BepiColombo

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
BepiColombo
Űrügynökség Európai Űrügynökség Európai Űrügynökség, Japán Űrügynökség Japán Űrügynökség
Küldetés típusa 2 orbiter
Küldetés
Célégitest Merkúr
Indítás dátuma 2016 július[1][2]
Indítás helye Guyana Űrközpont
Hordozórakéta Ariane–5[1]
Megérkezés 2024 január[2]
Küldetés vége 2025[2]
Az űrszonda
Tömeg induláskor 2300 kg[1]
Energiaellátás Napelemek
Pálya Merkúr körüli

A BepiColombo az Európai Űrügynökség (ESA) és a Japán Űrügynökség (JAXA) közös projektje, egyben első programjuk a Merkúr kutatására. Ez a projekt a Horizon 2000 egyik alapküldetése. A program keretében az ESA és Japán is egy Merkúr-szonda megépítésével vesz részt, amit közös platform segítségével juttatnak el a bolygóra. A programot dr. Giuseppe "Bepi" Colombo olasz asztrofizikusról nevezték el.

Az űreszköz részei[szerkesztés]

A program keretében két űrszondát indítanak, amelyek közül a Mercury Planetary Orbitert az ESA, a Mercury Magnetospheric Orbitert pedig a JAXA készíti el. A két szonda egy közös platformon, a Mercury Transfer Module-on utazik majd, amelyre ionhajtóműveket szerelnek.[3]

Európai Űrügynökség Mercury Planetary Orbiter (MPO) Japán Űrügynökség Mercury Magnetospheric Orbiter (MMO)
Tömeg 520 kg 250 kg
Energia 600 W 325 W
Adatátviteli sebesség 50 kb/s 5 kb/s
Meghajtás ion meghajtás ion meghajtás
Stabilizáció 3 tengelyes 15 rpm (forgás stabilizált)

Mercury Planetary Orbiter[szerkesztés]

Az európai szonda a felszínhez közel repül majd és igyekszik felmérni annak összetételét.[3]

Mercury Magnetospheric Orbiter[szerkesztés]

A japán szonda társánál magasabb pályára áll és a bolygó mágneses terét, illetve ritka légkörét vizsgálja majd.[3]

Meg nem valósuló elemek[szerkesztés]

Eredetileg egy leszállóegységet is terveztek, de pénzhiány miatt törölték.[forrás?]

A küldetés időzítése[szerkesztés]

A két szonda indítását eredetileg 2016 júliusára tervezték Ariane–5 rakétával a Francia Guyana-i Kourouban található Guyana Űrközpontból. Egyes alkatrészeket azonban nem sikerült időre legyártani, így az indítás tervezett időpontja 2017-re került át.

A csúszás nem befolyásolja a Merkúrhoz való megérkezés tervezett időpontját, ami 2024. A szondák ekkor a terv szerint leválnak a közös platformról, egymástól függetlenül pályára állnak a Merkúr körül és elkezdik a bolygó tanulmányozását. Az ügynökségek tervei szerint a két űrszonda legalább egy éven át működőképes marad majd.[3]

Jegyzetek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]