Végles
Végles (Vígľaš) | |
A vár a 2014-es felújítás után | |
Közigazgatás | |
Ország | Szlovákia |
Kerület | Besztercebányai |
Járás | Gyetvai |
Rang | község |
Első írásos említés | 1393 |
Polgármester | Róbert Záchenský |
Irányítószám | 962 02 |
Körzethívószám | 045 |
Forgalmi rendszám | DT |
Népesség | |
Teljes népesség | 1546 fő (2021. jan. 1.)[1] |
Népsűrűség | 53 fő/km² |
Földrajzi adatok | |
Tszf. magasság | 352 m |
Terület | 32,10 km² |
Időzóna | CET, UTC+1 |
Elhelyezkedése | |
é. sz. 48° 33′ 20″, k. h. 19° 17′ 41″Koordináták: é. sz. 48° 33′ 20″, k. h. 19° 17′ 41″ | |
Végles weboldala | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Végles témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség | |
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info |
Végles (korábban Véghles, illetve Véglesváralja szlovákul Vígľaš, korábban Podvígleš) község Szlovákiában a Besztercebányai kerület Gyetvai járásában.
Fekvése
Zólyomtól 15 km-re keletre a Szalatnya jobb partján fekszik.
Története
Végles vára kevéssel 1368 előtt épült Nagy Lajos király vadászkastélyának, akinek kedvelt tartózkodási helye volt. A várat és a települést 1393-ban említik először. A zólyomi ispánsághoz tartozó királyi vár volt. 1424-től 1490-ig és 1527-től 1546-ig a királyné birtoka, a véglesi uradalom központja. Az 1440-es években Giskra birtokolta, de Mátyás visszafoglalta tőle. Mátyás maga is többször vadászott itt. A 16. században megerősítették és a török ellen kiépített végvárrendszer része lett. A vár léte sem tudta azonban megakadályozni, hogy a török a vár alatti települést többször felégesse, majd 1582 és 1668 között a töröknek adózzon. 1605-ben Rhédey Ferenc ostrommal foglalta el, az 1670-80-as években Thököly kétszer is elfoglalta. 1690-től az Eszterházi család birtoka volt, akik fényűző lakhelyet alakítottak ki benne. A szabadságharc alatt kuruc őrség állomásozott itt. 1870-ben Nemeskéri Kiss Miklós teljesen átépíttette, vadászkastélynak használták. A második világháború végén 1945 februárjában az itt folyt harcokban ment tönkre, de 2009 és 2014 között újjáépítették.[2] A településnek 1828-ban 84 háza és 636 lakosa volt, akik mezőgazdasággal és állattartással foglalkoztak. A véglesi uradalmat kiegyezés után hazatérő Nemeskéri Kiss Miklós 48-as honvéd ezredes vásárolta meg. Az új birtokos Franciaországban szerzett gazdag tapaszlatait felhasználva fűrészüzemet hozott itt létre. A Vera-forrás savanyúvizének forgalmazásához palackozóüzemet alapított. 1890-ben sajtgyárat alapított a községben, mely Magyarország területén először gyártott roquefort sajtot.
Fényes Elek szerint " Végles-Váralja, (Podvigles), Zólyom m. tót falu, a Szalatna vize mellett s völgyében, Zólyomtól keletre 2 mfldnyire: 519 kath., 117 evang. lak. Postahivatala Nagy-Szalatnára tétetett. A faluval általellenben a Szalatna bal partján áll kősziklára épült régi vára, mellyben hajdan Corvin Mátyás vadászat kedveért gyakran mulatozott; mostan pedig nevet ád egy hg Eszterházy birtokához tartozó szép uradalomnak."[3]
A trianoni békeszerződésig Zólyom vármegye Nagyszalatnai járásához tartozott. 1946-ban 1 családot jelöltek ki áttelepítésre.[4]
Ma általános iskola és több étterem is található a településen.
Népessége
1880-ban 840 lakosából 17 magyar és 765 szlovák anyanyelvű volt.
1890-ben 884 lakosából 14 német, 68 magyar, 792 szlovák és 10 egyéb anyanyelvű volt.
1900-ban 934 lakosából 21 német, 44 magyar, 848 szlovák és 10 egyéb anyanyelvű volt.
1910-ben 1041 lakosából 54 magyar és 932 szlovák anyanyelvű volt.
1921-ben 1140 lakosából 5 német, 1130 csehszlovák és 5 egyéb vagy külföldi volt.
1930-ban 1132 lakosából 8 német, 1123 csehszlovák és 1 állampolgárság nélküli volt.
1991-ben 1628 lakosából 3 magyar és 1564 szlovák volt.
2001-ben 1636 lakosából 2 magyar és 1589 szlovák volt.
2011-ben 1697 lakosából 2 magyar, 5 cseh, 36 cigány, 1513 szlovák és 139 ismeretlen nemzetiségű volt.
Neves személyek
- Itt született 1540-ben Wesselényi Ferenc főkamarás, főispán, kincstárnok.
- Itt hunyt el 1614-ben Pogrányi Benedek törökverő vitéz.
Nevezetességei
- A Szalatnya-folyó bal partján egy hegyvonulat kiálló szikláján áll Végles várkastélya a gótikus várkápolnával.
- A vártól délre emelkedő Šamilovec-hegyen 16. századi őrtorony maradványai találhatók.
- A községben látható az 1806-ban épült klasszicista stílusú harangláb.
- Egy 1906-ból származó technikai műemlék, egy kisvasút vonatszerelvény része látható a harangláb közelében.
- Pstruša nevű településrészén a múlt század elejéről származó, még ma is jó állapotban lévő házak és egy öreg malomépület találhatók.
Képgaléria
A vár az újjáépítés előtt
Jegyzetek
- Csáky Károly 1991: Kő kövön - Végles vára. A Hét 1991/ 13, 33. (1991. március 29.)
- Matunák Mihály 1960: Vígľašský zámok. Zvolen.
- ↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
- ↑ Újjáépült Végles. archeologia.hu. (Hozzáférés: 2014. augusztus 28.)
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
- ↑ adatbank.sk