Georges Theunis
| Georges Theunis | |
| Belgium 25. miniszterelnöke | |
| Hivatali idő 1921. december 16. – 1925. május 13. | |
| Uralkodó | I. Albert |
| Előd | Henri Carton de Wiart |
| Utód | Aloïs van de Vyvere |
| Belgium miniszterelnöke | |
| Hivatali idő 1934. november 20. – 1935. március 25. | |
| Uralkodó | III. Lipót |
| Előd | Charles de Broqueville (2. hivatali idő) |
| Utód | Paul Van Zeeland |
| Született | 1873. február 28. Montegnée |
| Elhunyt | 1966. január 4. (92 évesen) Brüsszel |
| Sírhely | Brussels Cemetery |
| Párt | Belga Katolikus Párt |
| Választókerület | Brüsszel |
| Foglalkozás | politikus |
| Vallás | római katolikus egyház |
| Díjak |
|
A Wikimédia Commons tartalmaz Georges Theunis témájú médiaállományokat. | |
Georges Emile Léonard Theunis (1873. február 28. – 1966. január 4.) belga politikus és államférfi volt, Belgium miniszterelnöke 1921–1925, majd második alkalommal 1934–1935 között.
Élete
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Theunis 1873-ban született Montegnée-ben. Műszaki tanulmányokat folytatott, de katonai kiképzésben is részesült. Pályáját az Empain belga vállalatcsoportnál kezdte, majd később az ACEC vállalat igazgatótanácsának elnöke lett. Az első világháború alatt Londonba emigrált, ahol a Belga Háborús Ellátási Bizottság vezetője volt. A háború után részt vett a Párizsban szervezett békekonferenciákon és a belga delegáció tagja volt a háborús jóvátétel nagyságát megállapító bizottságban. 1926 és 1927 között a genfi székhelyű International Economic Conference elnöke volt.
1926-ban tagja lett az újonnan létrehozott Belga Nemzeti Bank kormányzótanácsának és egészen 1940-ig, kis megszakításokkal, töltötte be ezt a pozíciót, ahol a belga nagybankok érdekeit képviselte. A második világháború alatt Belgium nagykövete volt az Amerikai Egyesült Államokban. 1941-ben a Londonba menekült belga emigráns kormány feje Hubert Pierlot kinevezte a Nemzeti Bank elnökének. 1945-ben, a háború után lemondott erről a tisztségről és visszavonult.
Első alkalommal Henri Carton de Wiart kormányában kapott miniszteri tisztséget, 1920-tól pénzügyminiszter volt. A kormány lemondása után 1921. december 16-án őt kérték fel kormányalakításra. 1921 és 1925 között a kormány miniszterelnöke és pénzügyminiszter. Ebben az időszakban hozták létre a gazdasági uniót Belgium és Luxemburg között. 1925 és 1926 között a katolikus párt képviseletében a belga szenátus tagja. 1932-ben rövid időre honvédelmi miniszter Charles de Broqueville második kormányában, majd 1934. november 20-án megalakította második kormányát, amely 1935. március 25-éig volt hivatalban.
Az első Theunis-kormány tagjai
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]| Miniszteri tiszt | Név | Párt |
|---|---|---|
| Miniszterelnök és pénzügyminiszter | Georges Theunis | Katolikus |
| Külügyminiszter | Henri Jaspar | Katolikus |
| Belügy és népegészségügyi miniszter | Paul Berryer | Katolikus |
| Művészeti és tudományos miniszter | Eugène Hubert | Liberális |
| Igazságügyminiszter | Fulgence Masson | Liberális |
| Mezőgazdasági és közmunkaügyi minisztger | Albéric Ruzette | Katolikus |
| Ipari és munkaügyi miniszter | Romain Moyersoen | Katolikus |
| Vasút, posta és távközlési miniszter | Xavier Neujean | Liberális |
| Honvédelmi miniszter | Albert Devèze | Liberális |
| Gyarmatügyi miniszter | Louis Franck | Liberális |
| Gazdasági miniszter | Aloys van de Vijvere | Katolikus |
Változások
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- 1922. október 16.
- Eugène Hubert lemondott, helyét Pierre Nolf vette át.
- 1923. augusztus 6.
- Albert Devèze lemondott, helyét Pierre Forthomme vette át.
- 1924. március 11.
- Henri Jaspar lemondott, helyét Paul Hymans vette át.
- Romain Moyersoen vette át Aloys van de Vijvere helyét a gazdasági tárca élén, és Paul Tschoffen lett az új ipari miniszter.
- Louis Franck lemondott, helyét Henri Carton de Tournai vette át a gyarmatügyi tárca élén.
A második Theunis-kormány tagjai
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]| Miniszteri tiszt | Név | Párt |
|---|---|---|
| Miniszterelnök | Georges Theunis | Katolikus |
| Külügyi és külkereskedelmi miniszter | Paul Hymans | Liberális |
| Belügyminiszter | Hubert Pierlot | Katolikus |
| Közoktatási miniszter | Jules Hiernaux | Pártonkívüli |
| Igazságügyminiszter | François Bovesse | Liberális |
| Pénzügyminiszter | Camille Gutt | Pártonkívüli |
| Mezőgazdasági, közmunkaügyi és kisvállalkozási miniszter | Frans Van Cauwelaert | Katolikus |
| Munkaügyi és szociális miniszter | Edmond Rubbens | Katolikus |
| Gazdasági miniszter | Philip Van Isacker | Katolikus |
| Szállítási és távközlési miniszter | Charles du Bus de Warnaffe | Katolikus |
| Honvédelmi miniszter | Albert Devèze | Liberális |
| Gyarmatügyi miniszter | Paul Charles | pártonkívüli |
| Tárca nélküli miniszter | Emile Francqui | pártonkívüli |
Változások
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- 1935. január 14-én Frans Van Cauwelaert lemondott, helyét ideiglenesen Hubert Pierlot vette át a mezőgazdasági és Philip Van Isacker a közmunkaügyi tárca élén.
- 1935. március 13-án August De Schryvert kinevezték mezőgazdasági miniszternek.
- 1935. március 14-én Philip Van Isackert kinevezték közmunkaügyi miniszternek.
Fordítás
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- Ez a szócikk részben vagy egészben a Georges Theunis című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
Források
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- Georges Theunis önéletrajza a Belga Nemzeti Bank honlapján
- A tribute to America, the U.S.A. at war as seen through Belgian eyes – George Theunis egyik beszéde.