Falcon Heavy

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Falcon Heavy
Falcon Heavy
Falcon Heavy

GyártóSpaceX
Szolgálatba állítás2018
Ár80–125M  USD
Méret- és tömegadatok
Hossz70 m
Törzsátmérő3,66 m
Indulótömeg1 420 788 kg kg
Hasznos teher tömege53 000 kg Alacsony Föld körüli pályára,
Geostacionárius pályára 12 000 kg
Fokozatok
Fokozatok száma2+
Első fokozat
Égésideje187 másodperc
Második fokozat
Égésideje397 másodperc
Háromnézeti rajz
A Wikimédia Commons tartalmaz Falcon Heavy témájú médiaállományokat.

A Falcon Heavy a Space Exploration Technologies (SpaceX) nagy teherbírású űrhajózási hordozórakétája. A cég tulajdonosának, Elon Musknak az volt a célja, hogy olyan rakétát fejlesszenek ki, amely forradalmasítja az űrhajók pályára állítását és a teherszállítást az űrben. A rakéta mindkét fokozata folyékony oxigént és RP–1 kerozint használ üzemanyagként. A rakéta 63,8 tonnányi terhet tud alacsony Föld körüli pályára, vagy 26,7 tonnányi terhet geostacionárius transzferpályára állítani. Első útján a tesztrepüléseken szokásos ballasztsúlyokat egy meggypiros Tesla Roadster helyettesítette a fedélzeten.[1][2] A Falcon Heavy első indítása a Kennedy Űrközpont 39A jelű indítóállásából történt , ahonnan korábban az Apollo-program hordozórakétái is startoltak. Az indításnál jelen volt Edwin „Buzz” Aldrin, az Apollo–11 pilótája is.

Első fokozat[szerkesztés]

Az első fokozat három Falcon 9 rakétatestből áll, mindegyik kilenc darab Merlin 1D rakétahajtóművel rendelkezik. A Merlin 1D a Merlin hajtómű egy módosított verziója, amely tengerszinten 420 kN, légüres térben pedig 480 kN tolóerőt fejt ki. A középső rakétatest az extra megterhelés miatt szerkezetileg erősebb, és csak a Falcon Heavy konfigurációban repül. A két oldalsó rakéta képes egyedül, Falcon 9 módban is küldetéseket végrehajtani. Mindhárom eszköz képes visszatérésre és újrafelhasználható.

Indításkor mindhárom rakétatesten begyújtják a hajtóműveket. A középső rakéta üzemanyaga később fogy el, mint a két szélsőé, így két leválasztás történik egy indítás során: a gyorsítórakéták leválasztása, majd a központi mag leválasztása.

Második fokozat[szerkesztés]

A második fokozatot egy darab Merlin 1D Vacuum motor hajtja, amelyet módosítottak vákuumban való működésre. A hajtómű ezen változatának fajlagos impulzusa 348 másodperc. A megbízhatóbb újragyújtás érdekében ezt a hajtóművet redundáns gyújtóval szerelik fel.

A második fokozat üzemanyagtartálya egyszerűen az első fokozat egy rövidebb verziója, nagyjából ugyanazokat az eszközöket és a gyártási technikákat igényli, ezzel csökkentik a gyártási költségeket.

Története[szerkesztés]

Red Dragon Mars-küldetés[szerkesztés]

2011-ben a NASA Ames Kutatóközpontja dolgozott egy kis költségvetésű Mars-küldetésen, amely Falcon Heavy rakétát használna az indításhoz és a Mars-pályára állításhoz, valamint Dragon űrhajót a légkörbe lépéshez.

Ehhez a Mars légköre azonban nem elég sűrű, így csak a Földön vagy óceánba való zuhanással lehet használni a Dragont. A Red Dragon további felesleges fejlesztése helyett a vállalat átfordította a figyelmét a BFR (Big Falcon Rocket)-re. Ennek első indulása leghamarabb 2022-ben várható, de ez a dátum még Elon Musk szerint is nagyon szoros.

Első repülése – tesztrepülés[szerkesztés]

A Szövetségi Légügyi Hatóság (Federal Aviation Administration, FAA) 2018. február 2-án hagyta jóvá a SpaceX startját. A különleges startengedély lehetővé tette, hogy az űripari magáncég tulajdonosa, Elon Musk tömegszimulátorként hiperbolikus pályára állítsa az átalakított meggypiros színű Tesla Roadsterét.[3]

A Falcon Heavy első indítására – többszöri halasztás után – helyi idő szerint 2018. február 6-án, két órával a tervezett start után került sor a floridai Cape Canaveralon található Kennedy Űrközpont 39. indítóállásáról (annak idején az Apollo-program űrhajói is innen startoltak). A Falcon Heavy indítása sikeres volt, az első fokozat két újrahasználható rakétateste pedig épségben visszatért az űrközpontba. A harmadik rakétatest, melynek az Atlanti-óceán egy úszó platformjára kellett volna érkeznie, az eredeti helyszíntől pár méterre csapódott az óceánba. Nem tudott eléggé lelassulni és irányba állni, mert nem maradt elég gyújtófolyadék ahhoz, hogy a rakéta két külső hajtóműve újrainduljon.[4]

Eredetileg úgy tervezték hogy az űrruhába öltöztetett Starman nevű bábuval együtt felbocsátott kabrió heliocentrikus pályára áll, és a Mars pályájának vonaláig távolodik – nem megy a Marsra –, de elvétette ezt a pályát, így a Mars és a Jupiter közötti aszteroidaövig távolodott, ami a pálya Naptól legmesszebbi pontja.[5] A NASA hivatalosan felvette a földönkívüli objektumok listájára a Teslát, amelynek bolygóközi azonosítója: 2018-017A, az obszervatóriumok pedig figyelemmel kísérik pályáját.[6]

Második repülése – első éles küldetés[szerkesztés]

A Falcon Heavy második repülése 2019. április 11-én történt,[9] ez egyben az első éles küldetés volt, és nagy jelentőséggel bírt a SpaceX számára, mivel a kereskedelmi jellegű küldetés sikertelensége esetén az egész program további léte megkérdőjeleződhetett volna. A Falcon Heavy 2 az Arabsat 6A 6 tonnás távközlési műholdat szállította, majd sikeresen Föld körüli pályára állította. A műhold Közel-Kelet, Afrika, Európa térségeiben fog tévé, rádió, mobiltelefon, internet jeleket közvetíteni. Az esemény sikerrel zárult, mivel mindhárom rakétatest épségben és pontosan a kijelölt helyszínen – a középső hajtómű a tengeren várakozó Of Course I Still Love You (Persze, még mindig szeretlek) nevű platformon – célba ért.[10]

Indítások[szerkesztés]

Küldetés Indítás időpontja (UTC) Indítás helye Szállított teher Pálya Gyorsító rakéták Központi rakéta Kilövés
eredménye
Tesztrepülés Február 6, 2018, 20:45 KSC, LC-39A Tesla Roadster Heliocentrikus Sikeres landolás (LZ-1, LZ-2) Sikertelen landolás (OCISLY) Sikeres
Arabsat-6A Április 11, 2019, 22:35 KSC, LC-39A Arabsat–6A Geostacionárius Sikeres landolás (LZ-1, LZ-2) Sikeres landolás (OCISLY) Sikeres
STP-2 Június 25, 2019, 6:30 KSC, LC-39A USAF STP-2 N/A Sikeres landolás (LZ-1, LZ-2) Sikertelen landolás (OCISLY) Sikeres
USSF-44 November 1, 2022 KSC, LC-39A USSF-44 Geostacionárius Sikeres landolás (OCISLY, JRTI) Nem visszatérő Sikeres
USSF-67 Január 15, 2023 KSC, LC-39A USSF-52 N/A Sikeres landolás (LZ-1, LZ-2) Nem visszatérő Sikeres
ViaSat-3 Americas Április 8, 2023 KSC, LC-39A ViaSat-3 műhold Közel-Geostacionárius Tervezett landolás (LZ-1, LZ-2) Tervezett landolás (N/A) Tervezett

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Kilőttek egy Teslát az űrbe”, Világgazdaság, 2018. február 6.. [2018. február 12-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés: 2018. február 10.) (magyar nyelvű) 
  2. DON’T PANIC: Falcon Heavy and Starman are officially in orbit”, the Hustle, 2018. február 7. (Hozzáférés: 2018. február 11.) (angol nyelvű) 
  3. Zöld lámpát kapott Musk Teslája az űrbe”, 2018. február 5. (Hozzáférés: 2018. február 11.) (magyar nyelvű) 
  4. Mint a szög, úgy csapódott a tengerbe a Falcon Heavy középső része” (Hozzáférés: 2018. március 24.) (magyar nyelvű) 
  5. Chang, Kenneth. „Falcon Heavy, in a Roar of Thunder, Carries SpaceX’s Ambition Into Orbit”, The New York Times, 2018. február 6. (Hozzáférés: 2018. február 7.) (angol nyelvű) 
  6. Paleta, Steve. „Observatory Spots Elon Musk's Tesla Roadster Zooming Through Space (Video)”, Space.com, 2018. február 9. (Hozzáférés: 2018. február 11.) (angol nyelvű) 
  7. Falcon Heavy Test Flight, youtube
  8. Here’s Elon Musk’s Tesla Roadster ready for its Mars-bound voyage
  9. SpaceX Falcon Heavy launch with Arabsat reset for Tuesday. UPI
  10. Útnak indult a második SpaceX Falcon Heavy (magyar nyelven). National Geographic. (Hozzáférés: 2019. április 12.)

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]

Commons:Category:Falcon Heavy
A Wikimédia Commons tartalmaz Falcon Heavy témájú médiaállományokat.

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]