Munkáspárt (Wales)
| Welsh Labour – Llafur Cymru (Walesi Munkáspárt) | |
| Adatok | |
| Elnök | Mark Drakeford, első miniszter |
| Frakcióvezető | Mark Drakeford |
| Alapítva | 1900. február 27. (alakuló kongresszus) |
| Székház | Transport House, 1 Cathedral Road, Cardiff CF11 9HA |
| Ideológia | Szociáldemokrácia európapártiság brit unionizmus demokratikus szocializmus |
| Politikai elhelyezkedés | Balközép |
| Parlamenti jelenlét | 1900 – |
| Parlamenti mandátumok | Képviselőház (Walesi mandátumok): 22 / 40 30 / 60 |
| EP-frakció | Európai Szocialisták Pártja (PES) |
| Hivatalos színei | vörös |
| Weboldala | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Welsh Labour – Llafur Cymru (Walesi Munkáspárt) témájú médiaállományokat. | |
A Walesi Munkáspárt gyakorlatilag az Egyesült Királyság Munkáspártjának része, formálisan azonban mégis önálló entitás, hiszen Walesben működik. Politikája többnyire követi az Egyesült Királyság Munkáspártjának politikáját, bár Rhodri Morgan vezetése alatt többször is különböző politikát képviseltek, ilyen volt például a városi kórházak kérdése Walesben.
A Walesi Munkáspárt egészen 1947-ig nem létezett különálló pártként, hanem gyakorlatilag a Munkáspárt Walesben működő szárnya volt. A sorozatos választási vereségeket, és a gyenge walesi jelenlétet követve próbáltak javítani a párt erején. Az 1999-es walesi nemzetgyűlési választásokon a Munkáspárt nem szerzett többséget, így koalícióra lépett a Walesi Liberális Demokratákkal. 1999-ben Wales miniszterelnöke Alun Michael lett. 2003-ban ismét kormányra kerültek, most már többséggel, és Rhodri Morgan vezetésével. A 2007-es választások eredménye kisebbségi kormányzásba kényszerítette volna Morgant és a pártját, ezért koalícióra léptek a Plaid Cymru, szintén egy szociáldemokrata, de walesi nacionalista párttal. Ez a koalíció 2011-ben bomlott fel, amikor a Munkáspárt megszerezte a többséghez szükséges 30 mandátumot, így koalíciós partner nélkül, egyedül képesek voltak kormányozni. 2016-ban Carwyn Jones[1] vezetésével a párt csak 29 mandátumot szerzett, így Jones úgy döntött, hogy szövetségre lép a Walesi Liberális Demokratákkal, akikkel kiegészülve (29+1) megszerezték a többséget. Jones 2018-ban lemondott, így Mark Drakeford vette át a párt vezetését. 2021-ben egy sikeres kampány után sikerült 30 mandátumot szereznie a pártnak a Senedd-ben.[2][3]
Választási eredményei[szerkesztés]
Senedd Cymru
| Év | Szavazatok aránya (választókörzet) | Szavazatok aránya (régió) | Elnyert mandátum (választókörzet) | Elnyert mandátum (régió) | +/- |
|---|---|---|---|---|---|
| 1999 | 37,6% (384,681) | 35,5% (361,675) | 27 / 40 |
1 / 20 |
|
| 2003 | 40,0% (340,515) | 36,6% (310,658) | 30 / 40 |
0 / 20 |
 2
|
| 2007 | 32,2% (314,925) | 29.6% (288,954) | 24 / 40 |
2 / 20 |
 4
|
| 2011 | 42,3% (401,677) | 36,9% (349,935) | 28 / 40 |
2 / 20 |
4
|
| 2016 | 34,7% (353,866) | 31,5% (319,196) | 27 / 40 |
2 / 20 |
1
|
| 2021 | 39,9% (443,047) | 36,2% (401,770) | 27 / 40 |
3 / 20 |
1
|
Európa Parlamenti választások[szerkesztés]
| Év | Wales | +/– | |
|---|---|---|---|
| % | Mandátumok | ||
| 1979 | 41.5 | 3 / 4 |
|
| 1984 | 44.5 | 3 / 4 |
|
| 1989 | 48.9 | 4 / 4 |
1
|
| 1994 | 55.9 | 5 / 5 |
1
|
| 1999 | 31.8 | 2 / 4 |
3
|
| 2004 | 32.5 | 2 / 4 |
|
| 2009 | 20.3 | 1 / 4 |
1
|
| 2014 | 28.1 | 1 / 4 |
|
| 2019 | 15.3 | 1 / 4 |
|
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ BBC News - Jones is new Welsh Labour leader. (Hozzáférés: 2015. május 8.)
- ↑ Hayes, Georgina. „Wales election: Labour equals its best-ever Senedd result by winning 30 seats”, The Daily Telegraph, 2021. május 8. (Hozzáférés: 2021. május 25.) (brit angol nyelvű)
- ↑ Mosalski, Ruth: Labour wins half the seats in the Welsh Parliament (angol nyelven). WalesOnline , 2021. május 11. (Hozzáférés: 2021. május 25.)
