Kén-hidrogén
| Ez a szócikk részben vagy egészben a Pallas nagy lexikonából való, ezért szövege és/vagy tartalma elavult lehet. Segíts nekünk korszerű szócikké alakításában, majd távolítsd el ezt a sablont. |
| Kén-hidrogén | |
|---|---|
| IUPAC név | Hydrogen sulfide, sulfane |
| Más nevek | Sulfuretted hydrogen |
| Azonosítók | |
| CAS-szám | [] |
| Tulajdonságok | |
| Kémiai képlet | H2S |
| Moláris tömeg | 34,082 g/mol |
| Megjelenés | színtelen gáz |
| Sűrűség | 1,363 g/L (gáz) |
| Olvadáspont |
−82,30 °C |
| Forráspont |
−60,28 °C |
| Savasság (pKa) | 6,89 19±2 |
| Dipólusmomentum | 0,97 D |
| Veszélyek | |
| Főbb veszélyek | Nagyon mérgező(T+), erősen gyúlékony (F+), Környezetre veszélyes (N)[1] |
| NFPA 704 |
|
| R-mondatok | R12, R26, R50[1] |
| S-mondatok | (S1/2), S9, S16 S36, S38, S45, S61[1] |
| Lobbanáspont | −82,4 °C |
| Rokon vegyületek | |
| Rokon szulfidok | nátrium-szulfid nátrium-hidroszulfid dimetil-szulfid |
| Rokon vegyületek | H2O hidrogén-szelenid hídrogén-tellurid |
| Ha másként nem jelöljük, az adatok az anyag standardállapotára vonatkoznak. (25 °C, 100 kPa) |
|
A kén-hidrogén (H2S) vagy hidrogén-szulfid, hidrotionsav. Záptojás szagú, színtelen gáz.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Keletkezése
A természetben némely vulkáni gázban és kénes ásványvizekben fordul elő. A kéntartalmú szénvegyületek (fehérjék) rothadásakor képződik, így tehát pöcegödörben, záptojásban, stb. Képződik kis mennyiségben kén és hidrogén közvetlen egyesülése útján, például ha ként hidrogénben hevítünk. A keletkezés pillanatában hidrogén és kén egymással elég könnyen egyesülnek. A hidrogénnél erélyesebb fémek szulfidjait hígított savban oldva, kénhidrogén fejlődik. Előállítása a legutóbb említett módon történik, leggyakrabban vas-szulfidból, melyet alkalmas készülékben hígított kénsavval vagy sósavval öntenek le. A pezsgés közben kifejlődő gázt vízen átvezetjük, hogy a magával ragadt folyadékcseppeket visszatartsuk. Előállítható továbbá antimon-triszulfiddal, melyet tömény sósavval melegítünk. Ez utóbbi előállítási mód azért előnyös, mert a közönséges vas-szulfiddal előállított gáz rendesen hidrogéntartalmú, továbbá esetleg arzén-hidrogént is tartalmaz.
[szerkesztés] Jellemzése
Tisztán előállítva színtelen, átlátszó, rendkívül kellemetlen szagú, záptojás-szagú gáz, melyet erősen lehűtve nyomás alatt folyadékká sűrűsödik. A megsűrített kén-hidrogén -62 °C-on forr. Vízben oldható; 1 térfogat 0 °C-on, ha a gáz nyomása 760 mm, 4,686 térfogatot nyel el. Közönséges hőmérsékleten kénhidrogénnel telített víz 2-3 térfogatot tartalmaz feloldva. Vizes oldata, az úgynevezett kénhidrogénvíz fontos analitikai kémlőszer, a fémek sóiban való felismerésére használatos. Valamivel nehezebb a levegőnél; sűrűsége 1,177 (levegő = 1); egy liter (0° és 760 mm. nyomású) K.-gázt 1,5228 g. Tiszta száraz állapotban nem bomlik. Hevítve legnagyobbrészt elemeire széthull. Több fém (ezüst, réz, higany) már közönséges hőmérsékletnél lassan elbontják, rohamosan a hevítéskor. Vizes oldatában a levegő oxigénjétől oxidálódik, ekkor elemi kén válik ki. Lúgok szulfidok képződése közben elnyelik. A nehézfémek sóinak oldatából szulfidokat választ le és többet savanyú oldatban is, másokat csak lúgos folyadékban. Ezen alapul a fémgyökök analitikai osztályozása.
Az emberi szervezetre mérgezőleg hat (vérméreg). Fémes tárgyak, különösen ezüst, kénhidrogénes levegőben megfeketednek; úgyszintén sötét színűre válik az ólmos festékkel fehérre festett tárgy kénhidrogénes levegőben. Mivel a kémiai analízisben gyakran használják, fejlesztésére való készülékeket számosan konstruáltak, melyek közül a leghasználtabbakat a Kipp, Deville és a Than szerkesztette készülékeket megemlítjük. A hidrogén kénnel kevéssé ismert poliszulfidokat képez.
[szerkesztés] A kén-hidrogén mint sav
A kén-hidrogén vízben jól oldódik, mert a kén-hidrogén és a víz molekulái hidrogénkötést képezhetnek egymással. A kén-hidrogén a víznek protont is képes átadni, vagyis savként viselkedik. Vizes oldata igen gyengén savas kémhatású, savmaradékionja a hidrogén-szulfidion és a szulfidion. Sói a szulfidok.
[szerkesztés] Források
- A Pallas nagy lexikona

