„Kalcium-karbid” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
a r2.7.3) (Bot: következő hozzáadása: fi:Kalsiumkarbidi; kozmetikai változtatások |
a chembox enwikiből a korábbi infók részleges megtartásával |
||
1. sor: | 1. sor: | ||
{{nincs forrás}} |
{{nincs forrás}} |
||
{{chembox |
|||
{{chemical_compound_header |
|||
| |
| Name = kalcium-karbid |
||
⚫ | |||
⚫ | |||
| ImageFile2 = Carbid.jpg |
|||
⚫ | |||
⚫ | |||
| other = Karbid |
|||
| ImageName2 = kalcium-karbid rögök |
|||
| formula = <math>\mathrm{CaC_2}\,\!</math> |
|||
| IUPACName = kalcium-karbid |
|||
⚫ | |||
| OtherNames = karbid |
|||
⚫ | |||
| Section1 = {{Chembox Identifiers |
|||
| cas_szám = 75-20-7 |
|||
| ChemSpiderID_Ref = {{chemspidercite|correct|chemspider}} |
|||
⚫ | |||
| ChemSpiderID = 6112 |
|||
⚫ | |||
| InChI = 1/C2.Ca/c1-2;/q-2;+2 |
|||
{{chemical_compound_properities |
|||
| SMILES = [Ca+2].[C-]#[C-] |
|||
⚫ | |||
| InChIKey = UIXRSLJINYRGFQ-UHFFFAOYAI |
|||
| phase = szilárd}} |
|||
| StdInChI_Ref = {{stdinchicite|correct|chemspider}} |
|||
{{chemical_compound_solwatercomment |
|||
| StdInChI = 1S/C2.Ca/c1-2;/q-2;+2 |
|||
⚫ | |||
| StdInChIKey_Ref = {{stdinchicite|correct|chemspider}} |
|||
{{chemical_compound_meltingpoint |
|||
| StdInChIKey = UIXRSLJINYRGFQ-UHFFFAOYSA-N |
|||
| melt_point = 2300 °C (2573 K) |
|||
| |
| CASNo = 75-20-7 |
||
| CASNo_Ref = {{cascite|correct|CAS}} |
|||
{{chemical_compound_structure |
|||
| PubChem = 6352 |
|||
| cr_str = Trigonális}} |
|||
⚫ | |||
{{chemical_compound_thermdata |
|||
| |
| RTECS = EV9400000 |
||
}} |
|||
{{chemical_compound_molentropy |
|||
| Section2 = {{Chembox Properties |
|||
| entropy = 59}} |
|||
| Formula = CaC<sub>2</sub> |
|||
{{chemical_compound_safedata |
|||
⚫ | |||
⚫ | |||
⚫ | |||
⚫ | |||
⚫ | |||
⚫ | |||
| MeltingPtC = 2160 |
|||
| flashpoint = Vízzel érintkezve<br />gyúlékony gázok fejlődhetnek |
|||
| BoilingPtC = 2300 |
|||
| rtecs = EV9400000}} |
|||
⚫ | |||
{{chemical_compound_other |
|||
}} |
|||
⚫ | |||
| Section3 = {{Chembox Structure |
|||
⚫ | |||
| CrystalStruct = Tetragonális<ref>{{Cite journal| doi = 10.1023/A:1015105922260| year = 2002| author = Massalimov, I. A.| journal = Inorganic Materials| volume = 38| pages = 363| last2 = Kireeva| first2 = M. S.| last3 = Sangalov| first3 = Yu. A.| issue = 4}}</ref> |
|||
{{chemical_compound_end}} |
|||
| SpaceGroup = D<sup>17</sup><sub>4h</sub>, I4/mmm, [[Pearson-szimbólum|tI6]] |
|||
| Coordination = 6 |
|||
}} |
|||
| Section4 = {{Chembox Thermochemistry |
|||
| DeltaHf = −63 kJ·mol<sup>−1</sup> |
|||
| Entropy = 70 J·mol<sup>−1</sup>·K<sup>−1</sup> |
|||
| HeatCapacity = 59 J/(mol·K) |
|||
}} |
|||
| Section7 = {{Chembox Hazards |
|||
| FlashPt = 305 °C (acetilén)<ref>{{cite web|title=Kalcium-karbid biztonságtechnikai adatlap|url=http://www.scholarchemistry.com/msds/Cal_Carbide.pdf|language=angol|accessdate=2012-12-15}}</ref> |
|||
| EUClass = |
|||
⚫ | |||
⚫ | |||
| MainHazards = |
|||
⚫ | |||
⚫ | |||
| NFPA-H = 3 |
|||
| NFPA-F = 3 |
|||
| NFPA-R = 2 |
|||
| NFPA-O = W |
|||
}} |
|||
| Section8 = {{Chembox Rokon |
|||
⚫ | |||
⚫ | |||
| MásFunkciósCsop = |
|||
| FunkciósCsop = |
|||
| MásVegyület = |
|||
}} |
|||
}} |
|||
A '''[[kalcium]]-[[karbid]]''', CaC<sub>2</sub> (a továbbiakban csak ''karbid'') egy vegyület, az [[acetilén]]fejlesztés alapanyaga. A gázfejlesztéshez a '''karbid'''ot [[víz]]zel reagáltatják. |
A '''[[kalcium]]-[[karbid]]''', CaC<sub>2</sub> (a továbbiakban csak ''karbid'') egy vegyület, az [[acetilén]]fejlesztés alapanyaga. A gázfejlesztéshez a '''karbid'''ot [[víz]]zel reagáltatják. |
||
80. sor: | 109. sor: | ||
* A karbidhamunak többé-kevésbé rejtett elhelyezése [[barlang]]okban vagy közvetlenül a barlangok mellett esztétikai és elvi okok miatt elítélendő. Az [[erdő]] vagy [[rét]] talajában történő elásás ellen az általában kis mennyiség miatt nem lehetne tiltakozni, feltéve, ha az nem mindig ugyanazon a helyen és egy barlangbejárat közvetlen közelében történik. |
* A karbidhamunak többé-kevésbé rejtett elhelyezése [[barlang]]okban vagy közvetlenül a barlangok mellett esztétikai és elvi okok miatt elítélendő. Az [[erdő]] vagy [[rét]] talajában történő elásás ellen az általában kis mennyiség miatt nem lehetne tiltakozni, feltéve, ha az nem mindig ugyanazon a helyen és egy barlangbejárat közvetlen közelében történik. |
||
* Az elhasznált ’’’karbid’’’ot mindenki odahaza távolítsa el a [[Karbidlámpa|karbidlámpából]], vagy amennyiben a barlangban kell ’’’karbid’’’ot váltani, akkor az elhasznált anyagot egy kis [[műanyag]] zacskóba töltsük és vigyük ki a [[barlang]]ból. Jól működő lámpa 8-10 óráig ég egy töltéssel, ezért a karbidváltás csak nagyon hosszú túráknál (felmérések, éjszakázások nagy barlangrendszerben) indokolt. |
* Az elhasznált ’’’karbid’’’ot mindenki odahaza távolítsa el a [[Karbidlámpa|karbidlámpából]], vagy amennyiben a barlangban kell ’’’karbid’’’ot váltani, akkor az elhasznált anyagot egy kis [[műanyag]] zacskóba töltsük és vigyük ki a [[barlang]]ból. Jól működő lámpa 8-10 óráig ég egy töltéssel, ezért a karbidváltás csak nagyon hosszú túráknál (felmérések, éjszakázások nagy barlangrendszerben) indokolt. |
||
==Hivatkozások== |
|||
<references/> |
|||
{{DEFAULTSORT:Kalciumkarbid}} |
{{DEFAULTSORT:Kalciumkarbid}} |
A lap 2012. december 15., 12:49-kori változata
Ez a szócikk nem tünteti fel a független forrásokat, amelyeket felhasználtak a készítése során. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts megbízható forrásokat találni az állításokhoz! Lásd még: A Wikipédia nem az első közlés helye. |
kalcium-karbid | |||
kalcium-karbid | |||
kalcium-karbid rögök | |||
IUPAC-név | kalcium-karbid | ||
Más nevek | karbid | ||
Kémiai azonosítók | |||
---|---|---|---|
CAS-szám | 75-20-7 | ||
PubChem | 6352 | ||
ChemSpider | 6112 | ||
EINECS-szám | 200-848-3 | ||
RTECS szám | EV9400000 | ||
| |||
| |||
InChIKey | UIXRSLJINYRGFQ-UHFFFAOYSA-N | ||
Kémiai és fizikai tulajdonságok | |||
Kémiai képlet | CaC2 | ||
Moláris tömeg | 64,099 g/mol | ||
Megjelenés | Általában szürke, kék színű kristályok, rögök | ||
Sűrűség | 2,22 g/cm3 | ||
Olvadáspont | 2160 °C | ||
Forráspont | 2300 °C | ||
Oldhatóság (vízben) | oldható, reakcióba lép | ||
Kristályszerkezet | |||
Kristályszerkezet | Tetragonális[1] | ||
Tércsoport | D174h, I4/mmm, tI6 | ||
Koordinációs geometria |
6 | ||
Termokémia | |||
Std. képződési entalpia ΔfH |
−63 kJ·mol−1 | ||
Standard moláris entrópia S |
70 J·mol−1·K−1 | ||
Hőkapacitás, C | 59 J/(mol·K) | ||
Veszélyek | |||
EU osztályozás | Gyúlékony (F) | ||
EU Index | 006-004-00-9 | ||
NFPA 704 | |||
R mondatok | R15 | ||
S mondatok | (S2), S8, S13 | ||
Lobbanáspont | 305 °C (acetilén)[2] | ||
Rokon vegyületek | |||
Azonos kation | A kalcium vegyületei | ||
Azonos anion | Karbidok | ||
Ha másként nem jelöljük, az adatok az anyag standardállapotára (100 kPa) és 25 °C-os hőmérsékletre vonatkoznak. |
A kalcium-karbid, CaC2 (a továbbiakban csak karbid) egy vegyület, az acetilénfejlesztés alapanyaga. A gázfejlesztéshez a karbidot vízzel reagáltatják.
Tulajdonságai
- A technikai karbid rideg, szürkésfekete színű, fémes fényű, kristályos anyag. Szennyezésként 12-15% CaO -ot (égetett mész), emellett még kis mennyiségben kalcium-foszfidot (Ca3P2), kalcium-szulfidot (CaS), kalcium-nitridet (Ca3N2) és kalcium-ciánamidot (CaCN2) is tartalmaz. A karbidra jellemző "fokhagymás" szag főleg foszfinra (PH3) vezethető vissza, ami kalcium-foszfidból víz hatására keletkezik. A CaC2-ból víz hatására keletkező acetilén szagtalan.
- Jellegzetes tulajdonsága a nagyfokú higroszkóposság azaz nedvszívó-képesség. Víz hatására a karbidból acetilén fejlődik. A karbid gázfejlesztő képessége nagymértékben függ a szemcsenagyságtól, általában 250 – 300 l acetiléngáz fejlődik 1 kg karbidból.
- A karbid tűz- és robbanásveszélyes anyag, ezért használatával, tárolásával kapcsolatban a vonatkozó MSZ 1603, MSZ 6291 és MSZ 15663 szabványok, és tűzrendészeti előírások betartása kötelező.
Gyártása
A karbid kalcium-karbonát és szén reakciójából, nagy hőmérsékleten keletkezik.
Iparilag elektromos kemencében, ívfényben, mészkőből és kokszból állítják elő:
Mészkő + koksz → kalciumkarbid + szén-monoxid + szén-dioxid E folyamat 2200-2300 °C hőmérsékleten zajlik le. Az egy kohóhoz szükséges teljesítmény 100-160 V feszültség mellett kb. 27 MW. Az ilyen hőmérsékleteknél keletkező CaC2 hígfolyós, majd derítik, szűrik és lehűtés végett vastálakba engedik.
Felhasználása
Acetilén fejlesztés:
karbid + víz kalcium-hidroxid + acetilén
Veszélyessége
A CaC2 és a H2O reakciós termékeinek veszélyességével és méregtartalmával kapcsolatban a következőket kell tudni:
- A fő tömegben keletkező acetilén (C2H2) nem mérgező, szagtalan, de oxigénnel történő jó elkeveredés esetében rendkívül robbanékony gáz. A CaC2 és H2O zárt tartályban reakcióba lép, robbanás következhet be, ugyanis a tiszta acetilén nagyobb nyomáson önmagától fölrobban („karbidbomba”),
- A foszfin (PH3) nagyon mérgező és kellemetlen (fokhagymaszerű) szagú gáz. Tekintettel arra, hogy ez a gáz már a legcsekélyebb mennyiségben is jól érezhető, különösebb veszélyt nem jelent. Az acetilén normális égésénél foszfinból foszforsav keletkezik, és így ártalmatlanná válik.
- A kénhidrogén (H2S) ugyancsak kellemetlen (záptojás) szagú és mérgező gáz, de igen kis koncentrációja miatt ártalmatlan. A H2S a kalcium-szulfid (CaS) vízzel történő reakciója útján keletkezik. Ugyanúgy mint a foszfin, égéssel ártalmatlanná válik (H2SO3).
- Az ammónia (NH3) jellemző, szúrós szagú gáz, mely azonban csak nagyobb töménységnél ártalmas és maró hatású. Kis töménysége miatt veszélytelen. Az NH3 a kalcium-nitridből és a ciánamidból képződik.
- Szilárd alkotórész: „oltott mész” (kalcium-hidroxid, Ca(OH)2 viszonylag erős (maró!) lúg. Friss állapotban, nagyobb mennyiségben és hosszabb időn át nem szabad a bőrrel és különösen nem a szemmel érintkeznie. Egyébként az anyag nem mérgező, mészszegény talajon szívesen használják trágyázásra. Régi Ca(OH)2 a levegő szén-dioxidjával történő reakciója miatt még veszélytelenebb, mert belőle CaCO3 (mészkő) képződik.
Környezetvédelem
A karbidlámpa „karbidhamujára” is az vonatkozik, ami az „oltott mész” – nél le lett írva.
- Nagy mennyiségben és frissen kiszórva, maró hatása miatt, a közvetlenül alatta levő barlangtalaj mikrofaunájára káros. Ez a hatás azonban nem különösen hosszan tartó. A karbidhamuban a Ca(OH)2 mellett még kis mennyiségben levő foszfin, illetve kénhidrogén és ammónia igen kis koncentrációja, és e gázok illékonysága miatt egészen veszélytelen, de ezek miatt érezzük a frissen ürített karbidhamut büdösnek.
- A karbidhamunak többé-kevésbé rejtett elhelyezése barlangokban vagy közvetlenül a barlangok mellett esztétikai és elvi okok miatt elítélendő. Az erdő vagy rét talajában történő elásás ellen az általában kis mennyiség miatt nem lehetne tiltakozni, feltéve, ha az nem mindig ugyanazon a helyen és egy barlangbejárat közvetlen közelében történik.
- Az elhasznált ’’’karbid’’’ot mindenki odahaza távolítsa el a karbidlámpából, vagy amennyiben a barlangban kell ’’’karbid’’’ot váltani, akkor az elhasznált anyagot egy kis műanyag zacskóba töltsük és vigyük ki a barlangból. Jól működő lámpa 8-10 óráig ég egy töltéssel, ezért a karbidváltás csak nagyon hosszú túráknál (felmérések, éjszakázások nagy barlangrendszerben) indokolt.
Hivatkozások
- ↑ Massalimov, I. A. (2002). „{{{title}}}”. Inorganic Materials 38 (4), 363. o. DOI:10.1023/A:1015105922260.
- ↑ Kalcium-karbid biztonságtechnikai adatlap (angol nyelven). (Hozzáférés: 2012. december 15.)