Artemis III

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Artemis–3
Artemis-program
Repülésadatok
OrszágEgyesült Államok
ŰrügynökségNASA
Űrrepülőgép
HordozórakétaSLS Block 1[1]
A repülés paraméterei
Start2025 (tervezett)[2]
StarthelyKennedy Űrközpont, LC-39B
Leszállás
helyeHold déli-sarkvidéke
Földet érés
helyeCsendes-óceán (tervezett)
Időtartam~30 nap[3]
Előző repülés
Következő repülés
Artemis–2
Artemis–4
A Wikimédia Commons tartalmaz Artemis III témájú médiaállományokat.

Az Artemis III tervek szerint a NASA Artemis-programjának első Holdra szállása lesz és második repülése legénységgel.[4] Az indítását 2025-re tervezik.[4] 1972 és az Apollo–17 óta ez lesz az első holdra szállás emberi jelenléttel a fedélzeten.[4] Az Artemis III legénységében lesz női űrhajós, aki az első nő lesz a Holdon, illetve színes bőrű űrhajós is, szintén elsőként.

A küldetés[szerkesztés]

Az Artemis III a Hold déli sarkvidékén fog landolni.[5] Négy űrhajós hagyja majd el a Földet az Orion fedélzetén, de a felszíni küldetéseken csak két tag fog részt venni, akik hat és fél napig maradnak majd a felszínen.[6] A küldetés egyik célja, hogy eljuttassa az első nőt és az első színes bőrű személyt a Hold felszínére.[7][8] A másik két űrhajós az Orion fedélzetén fog maradni. A Holdon lévő két űrhajós több űrsétát is el fog végezni, mintákat gyűjtenek és más kutató feladatokat végeznek el. Az Artemis III leszállása előtt a Holdra küldenek majd néhány kiegészítő felszerelést, köztük egy holdjárót, amit nagy távolságból is lehet majd irányítani. Több, egyébként árnyékolt területet is el tudnak majd érni, egy-egy rövid 5–15 kilométeres úttal, amit a holdjáróval könnyen meg tudnak tenni.[9]

Az űrhajó[szerkesztés]

2019 májusában a NASA tizenegy vállalatot bízott meg egy többelemes leszállórendszer terveinek elkészítésére. Ennek a járműnek kell majd landolni a Holdon és a felszíni küldetés befejezése után visszavinni a lent tartózkodó űrhajósokat a Lunar Gatewayre.[10] 2020 áprilisában végül három járművet választottak ki: a Blue Origin Integrated Lander járművét, a Dynetics ALPACA és a SpaceX Starshipjét.[11]

Space Launch System[szerkesztés]

Bővebben: Space Launch System

A Space Launch System szupernehéz hordozórakéta, ami az Orion űrhajót eljuttatja a Földtől a Hold körüli pályára. Ez lesz az utolsó repülés, ami az SLS Block 1-et használja, az első három küldetésre kifejlesztett verziót. Az Artemis IV-től kezdődően, legalább a kilencedik misszióig, a SLS Block 1B-t fogják használatba venni, aminek felső fokozata sokkal nagyobb, mint az előzőnek, illetve több tehert fog tudni szállítani.

Orion[szerkesztés]

Bővebben: Orion (űrhajó)

Az Orion űrhajót használják az összes Artemis-küldetés alatt. A személyzetet a Földről a Lunar Gateway-hez szállítja, majd visszahozza őket a Földre. Kapacitása négy fő, illetve akár másodlagos tehert is tud szállítani mélyűri küldetésekre.

Lunar Gateway[szerkesztés]

Bővebben: Lunar Gateway

A Lunar Gateway egy kis méretű űrállomás, amit az Artemis III előtt terveznek összeállítani közel egyenes vonalú halopályán.[12] Az HLS és az Orion is dokkolva lesz az űrállomásra, hogy a kettő közötti átszállás kivitelezhető lehessen. Az Artemis III ennek ellenére nem függ az űrállomástól, hogy lecsökkentsék annak az esélyét, hogy az egész küldetést el kelljen halasztani. Ha a Gateway még nem készül el, vagy nem elérhető a küldetés, az űrhajósok közvetlenül fognak átszállni az Orionból az HLS-be.[13]

Starship HLS[szerkesztés]

Az Artemis III küldetés terve, a Starship HLS felküldését beleértve

2019 májusában a NASA tizenegy vállalatot bízott meg egy többelemes leszállórendszer terveinek elkészítésére. 2020 áprilisában végül három járművet választottak ki: a Blue Origin Integrated Lander járművét, a Dynetics ALPACA és a SpaceX Starshipjét.[11] 2021. április 16-án a végső döntés a Starship HLS kifejlesztésére és annak Hold körüli pályára állítására esett. A megrendelés szerint a járművet alacsony Föld körüli pályán feltöltik üzemanyaggal több repülés alatt, majd Hold körüli pályára állítják azt.[14] Két űrhajós fog az Orionból átlépni az HLS-be, ami a Hold felszínére fog leszállni, majd 6,5 nappal később visszatér az Orionra. Az űrhajósok visszatérése után Nap körüli pályára áll az HLS, űrszemétté válik.[15]

Története[szerkesztés]

2017 decemberében a Trump-kormány elfogadta a Holdra szállás terveit, létrehozva a programot, ami később az Artemis nevet kapta és az Orion űrhajót használta, a Hold körüli pályán létrehozott űrállomás mellett. Eredetileg Exploration Mission–3 néven született meg, a küldetés célja az volt, hogy négy űrhajóst küldjön közel egyenes vonalú halopályára a Hold körül, illetve, hogy leszállítsa a Lunar Gateway ESPRIT és Utilization moduljait.[16] 2019 májusára ás ESPRIT-t és a Utilization Module-t (napjainkban, együtt: HALO) újratervezték és külön kereskedelmi hordozórakétával fogják pályájára szállítani. Az Artemis III új célja az lett, hogy előre hozza az első tervezett Holdra szállást, remélhetőleg 2024 végére, a kormány elvárásai szerint.[13] Az Orion találkozott volna a még csak nagyon kezdeti állapotban lévő űrállomással, hogy az űrhajósok átszállhassanak a Human Landing Systembe.[17]

2020 első hónapjaira az Orion és az HLS dokkolását az űrállomással teljesen elvetették, a két űrjármű teljesítményeinek egyedüli bemutatásáért és a Lunar Gateway, a programtól független fejlesztéséért.[18][19]

2021. augusztus 10-én a felügyelői iroda által kiadott jelentés szerint a küldetéshez szükséges űrruhák nem fognak elkészülni legalább 2025 áprilisáig, ezzel valószínűleg elhalasztva a küldetés tervezett 2024-es indítását.[20] A jelentésre válaszként a SpaceX bejelentette, hogy ők tudnak űrruhákat adni a küldetéshez.[21]

2021. november 9-én a NASA igazgatója, Bill Nelson megerősítette, hogy az Artemis III leghamarabb 2025-ben fog megtörténni.[4]

Források[szerkesztés]

  1. ↑ Loff, Sarah: NASA Commits to Future Artemis Missions With More SLS Rocket Stages. NASA, 2019. október 15. (Hozzáférés: 2020. december 12.)
  2. ↑ NASA delays human lunar landing to at least 2025. (Hozzáférés: 2022. november 18.)
  3. ↑ Gebhardt, Chris: SLS EM-1 & -2 launch dates realign; EM-3 gains notional mission outline (amerikai angol nyelven). NASASpaceFlight.com, 2017. szeptember 22. (Hozzáférés: 2020. december 12.)
  4. ↑ a b c d Foust, Jeff: NASA delays human lunar landing to at least 2025 (amerikai angol nyelven). SpaceNews, 2021. november 9. (Hozzáférés: 2022. november 18.)
  5. ↑ Chang, Kenneth: For Artemis Mission to Moon, NASA Seeks to Add Billions to Budget. The New York Times, 2019. május 25. [2019. május 25-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2019. május 25.)
  6. ↑ Foust, Jeff: NASA outlines plans for lunar lander development through commercial partnerships (amerikai angol nyelven). SpaceNews, 2019. július 22. [2021. október 1-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2023. január 2.)
  7. ↑ updated, Elizabeth Howell last: NASA's Artemis 3 mission: Landing humans on the moon (angol nyelven). Space.com, 2022. augusztus 18. (Hozzáférés: 2023. január 2.)
  8. ↑ NASA unveils schedule for 'Artemis' 2024 Moon mission (angol nyelven). France 24, 2019. május 23. [2020. december 1-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2023. január 2.)
  9. ↑ Berger, Eric: NASA shares details of lunar surface missions—and they’re pretty cool (amerikai angol nyelven). Ars Technica, 2019. október 29. [2021. március 30-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2023. január 2.)
  10. ↑ Landau, Elizabeth: Artemis Moon Program Advances – The Story So Far. NASA, 2019. május 31. [2020. december 10-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2020. július 17.)
  11. ↑ a b Mahoney, Erin: NASA Selects Blue Origin, Dynetics, SpaceX for Artemis Human Landers. NASA , 2020. április 30. [2021. március 4-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2020. szeptember 22.)
  12. ↑ Mars, Kelli: Gateway. NASA, 2016. augusztus 17. (Hozzáférés: 2023. január 2.)
  13. ↑ a b Williams, Matt: The Lunar Gateway is No Longer a Required Part of the Artemis Mission to Return to the Moon by 2024 (amerikai angol nyelven). Universe Today, 2020. március 19. (Hozzáférés: 2023. január 2.)
  14. ↑ Chojnacki, Kent: Human Landing System. NASA. (Hozzáférés: 2023. január 2.)
  15. ↑ Jeff Foust a Twitteren (magyar nyelven). Twitter. (Hozzáférés: 2023. január 2.)
  16. ↑ Sloss, Philip: NASA evaluates EM-2 launch options for Deep Space Gateway PPE (amerikai angol nyelven). NASASpaceFlight.com, 2017. december 4. [2019. augusztus 9-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2023. január 2.)
  17. ↑ Grush, Loren: NASA administrator on new Moon plan: ‘We’re doing this in a way that’s never been done before’ (amerikai angol nyelven). The Verge, 2019. május 17. [2020. július 4-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2023. január 2.)
  18. ↑ published, Chelsea Gohd: NASA's 'critical path' to the moon no longer requires a Lunar Gateway: Report (angol nyelven). Space.com, 2020. március 16. [2020. május 16-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2023. január 2.)
  19. ↑ Foust, Jeff: NASA refines plans for launching Gateway and other Artemis elements (amerikai angol nyelven). SpaceNews, 2020. május 14. [2020. május 16-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2023. január 2.)
  20. ↑ Report No. IG-21-025: NASA's Development of Next-Generation Spacesuits. Office of Inspector General | Office of Audits, 2021. augusztus 10. [2021. augusztus 10-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2023. január 2.)
  21. ↑ Sheetz, Michael: Elon Musk offers for SpaceX to make NASA spacesuits, after watchdog says program to cost $1 billion (angol nyelven). CNBC. [2021. szeptember 26-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2022. november 21.)

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Artemis_III&oldid=26631885”