Zalaerdőd
| Zalaerdőd | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Magyarország | ||
| Régió | Közép-Dunántúl | ||
| Vármegye | Veszprém | ||
| Járás | Sümegi | ||
| Jogállás | község | ||
| Polgármester | Bódis József (független)[1] | ||
| Irányítószám | 8344 | ||
| Körzethívószám | 87 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 231 fő (2023. jan. 1.)[2] | ||
| Népsűrűség | 13 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 17,69 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 47° 03′ 23″, k. h. 17° 08′ 21″Koordináták: é. sz. 47° 03′ 23″, k. h. 17° 08′ 21″ | |||
 Zalaerdőd
Pozíció Veszprém vármegye térképén
| |||
| Zalaerdőd weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Zalaerdőd témájú médiaállományokat. | |||
| Sablon • Wikidata • Segítség | |||
Zalaerdőd község Veszprém megyében, a Sümegi járásban.
Fekvése
Veszprém megye legnyugatibb települése, a Kemenesalján fekszik, Vas és Zala megye határán. Közigazgatási területén elhalad a Keszthely északi határvidékétől egészen Jánosházáig húzódó 7331-es út, de lakott területeit csak az abból kelet felé kiágazó 73 168-as út érinti (amely aztán továbbfolytatódik Hetyefő és Dabronc felé).
A legközelebbi települések: Hetyefő 2 kilométerre és a Vas megyei Keléd 3,5 kilométerre. A legközelebbi vasúti megállóhely, a Bajánsenye–Zalaegerszeg–Ukk–Boba-vasútvonalon Dabronc déli szélén található Dabronc megállóhely körülbelül 4,5 kilométerre helyezkedik el.
Története
Zalaerdőd nevét 1351-ben említette először oklevél Nauylad néven, mint a Nyavalád család birtokát. Első ismert birtokosa Nyavalyádi Henrik fia, Jakab volt. Nevét 1426-ban is említette egy oklevél, mint Szentlászló Márton birtokát. Később a Marczali család kapta meg királyi adományként.
1454-ben Marczali János somogyi főispán az akkor lakatlan pusztát az erenyei pálosoknak adta, majd adományát 1458-ban Mátyás király is megerősítette.
Nyavalyád 1494-ben és 1496-ban az összeírásokban a Szent György vár tartozékaként szerepelt. Szentgyörgy vára a Marczaliaké volt. A török időkig több birtokosa is volt, de határa nagyrészt az erenyei pálos rend birtoka volt. A török hódoltság alatt elnéptelenedett. 1650-től mint puszta, 1656-tól már mint lakatlan hely, majd Nyavalád a pápai monostor birtoka lett.
1702-ben települt újra a falut, az új telepesek – többek között - három évre szóló adómentességet, szabad költözködési jogot kaptak. A 18. század közepe után a tüskevári konvert birtokaként szerepelt az összeírásokban.
1799-től, a Rokolyán–Nyavaládi közalapítványé, 1824-től 1945-ig, a Katolikus Vallásalap somlóvásárhelyi uradalmához tartozott. Az 1848. évi jobbágyfelszabadítás után határának nagyobb része a Vallásalapítványé, majd az 1945-ös földosztáskor jutott a helybeliek kezére.
1910-ben 743 lakosából 741 magyar volt. Ebből 733 római katolikus, 10 izraelita volt. A 20. század elején Zala vármegye Sümegi járásához tartozott.
Közélete
Polgármesterei
- 1990–1994:
- 1994–1998: Bódis József (független)[3]
- 1998–2002:
- 2002–2006:
- 2006–2010:
- 2010–2014: Bódis József Tibor (független)[4]
- 2014–2019: Bódis József Tibor (független)[5]
- 2019-től: Bódis József (független)[1]
Népesség
A település népességének változása:
| Lakosok száma | 250 | 241 | 232 | 207 | 238 | 231 |
| 2013 | 2014 | 2015 | 2021 | 2022 | 2023 |
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 96,4%-a magyarnak, 0,4% románnak mondta magát (3,6% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 87,7%, református 3,3%, felekezeten kívüli 1,4% (37,6% nem nyilatkozott).[6]
Címerének magyarázata
Felső, zöld mezejében az aranyszínű korona azt jelképezi , hogy a község 600 éven át Zala megyéhez tartozott. A pajzs alsó, aranyszínű mezőjében látható zöld színű eke és tölgyfa az erdőgazdálkodást jelképezi, a kereszt pedig azt, hogy a község több mint ötszáz éven át a pálos szerzetesrend birtoka volt.[7]
Nevezetességei
- Római katolikus temploma - 1790-ben épült, késő barokk stílusban.
- A falu határában található egykori püspöki erdő egyike Veszprém megye legnevezetesebb kocsányos tölgyeseinek.[8]
Híres emberek
- Itt volt plébános 1951-1974 közt Szakos Gyula, későbbi székesfehérvári katolikus püspök.
Jegyzetek
- ↑ a b Zalaerdőd települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2020. február 21.)
- ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2023. október 30. (Hozzáférés: 2023. november 5.)
- ↑ Zalaerdőd települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2020. február 21.)
- ↑ Zalaerdőd települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. július 26.)
- ↑ Zalaerdőd települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. február 21.)
- ↑ Zalaerdőd Helységnévtár
- ↑ Magyar Állami Jelképek: Címerkereső (magyar nyelven) (html). Miniszterelnöki Hivatal. (Hozzáférés: 2011. szeptember 25.)
- ↑ Kocsányostölgy (magyar nyelven) (html). Országos Erdészeti Egyesület. [2011. szeptember 7-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. szeptember 25.)
