Varga László (politikus, 1910–2003)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
(Varga László (politikus, 1910) szócikkből átirányítva)
Varga László
Vargalaszlo.jpg

Született 1910. december 18.
Budapest
Elhunyt 2003. május 17. (92 évesen)
Budapest
Sírhely Fiumei Úti Sírkert
Párt Demokrata Néppárt
(1945–1949)
KDNP
(1989–2003)
Választókerület nagy-budapesti lista
(1947–1949)
KDNP országos lista
(1994–1998)
Fidesz országos lista
(1998–2002)
Fidesz-MDF országos lista
(2002–2003)

Foglalkozás politikus
Iskolái Eötvös Loránd Tudományegyetem

Díjak A Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztje a csillaggal
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Varga László témájú médiaállományokat.

Varga László (Budapest, 1910. december 18. – Budapest, 2003. május 17.) magyar politikus, ügyvéd, író. 1947 és 1948 között a Demokrata Néppárt jelöltjeként, majd 1994-től 1997-ig a Kereszténydemokrata Néppárt, végül 1997-től haláláig a Fidesz jelöltjeként országgyűlési képviselő. 1994 és 2003 között az Országgyűlés korelnöke. 2002–2003-ban a KDNP elnöke. A nyugati magyar emigráció egyik vezető képviselője volt.

Fiatalkora és tanulmányai[szerkesztés]

Elemi iskolai tanulmányait Budapesten végezte, 1929-ben szakérettségizett a Gróf Széchenyi István Felsőkereskedelmi Iskolában. 193031-ben katona, majd a Zrínyi Miklós Reálgimnázium diákja volt, ahol 1935-ben érettségizett le. Ugyanebben az évben felvették a Pázmány Péter Tudományegyetem (ma Eötvös Loránd Tudományegyetem) Jogtudományi Karára, ahol 1939-ben diplomázott, majd 1943-ban letette az ügyvédi vizsgát.

1937-ben a Józsefvárosi Keresztény Munkásifjak Egyesületének elnökévé választották. A második világháború során részt vett a németellenes ellenállásban, ami miatt 1944-ben a Nyilas Számonkérő Szék letartóztatta. Nem sokkal előtte az ő lakásán alakult meg jogilag a Demokrata Néppárt (DNP).

Politikai pályafutásának kezdete[szerkesztés]

1945-ben (pártközi egyezmény alapján) az FKGP színeiben a budapesti törvényhatóság képviselőjévé választották. Ekkor lett a DNP főügyésze és intézőbizottságának tagja is.

1947-ben a DNP színeiben országgyűlési képviselővé választották. Parlamenti munkája során többször támadás érte az MKP részéről, így a várható letartóztatás elől menekülve Belső Gyula segítségével 1948-ban feleségével együtt elhagyta Magyarországot.

Emigrációban[szerkesztés]

Először Svájcban, Zürichben telepedtek le, ahol a helyi emigráció Híradó c. lapjának szerkesztője volt. 1950-ben áttelepültek New Yorkba, ahol a Szabad Európa Rádió sajtóosztályának munkatársa lett. 1964-ben otthagyta a rádiót és saját ügyvédi irodát nyitott.

Még 1953-ban a Szabad Magyar Jogászok Világszövetségének egyik alapítója lett, melynek 1956-tól 1990-ig elnöke is volt. 1985-ben az Európai Rab Nemzetek Szövetségének elnökévé választották.

Közéleti szerepvállalása mellett a New York-i Magyar Színház és Művész Egyesület megalapítója és vezetője volt. Saját színdarabjait is bemutatta a társulat.

Hazatérése[szerkesztés]

A rendszerváltás hajnalán, 1989-ben tért haza először és azonnal bekapcsolódott a DNP utódpártjának, a Kereszténydemokrata Néppártnak a megszervezésében. Először a párt Országos Intézőbizottságának tagja, majd Keresztes Sándor mellett a párt társelnöke lett. 1992-ben tért végleg haza, felszámolva New York-i ügyvédi irodáját. Ekkor Göncz Árpád köztársasági elnök Jeszenszky Géza akkori külügyminiszter javaslatára rendkívüli követté és meghatalmazott miniszterré nevezte ki.

1991-ben a párt elnökhelyettesévé választották. Az 1994-es országgyűlési választásokon bejutott az Országgyűlésbe, melynek mint legidősebb tagja a korelnöke is lett. Az alkotmányelőkészítő bizottság tagja volt. Az 1997-es pártszakadást követően a Magyar Kereszténydemokrata Szövetség alapítója lett és még ugyanebben az évben csatlakozott a Fidesz országgyűlési képviselőcsoportjához. 1998-ban és 2002-ben a Fidesz országos listájáról szerzett mandátumot. Ahogy 1994-ben is, ezen két választás után is korelnökként ő nyitotta meg az országgyűlést.

2002-ben bírósági határozat állította vissza a KDNP 1997 előtti állapotát és Varga Lászlót bízta meg a párt vezetésével. Ugyanebben az évben a Fidesz-közeli Áprilisi Ifjak Egyesület alapító elnöke volt. 2003-ban a párt XVII. kerületi szervezetének egy összejövetelén elesett, megsérült, kórházba kellett szállítani, ahol pár nappal később elhunyt.

Családja[szerkesztés]

Varga László sírja Budapesten. Kerepesi temető 35.

Háromszor nősült, első felesége Maróthy Margit házasságkötésük után négy hónappal tüdővészben elhunyt. Második felesége Sebesta Niké 1957-ben hunyt el, tizenegy évi házasság után. 'Niké naplója' címmel halála után megjelentette a személyes naplóját. Harmadik felesége a chilei származású Mercedes Miranda volt. Gyermeke nem született.

Főbb művei[szerkesztés]

  • Human Rights in Hungary (1967)
  • Kérem a vádlott felmentését! (1979)
  • A Fecske utca és a Park Avenue sarkán (1984)
  • Színdarabok (drámák, 1986)
  • New Yorktól Mallorcáig és vissza (1987)
  • Végzetes levél (színdarab, 1988)
  • Kossuth, vagy Széchenyi (színdarab, 1988)[1]
  • A nászinduló (színdarab, 1989)
  • Jelesek és bukottak (1990)
  • Éjféli ígéret (színdarab, 1996)
  • A nagy hal (színdarab, 1999)
  • Fények a ködben. Egy életút a nemzet szolgálatában; szerk., komment. Tamási Orosz János; Médiamix, Salgótarján, 2002

Díja[szerkesztés]

Jegyzet[szerkesztés]

  1. mkdsz.hu

Források[szerkesztés]


Elődje:
Bartók Tivadar
A Kereszténydemokrata Néppárt elnöke
2002 – 2003
Utódja:
Semjén Zsolt