Théo Lefèvre
| Théo Lefèvre | |
| Belgium 40. miniszterelnöke | |
| Hivatali idő 1961. április 25. – 1965. július 28. | |
| Uralkodó | I. Baldvin |
| Előd | Gaston Eyskens (2. hivatali idő) |
| Utód | Pierre Harmel |
| Született | 1914. január 17. Gent |
| Elhunyt | 1973. szeptember 18. (59 évesen) Sint-Lambrechts-Woluwe, Brüsszel |
| Sírhely | Campo Santo |
| Párt | PSC-CVP |
| Foglalkozás |
|
| Iskolái |
|
| Díjak |
|
A Wikimédia Commons tartalmaz Théo Lefèvre témájú médiaállományokat. | |
Théodore Joseph Albéric Marie Lefèvre (Gent, 1914. január 17. – Brüsszel 1973. szeptember 18.) vallon politikus és államférfi, Belgium miniszterelnöke 1961–1965 között.
Élete
[szerkesztés]A Genti Egyetemen végezte jogi tanulmányait és itt kezdte jogi pályáját is, 1950–1961 között a genti bíróság egyik ügyvédjeként. 1946-ban lett a belga parlament tagja a Belga Keresztényszocialista Párt (PSC-CVP) politikusaként, 1971-től a belga szenátus tagja volt. 1958-ban nevezték ki államminiszternek.
Hivatalos tevékenysége
[szerkesztés]1961. április 25. és 1965. július 28. között volt Belgium miniszterelnöke. Kormányzati ideje alatt készítették elő Belgium harmadik alkotmánymódosítását, szintén ekkor került sor a Leuveni Katolikus Egyetem helyzetének rendezésére (az egyetemet kettéosztották flamand és francia tannyelvű intézetekre). A kedvező gazdasági helyzet lehetővé tette új szociális intézkedések bevezetését. A kormány által elfogadtatott törvények többek között a parlamenti eljárásokat, a pénzügyi reformot, a betegbiztosítást, valamint az ifjúság védelmét célozták. A Belgiumot alkotó közösségek tekintetében ekkor húzták meg a végleges nyelvi határvonalakat és dolgozták ki a Brüsszel helyzetét érintő kompromisszumot (amely hivatalosan kétnyelvű lett).
1968 és 1973 között előbb miniszteri poszton, majd államtitkárként a tudományos kutatásokért volt felelős. 1973-ban, Brüsszel Woluwe-Saint-Lambert negyedében halt meg.
A Lefèvre-kormány tagjai
[szerkesztés]| Miniszteri tiszt | Név | Párt |
|---|---|---|
| Miniszterelnök | Théo Lefèvre | CVP |
| Miniszterelnök-helyettes és külügyminiszter |
Paul-Henri Spaak | PSB |
| Igazságügyminiszter | Piet Vermeylen | BSP |
| Honvédelmi miniszter | Paul-Willem Segers | CVP |
| Pénzügyminiszter | André Dequae
CVP | |
| Mezőgazdasági miniszter | Charles Héger | PSC |
| Gazdasági és energetikai miniszter | Antoon Spinoy | BSP |
| Szociális miniszter | Edmond Leburton | PSB |
| Belügyi és közigazgatási miniszter | Arthur Gilson | PSC |
| Közmunkaügyi miniszter | Jean-Joseph Merlot | PSB |
| Külkereskedelmi és segélyügyi miniszter | Maurice Brasseur | CVP |
| Nemzeti oktatási és kulturális miniszter | Victor Larock | PSB |
| Külügyminiszter-helyettes | Hendrik Fayat | BSP |
| Munka és foglalkoztatásügyi miniszter | Léon Servais | PSC |
| Kulturális miniszter és oktatási miniszter-helyettes |
Renaat Van Elslande | CVP |
| Család- és egészségügyi miniszter | Joseph Custers | CVP |
| Pénzügyminiszter-helyettes | François Tielemans | BSP |
| Közlekedési miniszter | Alfred Bertrand | CVP |
| Vállalkozásügyi miniszter | Albert De Clerck | CVP |
| Posta és távközlési miniszter | Marcel Busieau | PSB |
Fordítás
[szerkesztés]- Ez a szócikk részben vagy egészben a Théo Lefèvre című francia Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.