Japán Űrügynökség

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
JAXA
Jaxa logo.svg
A Japán Űrügynökség logója

Alapítva 2003. október 1.
Tevékenység űrkutatás
Székhely Tokió
Nyelvek Japán
Költségvetés 2,46 milliárd USD (2010)[1]

A JAXA weboldala

Japán 1970-ben a Szovjetuniót, Amerikát, és Franciaországot követve negyedikként vált saját hordozórakétával is rendelkező űrhatalommá. Az űrkutatást részben önállóan, részben Amerikával együttműködve végzik.

MEXT (Ministry of Education, Culture, Sports, Science and Technology) felügyelete alatt 2003. október 1-jén hozták létre a három korábbi űrtevékenységet folytató japán szervezet, a NASDA (National Space Development Agency), az ISAS (Institute of Space and Astronautical Science) nevet és a NAL (National Aerospace Laboratory) egyesítésével a JAXA (Japanese Aerospace Exploration Agency) Japán nemzeti űrügynökséget. Egy kézben fogja össze az űrkutatással kapcsolatos alapkutatásokat, fejlesztéseket és a tudományos eredmények hasznosításával kapcsolatos feladatokat. A három önálló űrügynökség takarékossági célokból egyesült.[2]

Japánnak jelentős tervei vannak az űrkutatásban, mint például egy holdbázis létesítése 2030 körül. A JAXA a bolygók és a világűr kutatásán, repülőgépek, rakéták és műholdak fejlesztésén dolgozik. A vállalat kifejlesztette és a Nemzetközi Űrállomás-ra telepítésre került a tároló/kutató modul, a Japanese Experiment Module (JEM)

Alapító szervezetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

ISAS[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A korai japán kutatórakéta és műhold programot a Tokiói Városi Egyetem hajtotta végre. Az egyetem 1964-ben megalakította az ISAS-t, az Intézet 1981-ben vált független szervezetté. Kezdetben az űrkutatási program léggömbök, kutatórakéták és mesterséges holdak segítségével folyt. Az ISAS hatáskörébe tartozott a mesterséges holdak tervezése és konstrukciója, aerodinamikai, űrelektronikai és hajtóanyag vizsgálatok. Megépítette a Lambda, a Mu és az M-5 hordozórakétákat, valamint a japán kutatóműholdak és űrszondák nagy részét.

NASDA[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

1964-ben alapították NSDC (National Space Development Center) néven, amelyet 1969-ben változtattak meg. A NASDA tervezte/építette az N-I, H-1, H-2 és H-2A rakétákat valamint a gyakorlati célú műholdakat mint az Kiku (ETS), a Himawari (GMS) vagy az Midori (ADEOS).

NAL[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A harmadik ügynökség a NAL, amely az űrrepülőgép tervezésében vett részt.

Japán Meteorológiai Szolgálat[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Önálló meteorológiai rakétaprogramot hajt végre a Japán Meteorológiai Szolgálat.

Nemzetközi partnerség[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

2013-ig 12 japán asztronauta járt a világűrben. A NASA és az Orosz Szövetségi Űrügynökség kötött megállapodások alapján azamerikai űrrepülőgépen és Szojuz űrhajón teljesítettek szolgálatot, illetve ezen űreszközök szállították a Mir és a Nemzetközi Űrállomásra (ISS) feladatvégzésre.

Rakétakilövőállomások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Kagosimai ISAS űrközpont a legjelentősebb, három kilövőhellyel rendelkezik, a megfelelő technikai háttérrel (indítás, követés, megfigyelés, háttér épületek a szükséges kísérleti, ellenőrző feladatok ellátására). Egy a Kappa (K), egy a Lambda, és egy a Mu hordozórakéták részére. A Kyushu sziget délkeleti részén fekvő telep, amelyet 1970 óta használnak folyékony hordozórakéták és űrszondák felbocsátására. 1970. február 11-én volt az első sikeres indítás. 1995. december 31-ig 22 eredményes indítást hajtottak végre.
  2. Tanegashimai NASDA űrközpont. (Osaki), 1975. szeptember 9-én történt az első sikeres indítás. 1995. december 31-ig 28 eredményes indítást hajtottak végre.
  3. Syowai, a Sarkvidéki Kutatások Nemzeti Intézetének állomása,
  4. Ryori, a Japán Meteorológiai Szolgálat állomása,

Űrkutatást segítő vállalatok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A földi állomások (követés, jelfeldolgozás, irányítás) berendezéseit a Nippon Electric Company, (NEC) a Mitsubishi Electric Corporation és a Toshiba Corporation gyárakban készítik. A Tokyo Aircraft Instrument Corporation, a Sumitomo Precision Products Corporation és a Hokushin Electric Works gyárak nagypontosságú elektronikai berendezéseket készítenek.

Programok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A JAXA legfontosabb kutatóprogramjai (zárójelben az indítás éve):

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • JAXA. spacefacts.de. (Hozzáférés: 2014. január 29.)