosítás 152-ről 190-re emeli a képviselői helyek számát (+38), a helyek 80%-át elsőbbségi szavazással, a többi 20%-át pedig arányos szavazással töltik be. [17]

Korábbi használat

Taktikai szavazás

A küszöbértékkel rendelkező rendszerekben a nagyobb pártot preferáló emberek taktikusan egy kisebb pártra szavazhatnak, amely az előrejelzések szerint a küszöb közelében vagy valamivel alatta áll támogatottságban. A választók egy része ezért attól tarthat, hogy a kisebb párt a küszöb alá kerül, és ez gyengítené azt a nagyobb politikai tábort, amelyhez a kisebb párt tartozik. Például a német közép-jobboldali Szabad Demokrata Párt (FDP) gyakran kapott olyan szavazókat, akik a nagyobb Kereszténydemokrata Unió (CDU) pártot részesítették előnyben, mert attól tartottak, hogy ha az FDP a szavazatok 5 százalékánál kevesebbet kap, akkor a CDU-nak nem lennének parlamenti szövetségesei és így nem tudna kormányt alakítani. Ez a taktikai szavazás azt is biztosítja, hogy kevesebb szavazat kerüljön kárba, de annak az árán, hogy az FDP-nek több mandátumot biztosítanak, mint amennyit a CDU-szavazók ideális esetben szerettek volna. Ez a taktika minden küszöbértékkel rendelkező arányos rendszerben ugyanaz.


Más esetekben egy párt olyan biztos lehet abban, hogy nagy számú választókerületi mandátumot szerez, hogy az arányos feltöltésben (listás mandátumok) nem számít többletre. Egyes szavazók ezért megpróbálhatnak kettős képviseletet elérni azzal, hogy taktikailag egy másik pártra szavaznak a regionális szavazáson, mivel a regionális szavazáson az általuk preferált pártra leadott szavazat kárba veszne. Ez a taktika sokkal kevésbé, vagy egyáltalán nem hatékony azoknál az MMP-modelleknél, ahol viszonylag nagy a listás helyek aránya (50% a legtöbb német államban és 42,5% az új-zélandi képviselőházban ) és/vagy azokban, amelyek "kiegyenlító üléseket" adnak hozzá.





Hivatkozások

Megjegyzések

 

Bibliográfia

További irodalom

  1. ↑ ACE Project Electoral Knowledge Network: Mixed Member Proportional (MMP). (Hozzáférés: 2017. október 21.)
  2. ↑ Shugart, Matthew. Mixed-Member Electoral Systems: Best of Both Worlds?. Oxford University Press (2001). ISBN 9780191528972 
  3. ↑ Bochsler, Daniel. Chapter 5, How Party Systems Develop in Mixed Electoral Systems, Territory and Electoral Rules in Post-Communist Democracies. Palgrave Macmillan (2010. május 13.). ISBN 9780230281424 
  4. ↑ Linhart (2018. március 1.). „Mixed-member proportional electoral systems – the best of both worlds?”. Journal of Elections, Public Opinion and Parties 29 (1), 21–40. o, Kiadó: Informa UK Limited. DOI:10.1080/17457289.2018.1443464. ISSN 1745-7289.  
  5. ↑ Golosov (2013. október 1.). „The Case for Mixed Single Vote Electoral Systems”. The Journal of Social, Political, and Economic Studies 38 (3). ISSN 0278-839X. (Hozzáférés: 2020. november 16.)  
  6. ↑ Reform of the voting system. Le Directeur général des élections du Québec, 2007. december 21. [2017. június 30-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. május 6.)
  7. ↑ Electoral Reform and Voting Systems. (Hozzáférés: 2016. március 25.)
  8. ↑ Additional-member system: Politics. Encyclopædia Britannica. (Hozzáférés: 2016. március 24.)
  9. ↑ 2017 Split Voting Statistics. electionresults.govt.nz
  10. ↑ Elections in Wales. Cardiff University
  11. ↑ The Voting System. BMI. Federal Ministry of the Interior, Building & Community
  12. ↑ Krennerich: Germany: The Original Mixed Member Proportional System. ACE Project. The Electoral Knowledge Network
  13. ↑ Bangkok Pundit. „The effects of Thailand's proposed electoral system”, Asian Correspondent, 2016. február 10. (Hozzáférés: 2019. március 29.) 
  14. ↑ Kendall. „Explainer: New rules for the House of Representatives”, Bangkok Post, 2019. január 6. (Hozzáférés: 2019. március 29.) 
  15. ↑ „Election Types” (Hozzáférés: 2021. szeptember 9.) 
  16. ↑ „NEBE Says Impossible To Hold Election As Per Scheduled Due To COVID-19”, fanabc.com, 2020. március 31. (Hozzáférés: 2020. március 31.) 
  17. ↑ „ባይቶ ትግራይ፡ ሕገመንግስታዊ ምምሕያሽ ብምግባር 38 መናብር ወሲኹ”, bbc.com, 2020. augusztus 6. (Hozzáférés: 2020. augusztus 6.) 
  18. ↑ Lublin: Albania. Election Passport. American University. (Hozzáférés: 2016. március 24.)
  19. ↑ Filimon: Legea ALEGERILOR PARLAMENTARE pe LISTE, promulgată de Iohannis (román nyelven). România Liberă, 2015. július 20.
  20. ↑ Wilpert. „A New Opportunity for Venezuela's Socialists”, 2010. október 1. (Hozzáférés: 2016. március 31.) 
  21. ↑ Pearson. „Venezuela Passes New Electoral Law” (Hozzáférés: 2016. március 31.) 
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Vegyes_arányos_képviseleti_rendszer&oldid=24383535”