Nátrium-szulfid

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Nátrium-szulfid
Más nevek Dinátrium-szulfid
Kémiai azonosítók
CAS-szám Vízmentes: [1313-82-2]
nonahidrát: [1313-84-4]
Kémiai és fizikai tulajdonságok
Kémiai képlet vízmentes: Na2S,
nonahidrát: Na2S · 9H2O
Moláris tömeg vízmentes: 78,046 g/mol,
nonahidrát: 240,182 g/mol
Megjelenés színtelen, higroszkópos, szilárd
Sűrűség 1,856 g/cm³ (14 °C, vízmentes)
1,43 g/cm³ (hidrát, 20 °C)[1]
Olvadáspont 920 °C[1]
Oldhatóság (vízben) jó, 188 g/l (20 °C)[1]
Veszélyek
EU osztályozás Mérgező (T)
Maró (C)
Veszélyes a környezetre (N)[1]
R mondatok R22, R24, R31, R34, R50[1]
S mondatok (S1/2), S26, S36/37/39, S45, S61[1]
LD50 208 mg/kg (patkány, szájon át)[1]
Rokon vegyületek
Azonos kation Nátrium-oxid
Nátrium-szelenid
Nátrium-tellurid
Azonos anion Lítium-szulfid
Kálium-szulfid
Rokon vegyületek Nátrium-hidrogénszulfid
Ha másként nem jelöljük, az adatok
az anyag standard állapotára vonatkoznak.
(25 °C, 100 kPa)

A nátrium-szulfid (képlete: Na2S) egy szervetlen vegyület, a kén-hidrogén nátriumsójának tekinthető. Fehér színű kristályokat alkot. Erősen higroszkópos vegyület. Vízből kilenc molekula kristályvízzel kristályosítható. Vízben jól oldódik, 100 g vízben szobahőmérsékleten 18 grammja oldódik fel.

Kémiai tulajdonságai[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Nedvesség hatására vagy vizes oldatban hidrolizál, az oldat erősen lúgos kémhatású lesz. A hidrolízisekor kén-hidrogén fejlődik, ami a szagáról könnyen felismerhető. Ha kénporral hevítik, nátrium-poliszulfidokká alakul. Ilyen vegyületek például a nátrium-diszulfid (Na2S2), a nátrium-triszulfid (Na2S3) és a nátrium-pentaszulfid (Na2S5). A kén-hidrogén sójának tekinthető, ezért savak hatására kén-hidrogén fejlődik belőle. Jód hatására kén kiválása közben nátrium-jodiddá alakul. A nátrium-szulfid olvadéka megtámadja az üveget, a porcelánt, a kvarcot, de még a platinát is.

Élettani hatása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A nátrium-szulfid mérgező hatású, mert a szervezetben toxikus kén-hidrogén szabadul fel belőle. Hosszabb érintkezése a bőrrel fekélyeket és ízületi gyulladást okozhat.

Előállítása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Nátrium-szulfátból állítható elő szénnel való izzítással.

\mathrm{Na_2SO_4 + 4 \ C \rightarrow Na_2S + 4 \ CO}

Az így nyert termék szennyezett, körülbelül 20% vízben oldhatatlan anyagot, szenet és hamut tartalmaz. A képződött nyers olvadékát ezért forró vízben oldják, majd a nátrium-szulfidot kikristályosítják.

Tisztán nátrium-hidroxidból és kén-hidrogénből állítható elő.

\mathrm{NaOH + H_2S \rightarrow NaSH + H_2O}
\mathrm{NaSH + NaOH \rightarrow Na_2S + H_2O}

Felhasználása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A nátrium-szulfidot a bőriparban a bőr szőrtelenítésére, a vegyiparban redukálószerként, illetve kéntartalmú festékek előállítására alkalmazzák. Felhasználják még a kohászatban is, illetve fényképészetben a fekete-fehér papírképek barnítására (szépia-színezés).

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Erdey-Grúz Tibor: Vegyszerismeret
  • Bodor Endre: Szervetlen kémia I.

Hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. ^ a b c d e f g A nátrium-szulfid vegyülethez tartozó bejegyzés az IFA GESTIS adatbázisából. A hozzáférés dátuma: 2010. október 22. (JavaScript szükséges) (németül)