Szerkesztővita:Duhos/archiv4

Szia! Képeket hogyan tehetek fel az elkészült anyaghoz? Ha kapőjatnék egy sorvezetőt ez ügyben, nagyon köszönném! Üdv. Stev

Re:„leventepuska”

Bár csak ma is lennének ilyen össznépi lövészetek, mint az MHSZ idején... :( Igen, Magyarországon ma is „kispuskalőszernek” nevezik a .22 LR-t (teljes nevén .22 Long Rifle), az ezt tüzelőket pedig népiesen összegyógyítják „kispuskára”. Olyannyira össznépi, hogy még a magukat szakavatottnak tartóknak is fogas a kérdésem: Milyen típusú volt a „kispuska”? Eddig még nem hallottam pontos választ, pedig megkérdeztem már jópár lövészembert. Azt vettem észre, hogy még a formájuk sem egyforma (legalább kétféle), így a típusbehatárolást még lehetőség híján nem végeztem el. ;)

A magyar fegyverjogi szabályozásokról annyit, hogy „eléggé vicces”, de méginkább kaotikus. Ugyebár polgári személy – a gyakorlatban soha – nem kaphat lőfegyverre tartási engedélyt. Ami jó is, mert mi is lenne, ha mindenféle gyógyegerek vehetnének, mint az USA-ban... (igaz, a finneknél is átlagban minden 2. lakásban van kézi csöves tűzfegyver - no nem RPG ;) nem is hallassz betörésekről onnan híreket, igaz a „megélhetési bűnözők” száma is kevés - ugye magyar fogalom a 20 ezer HUF alatti lopásokra, afelett gazd.i bűncsel.). Ugye az is piros pont, hogy a viselési és a tartási engedély is el van különítve. Viselni csak rendvédelmi szervek jogosultak (vizsgázottak). De ugye bírtokvédelemre minek is kéne viselni? Tehát ez is tiszta sor. Azonban az 1870-nél régebbi „replika” tűzfegyvereket (azaz a feketelőporos jószágok) engedély nélkül lehet tartani (azaz a rendőrségnek nem kell tudomására hozni, hogy neked van egy/több ilyen). Ez azért is érdekes, mert anno ilyenekkel lődöztük halomra egymást a 48/49-es szab.harcban... A másik érdekes, hogy a lőfegyver – riktabéna és pontatlan – jogi definíciója miatt nem minősül lőfegyvernek sem a számszeríj, sem az íj, noha mindkettő lövedékének induló mozgási energiája meghaladja a 7,5 Joule-t... Tehát engedély nélkül tarthatóak. Viszont, ha nem akarsz kííllódni velük és egyesített lőszeres tűzfegyverre legálisan vágyódsz, akkor két út lehetséges: vagy vadász leszel, vagy sportlövész. Vadászoknak könnyebb dolguk van, nekik nem kötelezőek az évenkénti lővizsgák, a többség olyan hülye a fegyverekhez, mint hajdanában élt Makó lovagunk a térképekhez (ismerek jópár magyar vadászt és szégyenszemre fingjuk sincs a fegyverrendszerektől, lőszerekről, ballisztikai hatásokról stb. - úgy egyáltalán fegyverismeretről;csak annyit tudnak, mit akarnak kilőni, a fővadász segítségével meg kilövik és kész - vagy egymást éjszaka fejbe - a kilőtt vad(ak)ért egyébként fizetni kell, kilonkénti húsáron!). Ha viszont sportlövész akarsz lenni, akkor relatíve rögös út vezet a megszerzési engedélyhez. Vadász és sportlövész esetben is először be kell lépni egy vadász/sportlövész egyesületbe (havi/éves tagdíj). Eztán kiválasztani a neked pászoló fegyvertípust, majd letenni a rendszerint szervezésükben rendezett fegyverismereti vizsgát (maroklófegyver, és/vagy vállfegyver: „golyós”puska/sörétes), mégeztán pedig meglőni a minősítővizsgát a sportegyesület fegyverinek valamelyikével. Ha ez sikeres (I–IV. osztály), akkor nevezhetsz az azévi, vagy következő évi versenyévadba (a nevezésnek időhatárai vannak, pont mint a fociban és a forma 1-ben „(át)igazolási időszak”). A minősítést rendszerint év végén, vagy kora év elején lövik meg, hogy a lövészengedély visszajöjjön időben a legelső lövészversenyig. Ha ez a versenyengedély megvan, aztán elbattyogsz a területileg illetékes rendőrségre, és megszerzési engedélyért esedezel. Ezt kiutalják, valami 2-5 hét áll rendelkezésre, hogy megvedd a kiszemelt stukkert. Megvetted (legálisan!), beviszed a policájhoz, és fegyverszámmal együtt nyílvántartásba kerül(sz). Eztán mehetsz puffogtatni ezerrel a lőpályára, meg versenyezni. A megszerzési engedélyhez azt hiszem még 4 alkalmi lőpálya-jelenlétet is igazolni kell a fegyverismereti és minősítővizsa mellett. Ennyi. A minősítést pedig minden évben meg kell lőni. Maroklőfegyver (pisztoly) esetén 8a típusú lőlapra 25 méterről leadott, 20 lövésből kell maximálisan 200 pontot szerezni (az 20×10-es körön belüli 200 pont). Erre van 120 perce a parasztnak, azaz átlagban 6 percenként kell egy pontos lövést leadni. Az I. osztályú sportlövész valami 185–200 pont közötti, a IV. osztályú tán 150–160 közötti. A többi szétosztva. Ez nem pontos, lehet változtak a szabályok némileg (2003-as emlékeimből táplálkozok most). Tehát dióhéjban ennyi. A vadászoknak csak vadászt.sasági tagság kell, meg fegyverismereti. Meg eljárni vadászatokra. De nyílván pontosítani kell a szükséges dolgokat, mielőtt belevágsz ezekbe. Utóbbi esetben a Magyar Sportlövők Szövetsége a góré, előbbieknél (vadászat) meg nem érdekel. ;| A sporlövészet sokkal összetettebb, szerteágazóbb és komolyabb, bár akik a szememben vadászok, azok is komoly mentális és lőszakmai felkészüléssel bírnak. De ők elég ritkák.

• Nemrég olvastam át és javítottam bele a sportlövészetbe és a tereplövészetbe (jó olvasást) (szívem csücske a biatlon, nemsoká lesz a téli olimpia :) .22 LR-t használnak)

További lehetőségek:

• légfegyver tartási engedélyére 7,5 Joule csőtorkolati lövedékenergia alatti pisztolyok és puskák esetén nem kell, ezek szabadon tarthatóak. (egy fegyverismereti vizsga azért szerintem minden esetben sosem nem árt!!!) A 7,5 J felettiekre szintén tartási engedély kell, mert a mai jogi definíció szerint lőfegyvernek minősülnek (agyrém...). Tehát a 7,5 J felettiekhez kell minimum fegyverismeteri vizsga és (rendőrségi) megszerzési engedély (a többit nem tudom - nyílván a policáj megkérdi, hogy minek kell ilyen erős? ha a válasz sportolásra, akkor fentebb ecseteltem a kötelezvényeket).
• aztán paintball-osok pár éve kisírták maguknak – jogosan –, hogy rájuk ne vonatkozzon ez a 7,5 J, mert azzal megölik a paintball-ozást, egyébként is az ételfestékkel töltött golyók a nemhalálos lövedékek kategóriája. Szííccsattan a páciensen, a festéket meg ki lehet mosni, környezetre sem ártalmas (szervesanyagból van). Fejlövés szigorúan tilos, lágyrészsérülés miatt. Kötelező a maszk viselete! Biztonság mindenek előtt. Tehát rájuk a duplája él, 15 J csőtorkolai lövedékenergia. Az afelettiek lőfegyvernek minősülnek. Sportolás esetén fentebb részleteztem.
• airsoft, mint műanyag meggymaglövöldözés az igazi fegyverekre igen hasonlító „fegyvernek látszó tárgyakkal” (másolatok), saját véleményem szerint totál értelmetlen pénzkidobás (20-60 ezer HUF egy fegyver). Akkor már inkább a painball és még bírtokvédelemre is alkalmas, mert nemhalálos a lövedéke, még ha a 15 J-t meg is haladja (feltekered a szelepet - ha túl nagy nyomással lövöd ki, a golyó szétmegy a csőben... „befosik” a puska).
• íjászat. Ősi sport, különösebb engedély nem kell hozzájuk (tudtommal), szabadon tarthatóak.
• (elöltöltős)feketelőporos lövészet: teljesen kultúrált, jópofa, és igen komoly szakismeretet igénylő sport és szabadidős foglalkozás. Ezen fegyverek ára kb. annyi, mint az egyesített lőszert tüzelő sportlőfegyvereké, olyan 100-500 ezer HUF közöttiek.

Mindegyikre igaz, hogy szigorúan magánterületen viselheted nyíltan, közterületen fegyverek és az azoknak látszó tárgyak nyílt viselése büntetőeljárást von mag után! (tehát hátizsákban, válltáskában, becsomagolva lehet őket szállítani). Magánterületen használatuk csak fokozott figyelemmel, már amelyiket lehet (7,5 J-os légpuska, paintball dá, a többi már kétséges, mert közveszélyes, nyíl lemegy a tábláról, járókelő szemét kiviszi stb.).

Azt hiszem, más nincs. Ha van kérdés, szólj nyugodtan. ;) --Gyantusz ^vita 2010. február 1., 18:23 (CET)

Ja, még az kimaradt, hogy ami fegyverek lőfegyvereknek minősülnek, érvényes lesz rájuk a fegyvertartás szabályai, azaz fémanyagú, zárható szekrényben kell őket tárolni úgy, hogy a „lőfegyver” és lőszere egymástól elkülönülten zárható rekeszekben legyenek (egy ilyen szekrény 80 ezertől indul). Vagy tarthatod a vadász/sportegyesület saját fegyvertárában is (és lenyeled, ha más az engedélyed nélkül használja, ha olyanok a tartási körülmények, azaz nem zárhatóak a rekeszek és nem nálad van a zár össze kulcsa...). Egyszerre, egyidőben 1000 db lőszert tárolhatsz (a fegyvereidhez), sportolás céljából 3 hoszsúlőfegyver és 2 rövidlőfegyver (barom egy „őskövületi” magyarjogi fogalmak) lehet engedéllyel. Ennél többet csak külön hatósági engedéllyel tarthat valaki (amire egyébként van példa - nyílván megindokolhatóan, pl. kiemelkedően jó sportlövész eredményei vannak több versenyszámban). A szekrény jogi fogalma egyébként elég tág határok között értelmezhető... Meglétét a rendőrség fogja megvizsgálni a megszerzési engedély–megvettfegyver-bejelentés idejében. Erről még nincs infóm, még itt nem járok... ;)

Tarthatsz még múzeális, fegyvergyűjtési célból „lőfegyvereket”, de ezek módjairól kevés az infóm. Azaz kell-e őket hatástalanítani, vagy sem. Vannak kivételek, pl. olyan több 10 millió HUF értékű fegyvergyűjtemény, amelyekkel lőni is lehet. Nyílván hatástalanítottak értéke nemigen érheti el eme értékhatárt, és a vadászokra vonatkozó tartható maximális fegyverszámot is túllépik eme gyűjtemények. --Gyantusz ^vita 2010. február 1., 18:33 (CET)

Hm. Legjobb ismereteim szerint önműködő, azaz automata lőfegyvert a hadseregen és a rendőrség különleges erőin, ill. különleges esetekben a közrendőrökön (hajtóvadászat, áteresztési pontok biztosítása különösen veszélyes egyén keresése esetén) kívül más nem tarthat. Ha viszont az eszköz „nem minősül” lőfegyvernek (... :S), azaz lövedékének csőtorkolati mozg.energiája 7,5 J, v. az alatti, a rendőrségnek sok köze nincs hozzá (és hozzád) mindaddig, amíg 8 napon túl gyógyuló sérülést – azaz súlyos testi sértést – nem okoz valakinek. Ez akár magán-, akár közterületen igaz. Utóbbi eset fokozott büntetést von maga után, mert fennáll a közveszély okozása is. Viszont mivel nem minősül lőfegyvernek, és lövedéke jogilag nem lőszer, nem valósul meg a lőfegyverrel és lőszerrel való visszaélés, sztem csak szabálysértési bírságot szabhatnak ki. Viszont az új Btk.-módosítást még nem olvastam sajnos: ha jól emlékszem, most már szerencsére megengedett a támadásnál nagyobb mértékű védekezés lehetősége is (emberölés kizárt, EU-szerte). Azaz eltörheted a karját-lábát, amit éppen kell, retorzió nélkül. Per lesz belőle, mert 8 napon túli, a rendőrség hivatalból köteles eljárást indítani, de elmarasztaló ítélet nemigen lesz, csak a behatoló részéről.

Ez az eszköz milyen hatótávval bír? Úgy értem, egy seprűnyéllel lehet többre megy a védekező, ha megfelelő szinten műveli az aikidót... :) Komolyan, a lőfegyver gyakran nem gyógyír, hanem pont hátráltatja a védekezőt. Én a legolcsóbb megoldások híve vagyok, ami a puszta kezet és lábat jelenti (karate, kara-te=„csupasz ököl”). De az izraeli krav maga is tökéletes!

Egyébként bírtokvédelemre tökéletesen ideálisak a sörétes puskák különböző változatai. Itt minél nagyobb a kaliberszám, annál kisebb az űrméret. Léteznek hozzájuk is nemhalálos lőszerek, mint a rendőröknél betiltott gumilövedékes lőszer, fokozott fény-, ill. vegyihatású lőszerpatronok. Nyílván mivel éleslőfegyverek, nyugodtan lehet velük akár sportolni is fent nevezett módon. ;) Anyagi kérdése. Egy (használt) puska 80-120-150 begin_of_the_skype_highlighting 80-120-150 end_of_the_skype_highlighting begin_of_the_skype_highlighting 80-120-150 end_of_the_skype_highlighting ezer, egy hegesztett szekrény otthonra 20 ezer (jó a sima cilinderzár is, nincs sehol az leírva, hogy páncélszekrény kell => ezért értelmezhető tág határok között a szabályozás), fültok 5 ezer, vizsgák-engedély összesen vagy 20 ezer, tehát 150-250 ezer HUF-ból megvagy. Persze ennek költségeit lehet időben elnyújtani (6 hónap-2 év, akármennyi). Megveszed a cuccot cső nélkül, még nem minősül fegyvernek. Mikor megvannak a vizsgák, engedélyek, megveszed hozzá, ami hiányzik, lőfegyverré válik és bejelented. Szóval az a vicc, hogy a „versenyesdi” kevesebb mint egy versenykerékpár, egy benganagy hűtő, vagy egy szgjármű.

Nyílvánvalóan az anyagi lehetőségek maximálisan korlátozóak. --Gyantusz ^vita 2010. február 1., 21:53 (CET)

Kicsit vissza a gázelvételes dologra még: fordítódik gáz a rendszer működésére, de nem túlzottan jelentős. Ez az aszimmetrikus gázcsapolás azonban mégis befolyásolja annyira a lövedéket röppályáján (minden ilyen rendszerű fegyvernél), hogy pontatlanabbak legyenek nagyobb lőtávon (300 m felett) tömegzáras öntöltő/önműködő, vagy tolózáras ismétlőpuskákkal szemben (tehát ahol a cső nincs sehol megfúrva a faron és a torkolaton kívül). Az SZVD-t ezért nem lehet soha „mesterlövész puskának” nevezni, mert azokat a pontossági paramétereket nem lesz képes teljesíteni sosem (400 m-nél messzebb nem célszerű vele lőni). --Gyantusz ^vita 2010. február 1., 21:53 (CET)

Hehe. A „felkészült vendéget” illik már a bejáratnál kitessékelni... ;) Ezügyben, azaz bírtokvédelemre én egy 12-es kaliberű (~18,5 mm űrméretű) sörétest tartok magamnak megfelelőnek. Mondjuk 76-os Magnumot (12/76), vagy ha már lúd, akkor 89-es Super Magnum (12/89) ebbe már kapaszkodni is kell; na jó, vadászoknak elég a Normal 12/70-es is (én is ilyenen vizsgáztam) - a második szám a hüvely hosszát jelenti mm-ben, nyílván a zárat is ehhez kell megválasztani, mert értelem szerűen nem csereszabatosak az eltérő tölténytípusok, noha az űrméret azonos. Természetesen cserecsővel (ami nem engedélyköteles), mert vicces lenne egy 1,5 m hosszú csővel rohangászni a házban... Cserecsövekben az a jó, hogy eltérő skulókat használhatsz, engedélyen kívül. Tehát veszek mondjuk egy 12/76-os puskát, bejelentem erre és veszek mellé még két váltócsövet, pl. .22 LR-re meg .308 Win-re, már ha van. Gyakorlatilag van háromféle fegyverem, egy bejelentéssel (nyílván egyszerre csak egy működik). Söréteseknél külön szeretem, hogy vannak nemhalálos lövedékeik is (gumi, könnygáz, Ziklon–B, szegényített urán :) ). Vállfegyverek előnye ebben is jó, lévén akár bokkenként is „működhet”, ha nem akarsz vele lőni. Szuronyt is tehetsz rá... :)

Ami a komolyságot illeti, én a „botos” eszközök híve vagyok, azaz a vívásé, meg némi karate. A krav magával még nem próbálkoztam, de eddig még nem hallottam felőle rosszat. A seprűnyél még mindig a legolcsóbb, van is itthon pár darab. ;)

Viszont a jegesmedve az tényleg jó ötlet! xD

Király-géppisztoly

A cikk nem rossz, egészen jó. Én anno Klabacsek cikkét olvastam a Kaliberben, amit linkeltél is a szócikkben, illetve a world.guns.ru és a két angol nyelvű cikk a nívósak, a többi tényleg csak „rajongói” szintű. Maga a fegyver nem volt rossz (sőt, korszakalkotó), de kérdésem: Miért kellett nekünk a (német) szövetségi rendszeren belül egy újabb lőszert bevezetni? Az rendben, hogy jobb hatásadatokat produkált, mert erősebb a lőszer, de ezzel elvette a lehetőségét a fegyvert használó magyar bakától, hogy német 9×19 Parabellum lőszert vételezzen a némettől, ha a magyar ellátás akadozott. Ha elfogyott a Mauser-pisztolylőszere, a géppisztolyt nem tudta használni, dobhatta el! Sokat ért egy pontos fegyverrel, ha üres a tára. Szóval az agyatlanság... (én csak ezért nem istenítem a cuccot, ettől eltekintve jó konstrukció - de a lőszerválasztás... mintha ontottuk volna azt a lőszert a gyárainkból)

Másrészt mivel Király tervezte a fegyvereket (39M/43M), kötőjeles kéne a cikkcím legyen (szerintem). Bővebben most volt szó róla a helyesírásin. --Gyantusz ^vita 2010. február 1., 21:53 (CET)

Az AK-k tuti, hogy nem töltöttek csőre, ha előre engedted a zárkeretfogantyút? Én ennek az ellenkezőjét tudom. (az MP 40 biztosan nem, ahogy a Király sem) --Gyantusz ^vita 2010. február 1., 21:56 (CET)

M14

A "vázlatos" besorolás nem tulzás? Szivem szerint szubcsonk lenne (én követtem el ezt a szörnyűséget)

Duhos ^vita 2010. február 4., 12:50 (CET)

Szia Duhos! Ha nem lenne infobox, akkor tényleg szubcsonk lehetne... Az infobox azonban szép teljes képet ad a fegyver tulajdonságairól, így már abszolút nem szubcsonk. Persze jó lenne valami szöveg is a fegyver történetéről, különösen mivel az M14 egy annyira híres karabély, de én töröm le a kezét annak, aki egy ilyen jól indult szócikk-kezdeményre szubcsonkot tesz :) Dunee ^msg 2010. február 4., 12:55 (CET)

Interwiki

A norvég wikiben (esetleg máshol is) két perc után visszavonták a szerkesztésedet, minden bizonnyal azért, mert nem adtál meg szerkesztési összefoglalót. Javaslom, hogy ha újra kiszeded, írd ezt az összefoglalóba (minden wikiben): "False interwiki removed".

– Winston ^vita 2010. február 4., 13:14 (CET)

Sablon

Sablon:Lőfegyver infobox formában kell beírni a keresőbe, a kapcsos zárójelpárt helyettesíteni a névtér elnevezésével. {{Lőfegyver infobox}}^(?) Üdv, – Burumbátor ^{Speakers’ Corner} 2010. február 5., 09:42 (CET)

KD Danuvia

A KD Danuviárol érdemleges adatot, illetve képet nem találtam, tegyek bele (majdnem üres) infoboxot?

A Danuvia Géppisztoly-al mit kéne tennem, hogy az értékelési listán léphessen egyet(párat)?

Duhos ^vita 2010. február 5., 11:30 (CET)

Szia Duhos! Egy infobox mindenképpen jól jönne, a Danuvia géppisztolyt viszont nem látom, lehet hogy már törölték? Dunee ^msg 2010. február 5., 21:19 (CET)

Barabás Miklós születési helye

Kedves Duhos! Barabás Miklós lapján a szövegben Kézdimárkosfalva (Románia) van megjelölve születési helyként -- helyesen. A kép alatt azonban Márkusfalva, aminek a kapcsolása Markusovcéhoz (Szlovákia), helytelen. Üdvözlettel, Nyetolte03 ^vita 2010. február 11., 10:23 (CET)

Barabás Miklós születési helye

Kedves Duhos! Pontosítottam a születési helyet, a forrásom Gyalay Mihály "Magyar igazgatástörténeti helységnévlexikon"-a (Budapest, 1988, első kiadás). Most a Wikipedia utalási rendszere is rendben lesz szerintem. Üdvözlettel, Nyetolte03 ^vita 2010. február 11., 20:19 (CET)

Visszavonás

Szia! Kérlek ügyelj arra, hogy egy síma visszavonás nem mindig éri el a kívánt hatást, ha a szócikkben több vandál szerkesztés is van egymás után. A gőzmozdony szócikkben ugyan visszavontad egy anon vandálkodását, de benne maradt a szócikben ez és ez. Ilyenkor egy visszaállítás szerencsésebb, bár igaz, hogy az sem küszöböli ki, ha például két (anon) szerkesztő vandálkodik egymás után. Jó szerkesztést! Csigabi^{itt a házam} 2010. február 12., 09:51 (CET)

Nyugodtan folytasd a visszavonásokat, ahogy eddig is tetted. Minden kézre szükség van . Ne gondold, hogy mással ez nem fordult elő, már én is belefutottam ilyenbe. Csigabi^{itt a házam} 2010. február 12., 13:27 (CET)

TRS 80 interwikis

Hi Duhos,

I saw you removed the interwiki between TRS 80 and HT-1080Z at de[1] and as well at hu[2], but both were reverted by bots. I don't have special knowledge about the TRS 80, but the German article says the TRS 80 was replicated in Hungary as HT-1080Z (>>in Ungarn als "HT-1080Z"<<), so it seems to me an interwiki might make sense. If it's wrong, we'll have to be more thorough in removing the interwiki from other wikipedias, to keep the bot from trying again. Before doing so, I just wanted to check back with you if it's really right to remove the interwiki.

Thanks, regards --Dealerofsalvation ^vita 2010. február 12., 12:52 (CET)

Benkő Tibor

Természetesen nem! Betettem az {{egyért2}} sablont. – Tambo ^vita 2010. február 13., 23:19 (CET)

Lőfegyver infobox

szia, bekerültek a kért változtatások az infoboxba, üdv, – Timish ^{sablongyári üzenőfal} 2010. február 16., 14:16 (CET)

Analóg elektromechanikus műszerek

Szia! Megtennéd, hogy vetnél a cikkre és a munkalapjára egy pillantást, és ha helyénvalónak érzed, véleményt is nyilvánítasz? – 2010. február 17., 21:52 (CET) Köszönöm! Továbbra is számítok aktív közreműködésedre. Tambo ^vita 2010. február 20., 22:21 (CET)

Enigma (gép)

Sajnos, sem A kriptográfia története, sem az Enigma nem az én művem, csak beleírtam. Érdemes lenne elolvasnod a Sigint, Alan Turing, Irving J. Good, és a William Stephenson cikkeket. Az utóbbit teljes egészében én írtam, és még nincs vége. Szó sincs arról, hogy a II. világháború alatt fejlesztették ki az Enigmát. Már 1924-ben megvolt, de az még teljesen mechanikus volt. A villámháborúhoz (tengeralattjárók, tankok, hadtestek irányításához, kémek, stb.) szükség volt rádióra és megfelelő titkosításra. A továbbfejlesztett Enigmát a cseh Skoda gyártotta Reinhard Heydrich részére. Az amerikaiak bemérő hálózata pontosan azonosította a tengeralattjárók helyzetét, majd a centiméteres radarral a periszkótávolságon kívül is be tudták mérni, és megsemmisíteni. Az Enigma üzeneteit 3 órán belül megfejtették, mivel az angolok az amerikának átadott, és ott továbbfejlesztett, majd legyártott számítógépet összekapcsolták az Enigmával. A cikk nem állítja, hogy a II. vh alatt fejlesztették ki. Az irányításhoz nyilván használtak rádiót, de a különösen fontos dolgokat csak kódolva továbbították. Az angolok néha előbb tudták a német terveket, mint akinek szólt. Lásd Rommelt, aki mindkétszer távol volt. Külön egység gyártotta a legendákat, mivel a feltörésről Churchill, Roosevelt, Stephenson, Donovan tudott. Természetesen rengetegen dolgoztak rajta, de vagy csak részleteket tudtak, vagy hallgattak mint a sír. A működésről minimális részletek jelentek meg 1962-ben egy könyvben (A csendes kanadai, amerikában a 3603-as szoba), majd 1972-ben elsősorban Kim Philby árulása miatt hoztak nyilvánosságra további részleteket. Tambo ^vita 2010. február 26., 21:46 (CET)

Jól tetted! Diktatúrákban általában nem élik meg az eredményt. A saját embereiket is bajban hagyták (lásd Vörös zenekar) A németeknek és az oroszoknak rengeteg kémük dolgozott Angliában, USA-ban, és az elfoglalt területeken mindig voltak kollaboránsok. A támadások általában igen gyorsak voltak, csak az utánpótlás szabott határt a sebességnek. Persze azért mindenki fejtette mindenkiét, ha tudta. Az angolok, amerikaiak nem hitték el, hogy német és orosz kémek vannak náluk, a németek, hogy meg lehet fejteni. Tambo ^vita 2010. február 27., 14:34 (CET)

Csilivili

Hello! Nem tudom miért lehet, mostanában én úgy vettem észre különben hogy visszaesett ez a fajta elismerési mód. (Régebben - jóval, több mint egy éve - én is adtam egypárat, aztán azóta sem) Hogy te miért nem kaptál: ezek általában tényleg "pofára mennek", olyan adja a másiknak, akit ismer, kapcsolatba került vele. Vagy csak éppen olyasmikkel foglalkozol, amik elkerülik a fő érdeklődési köröket. Ha gondolod iratkozz fel ide: Wikipédia:Wikiszülinap és ha eljön a napja, lehet valaki neked is küld egy tortát. Pilgab ^üzenet 2010. március 1., 16:45 (CET)

NM :) Pilgab ^üzenet 2010. március 1., 16:46 (CET)

re:Veszteségek, egyéb

Előljáróban, ennyit: :).
Sajnos, nem sajnos, egyet értek veled. Részben. Én olyan publikációkat, cikkeket is olvastam, amik azt mutatják ki, hogy a szabad fegyvertartás (tehát nem a -viselés) térnyerése nem csökkenti a bűnelkövetések számát. Illetve maga a halálbüntetés sem, azaz az elítéltek életének elvétele (de ez most nem is kérdés). Ugye ezek olyanok már-már, mint a szakértői munkák, attól függ a szakértői munka végeredménye, hogy ki rendeli meg. Ez borzasztó(!), lévén én is különféle (építőipari műszaki) szakmérnöki papírosokat fogok a közeljövőben begyűjteni. Az USA és az európai országok jogrendszerének vizsgálatakor, összevetésekor érdemes szem előtt tartani, hogy az amerikai szabadabb, megengedőbb a tulajdonosi kérdéseket illetően, viszont emiatt a rendőri – ítélkezési – cselekvés is nagyságrendekkel önkényesebb (hülyeség) szigorúbb, mint „itthon” (EU). Az amerikaiak szerint az európaiak túl merevek, rugalmatlanok. Őszintén, nekem a seggemben dobogna a szívem, ha az USA valamelyik államában közúti igazoltatáskor a mellém érő rendőr lövedékálló mellényben, jobb kézzel a kigombolt pisztolytáskát követően a pisztolytokot markolászva kérne meg, hogy adjam oda a papírokat, de lássa a kezeimet. Hát, mit mondjak, én erről az „életérzésről” lemondanék idehaza. Szerencsére nincs ilyen. Azonban szeretném azt is, hogyha a néhai MHSZ-szerűen gyakori lőbajnokságok lennének az országban, maga a sportlövészet a magyar mindennapok része lenne (mondjuk 5-10-szer több lövész lenne, mint ma), tudnánk pl. mi ketten azon beszélgetni, hogy a sportlövészeti célra öntöltővé (egyeslövés leadására) butított AMD-inkben te milyen új szerzeményű elsütő rugót használsz és honnan, melyik kis 2-3 fémszakmunkást foglalkoztató tuningműhelyből vetted, én meg milyen markoalthéjjt találtam ki és hogy kivel fogom legyártatni... vagy melyikőnk milyen irányzékot használ és milyen szórással lő 5 lövésből állva 100 méterre 8a lőlapra (meg mikor fogunk találkozni versenyeken). Viszont ezt ma a mai (m)agyarországi politikai elit (balról-jobbra az összes) nem szeretné látni. A Kaliber pár évvel ezelőtti (2005 körüli) számában dr. Bokros ügyvéd írta, a 2004-es új jogszabályaink az EU-ban az egyik legszigorúbbak. A felső sori gondolatomat egyébként cáfolja Finnország esete, ahol átlagban minden 2. lakásban lőfegyver van, bírtokvédelmi célból.
Hogy a magyar politikai elit érdekelt lenne-e a bűnözés fenntartásában? Részben nemleges a válaszom, mert ezt a rendőrségre bízzák. Azonban a rendőrség eljáró hatásköre (önkénye) némileg csökkent a Népköztársaság ideje óta. Azaz szigorúbbak lettek az alkalmazandó jogszabályaik és a korábban meglevő diktatúraszerű szabályok – kmk, azaz a közveszélyes munkakerülő – megszűntek, más jogok létrejöttek (állástalanok segélyei), a Btk. enyhült. A „különösen nagy értékű gazdasági bűncselekmények” számai pedig napvilágra leltek. Ma is zajlik, ebből a szempontból pedig igen, érdeke a magyar politikának (az elmúlt 20 évben változatlanul). A Btk. azonban téged is korlátoz az önkény – mint diktatúrikus elem – alkalmazásában (önbíráskodás). Ez ellen nem tehetsz semmit, azaz jogszabályt nem változtathatsz meg. Emiatt sokat ne idegeskedj, mert hamarabb meghalsz szívinfarktusban.

Azzal egyébként egyetértek, hogy az EK és Németo. is elfuserálta a jövőjét a II. vh-val. Mások még messzebbre mennek, mikor azt állítják, az európai fajelméletek révén elüldözött (nem csak zsidó) kisebbségekkel komoly szellemi kapacitást veszített el a kontinens, ami ma is érezteti hatását. Nyílván az USA és Kanada javára, főként oda menekültek.
Izrael egy elég kemény dió, bármilyen megállapítás megfogalmazása esetén, mert mindre rácáfol. Elég bonyolult az a légkör, ahogy kialakult (50-60(!) év alatt, Izrael nem '48-ban alakult meg hipp-hopp, hanem a 19. sz. végétől) és ahogy aztán változott. Ezek átlátása nélkül elég nehéz és elfogadhatatlan bármi általános „ruha” ráaggatása. Például máig rágom azt az információt (azt hiszem egy 2008 őszi (MTV-s) Panorámában hallottam), hogy azévi világ valutatartalékának ~53%-ával az öbölmenti arab országok rendelkeznek. Hol vannak ehhez a zsidók, a kínaiak, az oroszok, az USA és Európa? És lényegtelen, hogy ez az 53% most 40-egynehány %. Valószínűleg igaz, de nem biztosan. Ez viszont engem azon gondolkoztat el, hogy az „európaiak” valamit nagyon rosszul csinálnak, ha ez igaz, és magunkon kívül mást nemigen okolhatunk érte. Tehát maga a – magyar jobboldali sajtóban visszaköszönő – „zsidó nagypolitika” elég nehezen bizonyítható(nak tűnik), egyfajta misztifikált „valami” és nyílván országokon átívelő. Tisztelem-becsülöm bennük azt, hogy egy 1920-ban ~10%-ban lakott putri- meg maláriaszúnyog-fészek, félsivatagos területet (az akkori Palesztina része) mára „aranybányává” építettek (zsidók, izraeli arabok, keresztények és egyéb bevándorlók és szomszéd vendégmunkások) pusztán azért, mert őseik földje volt hajdan, mára több világszintű haszonnal bíró kutatást adtak és adnak a Földnek (biológiai, orvosi, műszaki). Viszont vannak gyökerek náluk is, akik úgy gondolják, amit elvehetnek a szomszédoktól, azt el is kell vegyék. Például erőszakos telepesítés a ciszjordániai területen. Ezek egy részét ma már buldózerelik (egyébként ez a telepes morál az állam megalakulási folyamatához vezethető vissza (így alakult ki az 1948-as többségben lakott ország), csakhogy 1948 nem tegnap volt).

De vissza a sorozáshoz. Egy ország alapvető érdeke területi szuverenitásának megőrzése. Ezért alakult, hogy a határain belül élő állampolgárai számára biztosítsa a függetlenséget, külkapcsolataival pedig a külhonba szakadtakét. Ezek az országhatárok az esetek túlnyomó többségében nem etnikai alapú határvonalak, hanem a kényszer és a többségi, közösségi fejrábólintás és sorozatos kompromisszumok sora révén jött létre. Érdeke, hogy katonailag „megszállva” tartsa e területet saját érdekében. Ha úgy tetszik, Magyarország is a részben magyar részben egyéb nációjú, ma magyar nemzetnek nevezett katyvasz által 1000 éve katonai megszállás alatt álló területe. Az, hogy béna f@ok voltunk és ennek egy részét elvesztettük (nemegyszer(!) már az 1000 év alatt), így jártunk... ennyi eszünk van. Azok, akik belépnek az ENSZ-be, el akarják magukat fogadtatni Vele, alá kell vessék magukat a „soha többé nem aggresszorkodunk” eszmével (törekszenek a világbékére), azaz aláírják az Alapokmányt (mod.ok). Joggal elvárható az állam részéről, hogy a szuverenitásért az állampolgárok zokszó nélkül az életüket kockáztassák. Az államnak pedig kutya kötelessége (lenne), hogy minél kevesebb állampolgár fizessen ezért az életével (nyílván annál több dolgozik és adózik), ezért a legmodernebb, a legfejlettebb, leghatékonyabb hadieszközökkel szereli fel őket (úgy személyi páncélzat, úgy támadófegyverek és tábori orvoslás terén). Természetesen nemzetgazdaságának teherviselési képességéhez mérten. Aki vallási/erkölcsi okból nem érzi, hogy ezt kell tennie, polgári szolgálatot is teljesíthet, nyílván ez a sorozási időn is meglátszik, „büntetésből” tovább kell szolgálnia, mint a normál sorozottnak. Magyarországon a sorkötelesség megszűnt 2004-ben, a tartalékosok felfejlődése 2012-re várható, azonban a hadkötelesség a mai napig fennáll a 18–40 életévű korosztályban, 55. évig polgári szolgálatra kötelezettek vagyunk. A mindenkori államfő kötelessége, ha az ország helyzete úgy hozza, a kényszersorozást ismét elrendelni. Ezt követően, a nyakamat rája, megint megindul a kibúvás a „véradási kötelesség” alól. ;)

Izraelhez kicsit visszatérve, én komolyan meg voltam győződve 2008 első felében, hogy hamarosan itt a kánaán, legkésőbb 2009 végén megszületik végre a izraeli–palesztin egyezség. Csakhogy sajnos ez egyes Hamász-nagykutyáknak nem lenne jó, vesztenének palesztin politikai támogatottságukból, illetve helyükre ifjabb, elvakult szimpatizánsokat ültetnének, más klánok kerülnének vezetői pozícióba. Izrael nemtitkoltan a Fatahot pártolja, és viszont, ezért sem éppen népszerű az ellen-palesztinok táborában (tiszta Magyarország). Mindkét palesztin pártnak, nevezzük őket csoportnak van nyílt politikai és fegyveres iránya, az egyes kis klánok az ő kegyeikért versengenek. Meg itt jön képbe az ENSZ, USA, EU-s és egyéb (némi zsidó) segélyekből való jussolás (lenyúlás) esete is... Az izraeli kormánypolitika meg néha jobban, néha kevésbé „játszik” velük. Nem elhanyagolandó, hogy 2008 környékén valami 30 000 palesztin dolgozott legálisan Izraelben és izraeli pénzeken is épült, fejlődik/-dött Gáza (meg az Arab Ligában kisírtakból). Érdekes az is, hogy (2008-ban) jelentős számú palesztinnak volt már elege ebből a háborúskodásból és a mindennapi nélkülözésből, amire mint rájöttek pár tíz év alatt, nem a további háború Izraellel a kiút... Az is elgondolkodtató, hogy Egyiptom, Jordánia és Libanon – mint „testvéri” arab országok – is elhatárolódik (a nyílvános politikában) a palesztin szélsőségektől, Libanonban éppeg még belső fegyveres konfliktust is szítottak (lásd itt; a cikk nem a tökél'). Ugye 1982-ben meg a Libanonban vergődő PFSZ miatt mentek be az izraeliek. Szóval minden akció egyben reakció is a korábbiakra. Elég bonyolult és sokrétű a 20. századi történelmük.

Maga a katonákkal szemben elvárt nemzeti hozzáállásod teljesen jogos! Én is úgy gondolom, hogy aki aláírt a Magyar Honvédségbe x (3-5) évre szerződésesnek és munkaszerződésében vállalta, hogy külszolgálatban képviseli Magyarország külpolitikai érdekeit (és tegyük hozzá, a NATO-csatlakozással felvállalt koalíciós kötelességeit), ráadásul nem magyarországi bérrel, zsoldból (mert ekkor nemcsak a HM-től kap fizetést, hanem a meghívóktól is zsoldot), attól joggal várhatunk véradást. Én nem szeretném, de a pakliban benne van. A vétlen civilek áldozata sajnálatos. Te sem gondolod komolyan, hogy az adott esküvői menetet passzióból, szánt szándékkal „leküldték” egy kis bombával (ha jól emlékszem ez iraki eset és amerikai gép csinálta), nem mellesleg az a bomba is pénzbe volt az amerikai polgároknak. Az amerikai hadvezetést a kőkemény racionalitás jellemzi: vesd össze az elmúlt iraki időszakot (2003–2010) a vietnami veszteségeikkel, majdnem tizedannyi (jó, a térség is más). Azonban azt világosan kell látni, hogy amiért odamentek – Szaddám kiütése és új, demokratikus elvekre épített politika kiépítése a térség stabilitása, kiszámíthatóbbsága érdekében –, az teljesült. Hogy milyen áron, az egy jó kérdés, rajtuk áll, tudnak-e élni a frissen (újra meg)szerzett jogaikkal (Irak egy elég magasan kvalifikált iszlám ország volt hajdan). Egyik-másik iraki rendőr nekiállt vergődni, hogy alig várják, hogy az amerikaiak visszamenjenek a táboraikba, meg tudják magukat védeni (saját maguktól), nem kell külföldi segítség (itt egy kis fotóanyag). Úgy legyen! Afganisztán egy másvilág. Ott tényleg elkél a segítség, hogy az alapvető emberi kívánalmak – ivóvíz, iskola, kórház, közutak, széleskörű művelődés – létrejöjjenek és ezzel párhuzamosan a szélsőségek a háttérbe szoruljanak (Afganisztáni fotósorozatok; célszerű a környezetet is figyelni). Hogy ez miért kell? Hogy ön(had)erőből vissza tudják szorítani a nemzetközivé vált terrorszervezetek tereit országukban. Ha megfigyeled, az al-Káida mostanában Afganisztánon (és Pakisztánon) kívül nemnagyon vergődik. Hogy Afganisztánban nem volt semmi korábban, merő blődség. A királyok idejében viszonylagosan fejlett országnak számított. Az iszlám fundamentalizmus – és a kommunizmus – térnyerése idejétől (1970-es évek) azonban mindez a semmivé vált. „Érdekes” látni, mivé lesz egy ország 40 év folyamatos háború alatt (én inkább azt látnám, mikor mehetünk oda nyaralni, vagy építeni békében, a megtermelt káb.szer árát ne fegyverre költsék...). Az afgán lakosság nagy része támogatja az ISAF-et, kis része nem szimpatizál Karzaijal és bandájával. Az is tény, hogy a tálib harcosok egy része külföldi iszlám „dzsihád”-zsoldos, ambíciójuk nyílvánvalóan marhaság. Nem akarunk hitet téríteni, a kábszertermelést és a bűnözést kéne csökkenteni (hogy ne Londonban, meg Madridban robbantgassanak vonatot, vagy legközelebb Rómában, vagy Párizsban), a lakosság életszínvonalát növelni, hogy legyen alternatívájuk, illetve a totalitárius vezetés „árnya” helyett a népképviseleti politizálást támogassák. [3], (5,5 millió voksolás), (újraszámolt) veszteségek tartományonként, nemzetiségenkénti bontásban (más bontásban lásd a vízszintes menüsort). BBC-s riport a legújabb hadműveletről, nézd végig a térképen a Day 1...Day 7 filmriportjait, ha érdekel.

Egyébként nemrégiben voltam kint Skóciában melózni egy ideig, mi idehaza nagyon-nagyon alul vagyunk tájékoztatva a britekhez képest! :( (amin az internet mondjuk segíthet; segíthet a szélsőséges gondolatok kitisztításában is) --Gyantusz ^vita 2010. március 1., 23:22 (CET)

Azt hiszem, igen. Avaros hasonlatod tökéletesnek hat. Némileg tisztítani kell, hogy Palesztinában sosem szűnt meg a zsidó jelenlét. Amire idehaza az avarok kihalásával pont tehető, de ha hírtelen feltámadnának, „jogos” lenne a követelésük. Amit kifogásolsz, arra több (~1920 óta), kétnemzeti állam megoldást rajzolgattak már (palesztin–zsidó), ezekkel viszont az a baj, hogy egyik félnek sem tetszik. Egyébként, ha egyszer eljutnak odáig, mint itt Európában, hogy „unióban” élnének, gyakorlatilag mindegy is lenne, merre vannak a palesztin–izraeli határszakaszok... :S (utópisztikus) Valószínűleg nem a mi életünkben.

A szélsőséges történetek, mint a zsidók Királlyal való Dunába lövetése, ugyanúgy nem megtűrt dolog, mint a másik. Ha ilyet látsz/olvasol, szólj nyugodtan, orvosoljuk! Mondjuk hogy miért nem látsz ilyet, az is jó kérdés.

A forrás nélküli, (látszólag) alátámaszthatatlan infókra meg természetesen ez a sor vár (visszavonás), mert senki nem várhatja el a másiktól, hogy amit hallott, azután más járjon utána, pörgesse a villanyóráját órákig, sokszor eredménytelenül... Szerkessz nyugodtan névvel, bejelentkezve. --Gyantusz ^vita 2010. március 2., 23:43 (CET)

érdeklődési körök

Egyébként milyen témákban szeretnél szerkeszteni? --Gyantusz ^vita 2010. március 1., 23:23 (CET)

Wikipédia:Törlésre javasolt lapok/Tesla-tekercs

Ránéznél? Tambo ^vita 2010. március 2., 18:29 (CET)

39M

Áh, azt ne hidd! Te is tudsz így írni, csak talán még nem próbáltad annyit mint én. ;) Egyébként még a héten folytatom a felépítési rész bővítését, egyébként rendben van a cikk, hála neked. ;) Ha ajánlhatok ilyet, itt egy kis elméleti anyag Klabacsektől (a mai napig hivatalos igazságügyi fegyverszakértő egyébként). További jó szerkesztést és olvasást! --Gyantusz ^vita 2010. március 8., 23:05 (CET)

Egyébként javaslom még beszerzésre/olvasásra (könyvtárból) Kovács Dénesék pár könyvét is („A kiadó egyéb könyveinél”: Vadásztöltény és lőtechnikai ismeret, Vadászfegyverekről nem csak vadászoknak, Luxus vadászfegyverek (2005), Billenőcsövű vadászfegyverek (2007)). --Gyantusz ^vita 2010. március 8., 23:11 (CET)

Tényleg... nem is tudtam. :( Az elsütőszerkezetről az elkövetkező 5 évben szerintem sort kerítek/-ünk. ;) Egyedül egy működőképes darab kéne a közelben, amit le lehet modellezni (mi sem egyszerűbb :) ) --Gyantusz ^vita 2010. március 9., 17:37 (CET)

Wikipédia:Javaslatok kiemelt szócikkekre/Kisfeszültségű áramváltó

Szia! Ránéznél? Tambo ^vita 2010. március 12., 07:46 (CET)

Átírtam. Tambo ^vita 2010. március 12., 18:20 (CET)

Pont a nőknek szokott lenni a naptárban. (bocsika!) „Ha csak áramerősséget mérünk az áramváltóval, akkor a szekunder csatlakozás tetszés szerinti lehet. Teljesítmény, munka mérésekor ügyelni kell a helyes áramirányra a szekunder oldalakon. Nemzetközi megállapodás szerint P1 és P2 (régebben K és L) a két primer kapocs, és S1, S2 (régebben k és l) a két szekunder kapocs. Ha valamely pillanatban az I1 áram befolyik az P1 kapcson az áramváltóba, akkor az I2 áram kifolyik az áramváltó S1 kapcsából.” Tambo ^vita 2010. március 12., 20:09 (CET)

Tettem be fotót, rajzot, és kiegészítettem a szöveget. Valamint most utólag az aláírást. Tambo ^vita 2010. március 19., 14:03 (CET)

Köszönöm! Tambo ^vita 2010. március 19., 15:59 (CET)

• Még bővítettem! Megfelel a többi kiemeltnek? Tambo ^vita 2010. március 28., 22:15 (CEST)

Köszönöm az értékes segítségedet, és véleményedet. Tambo ^vita 2010. március 28., 22:40 (CEST)

Szóltam

Szerkesztő:Viczián mentornak keres Téged! Tambo ^vita 2010. március 12., 21:31 (CET)

RE: Szojuz / Szaljut

Szia!

Már miért lenne visszavonandó? Bármilyen részletezés jót tesz egy cikknek, az más kérdés, hogy ezekre a cikkekre nem csak "kis részletezés" férne rá, hanem egy komolyabb "megírás". De majd egyszer annak is eljön az ideje :) Moonwalkr ^vita 2010. március 14., 20:06 (CET)

Sajnos nincs "Űrállomás" infobox. Moonwalkr ^vita 2010. március 15., 12:09 (CET)

zöld linkek

Szia! Kérlek a zöld linkeket kerüld, írd át, ha látsz ilyet bárhol a wikin. Szajci ^reci 2010. március 15., 09:05 (CET)

Ezek szerint neked nincs beállítva. Bemész a beállításaim, segédeszközök részben és ott megkeresed, hogy az átírányítások zölddel jelenjenek meg. Ezeket pont ezért kell megmutatni, hogy a cikk ne átírányításokkal legyen tele, hanem kék linkekkel. Szajci ^reci 2010. március 15., 09:25 (CET)

Ömm Szajci kicsit túloz, nem mindenütt gond a "zöld link", és amúgy is csak annak zöld, aki bekapcsolja a scriptet, ergó az olvasónak minden kék... – Timish sablongyár ^üzenőfal 2010. március 16., 20:05 (CET)

cigaretta

Szia! Nem tudom milyen tapasztalataid vannak, azt se tudom ki mit vétett eddig ellened, vannak szabályok, ha abba beleütközöl (nem csak Te, bárki) akkor azokat többnyire mindig akad valaki, aki visszatereli a megkívánt mederbe. Ezért kár dühösnek lenned. A cigaretta szócikk egyébként egy elég zagyva munka, össze-vissza van fordítva, múltkor egy részét kivakartam, de csepp a tengerben. Újra kellene fordítani, ha már valaki elkezdte, de azt is rosszul. Meg kéne magyar vonatkozás is, esetleg dohánygyárak, ilyesmi. Meg szakmailag is sántít szerintem. Szóval a te mondatod a legkevesebb baj benne Üdv, – Ivanhoe ^{sherwoodi erdő} 2010. március 15., 19:01 (CET)

infobox

szia, természetesen bárki tud infoboxot készíteni, a WP:INFOBOX oldalon találsz leírást. Ha elsőre ijesztőnek tűnik, nézz meg egy meglévő infobxot, pl. sablon:Űrrepülőgép infobox, és az alapján neki lehet állni a kísérletezgetéshez. Javaslom, hogy először allapon kísérletezd ki az infoboxot, és ha már jól működik ott, akkor mehet a rendes nevére. Ha elakadsz, szólj nyugodtan. – Timish sablongyár ^üzenőfal 2010. március 16., 20:03 (CET)

Debréte

Szia! Köszönöm, hogy jelentkeztél, akkor kérdeznék: A Debréte szócikk 2 szakaszához szerettem volna 2 rövid beszúrást tenni hivatkozással együtt, de többszöri próbálkozással sem sikerült. Milyen formátumban kell megadnom mondjuk egy könyv címét, hogy a szövegben a sorszámra kattinvta a Jegyzetek megfelelő helyére ugorjon?

Munkavakond

Üzenet nálam

– Karmela^üzenőlap 2010. március 17., 23:50 (CET)

Re: Sa vz. 58

Ok, köszi. Pár apróságot javítottam. Üdv, --VargaA ^vita 2010. március 17., 21:11 (CET)

Re:Hüvelyfenéktörés/Király-géppisztoly

Forrásom nincs, csak a józan paraszti logika. Illetve pár régi Kaliber-szám, még a kezdetekből (hüvelyújratöltés volt a téma), olyan 1998-1999 körüli lapszámok.

Gyanúsítottaid jó irányban mozognak, részben (erről egyébként írtam a Hadtudományi műhely vitalapján is):

1. „Ócska hüvely
2. A hüvelyfenék rossz megtámasztása
3. A hüvely pisztolyhoz készült (pár centis cső), és a hosszú csövű fegyverben a tervezettnél sokkal nagyobb igénybevételnek volt kitéve. (A korrekt megoldás ebben az esetben is a hüvely áttervezése lett volna szerintem)”

Ad. 1.): Igaz, azonban ezek új lőszerek voltak, akkoriban még nem hiszem (feltételezés), hogy töltöttek volna újra hüvelyeket. Tehát nagy biztonsággal állítható, hogy új és egyszer használt hüvelyekről volt szó. Maga a rézanyag nem bír olyan hamar elrohadni, hogy a korrózió miatti anyaghiányosságból fakadóan eltörjön a hüvelytalp az igénybevételtől. Ráadásul ez a legvastagabb falú is. Ez is csak feltételezés, több infó kéne hozzá. De sejthetjük, hogy az akkori lőszerraktárak sem voltak rosszabbak a maiaknál (meg a technológiai fegyelem).

Ad. 2.): Ez eléggé valószínű, sajnos nem ismerem a fegyvert ilyen mélységében (ha lenne itthon egy, megnézném neked :), vagy a debreceni Déri múzeumban).

Ad. 3.): Ezt nem hiszem, ugyanis a lőszer–csőfar–átmeneti kúp hármast nem befolyásolja az előttük levő csőhossz (átmeneti kúp az, ahová a lövedék bepréselődik a huzagba). Annyiban talán, hogy a huzagon átpréselt lövedék hosszabb ideig halad, azaz a hüvelyben levő lőporgranulátum nagy része elég, nő a nyomás ebben a zárt térben, ami ugye áll a lövedék fenekéből, a csőből, a csőfarból, meg a kiürülő hüvelyből. Azt azonban figyelembe kell venni, hogy ez a zártnak tekinthető térfogat folyamatosan nő, hiszen a dőltbetűsített „test” – csak és kizárólag – egyik eleme, azaz a lövedék mozog, előrefelé. Mivel nő a térfogat (hosszabb lövedékút és megtett idő), több lőporszemcse tud elégni, nő a belső hőmérséklet és a nyomás is, amik viszont nem lineárisan nőnek (ezt nem állította senki). Ebből fakadóan nyílván nagyobb töltényűri gáznyomást produkál a hosszabb cső, rövidebb társainál. Feltételezem nem gyártottak a géppisztolyhoz erősebb lőszert, mint a pisztolyokhoz, azaz a lőszer minden paraméterében azonos a két fegyver esetében. Ebből fakadóan nagyobb nyomásterhelésnek lesz kitéve a töltényhüvely, de mivel a hüvelytalp meg van támasztva a zártömbbel, amit a helyretoló rugó nyom rá a talpra, így tágulási helye csak a hüvelypalást leggyengébb részein jelentkezhetne (ami egyébként a csőfarrobbanást előzi meg közvetlenül). Kérdés az is, hogy a hüvelytalpban levő csapantyúfurat mennyire befolyásolja a talp szilárdságát... A cél az, hogy annyi lőport töltsünk a hüvelybe, amennyi a hő- és nyomásfejlődési folyamatot fenntartja, illetve fokozza a lövedék előre mozgásából adódó térfogatnövekedést felülmúlva. Azaz a lőpornak nagyobb hőmérsékletet és gáznyomást kell produkálnia ebben a „testben”, zárt térfogatban, mint ami veszteséget szenved a lövedékmozgással elszenvedett térfogatnövekedés miatt - ha stagnál a hőenergia, a térfogatnövekedés nyomásvesztést eredményez (részben lásd energiamegmaradás). Azonban azt is figyelembe kell venni, hogy a hüvelyben levő lőpor mennyisége véges, azaz az égése során fejlődő gáz csak addig tudja gyorsítani a lövedéket, amíg van belőle ebben a zárt térfogatban, ha a lőpor elfogy mielőtt a lövedék elhagyná a csőtorkolatot, a hátralevő (az „útban levő”), még le nem küzdött csőhossz a lövedéket már lassítani fogja. Tehát a végtelenségig nem lehet a csőhosszt növelni. Csökkenteni sem lehet sokat, mert a rövid csővel túl sok lőpor jut ki a szabadba és lobban el (torkolattűz), ami nem gyorsítja a lövedéket, feleslegesen cipeli a lövész azt az ellobbanó lőporadagot, feleslegesen lett legyártva, fajlagosan drágább a lőszer, mint egy a csőhöz optimális lőportöltet. Ez a csőtervezés rejtelme... :) Nem véletlen, hogy egy új fegyverrel (aminek új csöve is van) általában új lőszert is a piacra dobtak és az sem, hogy egy adott tölténytípusra tervezett többféle fegyver csövei leggyakrabban egyformák, csak a cső és a tölténytípus köré épített „műszaki megoldás” más és más (M16/FAMAS/G36 stb.). Nyílván logisztikailag nem lehetséges az eltérő csőhosszú, de azonos lőszert tüzelő fegyverekhez különféle lőportöltetű lőszereket gyártani, mert abba „belemakkanna” az adott ország fegyvergyártása (pl. G36C/G36K/G36/MG36). Logisztikailag meg igen bonyolult lenne a leszervezése, nem életszerű, pláne háborúban. Vannak példák erre, pl. hangtompítóval felszerelt AK-hoz kevesebb lőporral töltött lőszert használnak (ha van rá lehetőségük, azaz ha beszerezhető), ami növeli a hangtompító hatásfokát és élettartamát... (nyílván ez igaz az összes többi kézifegyver összes hangtompítójára, nem csak az AK-éra)

Másrészt, vissza a Királyhoz, ha ugyanez a lőszertípus más géppisztolyokban ezt nem produkálta, akkor egyértelműen kijelethető, hogy a fegyverrel volt konstrukciós baj.

(ne vezessen meg, tudatosan használom a lőszer és a töltény fogalmát ;) - a nyugaton használt „caliber” gyakorlatilag tölténytípusnak fordítható le, ami tölténytípusban a lőszer csak az élestöltényt jelenti, azaz lövedéke, lőpora és ezt begyújtó eleme van és lövés leadására tervezték, a tölténytípusnak még van egy sor más változata a lőszerén kívül (gyakorló-, vak-, riasztó- stb.) - természetesen a kalibernek más jelentései is vannak... :) )

A megoldásokat jól érzed, de kibővíteném:

• „a hüvelyfenék rossz megtámasztása”
• vagy a hüvelyvonó volt rosszul kialakítva, eldeformálta kivetés közben a hüvelyt (amit a HM-vitalapon is írtam, a G3-at véve alapul) - ez újabb kérdést vet fel (ld. lejjebb)
• vagy túl sok volt a lőpor a lőszerben, vagy azonos mennyiségű, de más vegyi összetételű (nagyobb égési paraméretekkel bíró, lásd M16 problémája, áttervezik M16A1-re)
• a cső huzagolásán (és/vagy hosszán) kellett volna módosítani. Vagyis ha a lövedék könnyebben megmozdítható az átmeneti kúpban/-ból (más huzag-, azaz menetelemkedés) és/vagy rövidebb a cső, nyílván más hatást produkál a hüvelyre és magára a zára is. Adott csőben eltérő menetemelkedésű huzagot nem tudom mikortól alkalmaznak (~1960-as évek), de nem csökkenti a csőgyártás költségeit, ez nyílvánvaló...

Ha viszont a lőportöltet csökkentése megoldást jelentett, akkor egyértelműen a gáznyomással voltak gondok és nem a fegyver mechanikus alkatrészeivel. Azaz vagy a csövet kellett volna csökkenteni, vagy a lőport. => A csőhossz nem a lőpornak megfelelően lett kikísérletezve.

Kérdés az, hogy ezt a hüvelytörést milyen gyakran és mikor produkálta? (sorozatlövés közben, meleg töltényűrben stb.) Egyáltalán mikor keletkezett a hüvelyfenéktörés? Hüvelykivetéskor, vagy kireteszeléskor, esetleg még reteszelt állapotban? Illetve csak a 39M-re volt igaz, vagy a rövidebb csövű 43M-re is? Sajnos kevés az információ... :| --Gyantusz ^vita 2010. március 23., 11:31 (CET)

Jah, még annyit, hogy ha érdekelnek a múltkor linkelt archivált, de már eltávolított Kaliber-számok, szólj, feltöltöm neked a MediaFire-re. --Gyantusz ^vita 2010. március 23., 15:18 (CET)

• Üdv! A HM Hadtörténeti Intézet és Múzeummal határozottan érdemes felvenni a kapcsolatot! Én állandóan oda járnék (meg a könyvtárukba), ha Budapesten laknék...

Elolvastam a linket, tényleg repedt a talp mindkettőnél, ami ugye az acélhüvely esetében komoly dolog, lévén nagyobb szilárdságú a réznél. Ha viszont a lőporcsökkentés megoldotta a gondot, akkor valószínűleg az volt a probléma. A „Mauser Géppisztoly” érdekes kérdés... (helyesírásilag mindenképp) Másrészt az MP 40 nem Schmeisser-géppisztoly, attól, hogy rajta ragadt a név...

Az ejtőernyősök fejsérüléseire csak annyit írnék elgondolkodtató dolgot, hogy ha az amerikaiak tudtak en:M1 Garanddal, a britek pedig Lee-Enfieldel ugrani gond nélkül, akkor nem a Király-géppisztolyban kell a gondot keresni, hanem a magyar ejtőernyős egyenruházatban...

Itt a feltöltött csomag linkje: [4] A „Click here to start download..”-ra kell (bal)kattintani. ;) Szólj, ha nem működik! --Gyantusz ^vita 2010. március 27., 17:25 (CET)

Igen, a tömegzáras rendszerek lényege ez, hogy a helyretoló (nem helytartó) rugó karakterisztikája határozza meg a kireteszlés idejét, a sebességét pedig maga a zártömb tömege. Visszafordítva, a lőszer visszaható erejére és a zár tömegére kell méretezni a rugót. Ez a késleltetési idő az, amíg a lövedék kiér a csőből, utána már bármi történhet, a lövés eredményét nem befolyásolja. Azaz maga a fegyver megalkotását, a lövedék célba juttatását nem befolyásolja a többi. Ha hamarább nyit a zár, mint a szükséges, akkor inkább a hüvelynyak megy szét, hiszen ez a leggyengébb és eleve egyedül ezen a részen nyitott a hüvely, az áramlási ellenállás szinte zérus (azaz szabadon tud távozni a kinyitott csőfarból+hüvelyből a gáz a fegyverbelsőbe, majd a szabadba (remélhetőleg nem veti szét a fegyvert). A késleltetett tömegzár lényege abban rejlik, hogy a kirepülő lövedék közben/után a visszaható erőt (és ennek akcióidejét) valamilyen mechanikus rendszerrel csökkenteni kell. Ez a Király esetében himbás, a G3/MP5 esetében görgőkkel késleltetett. Meg van még pár, nem ismerem mindet. Az Abakan például egy érdekes módszert alkalmaz. Tehát a rugóerőnek csak addig kell megtámasztani a hüvelyt, reteszelni a csőfart, amíg a lövedék kiér a csőből, utána a cső, az a bizonyos „test” már nyitottá válik, a csőtorkolaton át a gázok kijutnak, a gáznyomás rohamosan lecsökken a csőfarban. Mikor elér a lövedék a csőtorkolatig, akkor már lehet nyitni a csőfart. Hogy ez (a reakcióerő) ne legyen drasztikus, erre kell a késleltetés. A hüvelytalp megtámasztása elméletileg kör keresztmetszetű (henger), tehát a hüvelytalp legnagyobb felületén oszlik el/adja át a reakcióerő/t (a zárnak). De sose lehet tudni, ehhez egy tényleges Király-gp-t kéne megnézni. Ha kilágyul a rugó (gyengébb lett), akkor az a zárral a kelleténél hamarabb nyitja/reteszeli ki a csőfart (kezdi meg kihúzni belőle a hüvelyt), több lőpor jut a beltérbe, viszont a késleltetett hátramozgás miatt a lövészre jutó reakcióerőt így is csökkenteni tudja. Kérdés az, hogy ez a késleltetés elég-e ekkor ahhoz, hogy a zár és a bekötések ne károsodjanak (maradandó alakváltozás), illetve a hamarabb nyitott csőfar miatt jut-e elég gáz a lövedék hajtásához (azaz a „hamarabb nyitás” konkrétan mikor következik be; tized-századmásodpercekről van szó)? Valószínűleg romlanak a lövedék külballisztikai tulajdonságai a rugó gyengülésével. A hüvely kivonása a csőfarból a legtöbb esetben a zármozgással együtt történik meg, azaz a hüvelyvonó egybe van szerelve a zárral és annak hátramozgásával a hüvelyvonó is viszi magával a hüvelyt, nyitja a csőfart, majd egy plusz alkatrészbe való hüvelyütköztetés révén a hüvelyvonó–zár együttes hátramozgása miatt „kipenderítődik” a hüvely a szabadba (jobbára pisztolyoknál). Ez forgó zárfejek esetében részben (vagy egyáltalán nem) igaz csak.

Igazából szerintem a csőhossz itt a bibi, vagy a lőportöltet. Illetve mindkettő hatással van magára a helyretoló rugóra is, nyilvánvalóan. Erősebb rugó kellett volna, amit nem tudtak produkálni nagy sorozatban, így inkább csökkentették a lőportöltetet, majd a csőhosszt is (43M). De a hamar nyitás sem igazolná a talprepedést, a szájnak kéne leghamarább szétmennie, ott akar kiáramlani a megmaradt gáz... Kérdés az is, hogy hol repedt meg? Tényleg a csappantyúnál, ahogy értjük, vagy félrefogalmazták és a hüvelypalást alján, a horony felett?

A VD–01-re nem ígérek egyhamar lektorálást, de igyekszem. Gyakorlati tapasztalatom, hogy minél több cikkel fogsz foglalkozni, annál jobban el fogsz „havazódni”. ;) --Gyantusz ^vita 2010. március 27., 18:43 (CET)