Artemis-program

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Artemis-program
Artemis program (solid contrast with wordmark).svg
Áttekintés
0Ország  Egyesült Államok
0Szervezetek NASA, ESA, JAXA, CSA
0Igazgató Mike Sarafin[1]
0Cél Holdra szállások
Története
0Költsége $35 milliárd (2020–2024)[2]
0Időtartam 2017–napjainkig[3]
0Első repülés Artemis I (2022. november 16.,0
06:47:44 UTC)[4][5]
0Első repülés
0személyzettel 		Artemis II (2024. november)
0Indítások0
0helyszíne0
Jármű információ
0Személyzettel0
0rendelkező0
0járművek
0Hordozórakéták0
Disambig.svg „Artemis” lehetséges további jelentéseiről lásd: Artemisz (egyértelműsítő lap).

Az Artemis-program egy amerikai űrprogram, amelynek célja az „első nő és a következő férfi” eljuttatása a Holdra 2024-ig. A Hold déli sarkköri régiójában fog landolni.[3] Az első alkalom lesz, hogy ember jár a Holdon 1972 óta. A program legfontosabb részei a Space Launch System, az Orion űrhajó, a Lunar Gateway űrállomás és a Human Landing Systems. A hosszútávú cél egy végleges bázis felállítása a Holdon, aminek létrehozásával a Marsra induló programokat fogják segíteni.

A programot főként a NASA,  és az olyan nemzetközi partnerek hajtják végre, mint az Európai Űrügynökség (ESA), a Japán Űrügynökség (JAXA), a Kanadai Űrügynökség (CSA) és az Ausztrál Űrügynökség (ASA). Összességében 21 ország dolgozik rajta.[8]

Az Artemis programot hivatalosan 2017-ben hozták létre, a Trump-kormány idején, de sok fontos része, mint az Orion is már a Bush-, és Obama-elnökségek idején jöttek létre. Az Orion első indítása és a Space Launch System első használatát eredetileg 2016-ra helyezték, de végül 2022. november 16-ra halasztották, mint az Artemis I űrrepülés. A személyzettel rendelkező Artemis II 2024-be fogja elhagyni a Földet. A közel hatvan év utáni első Holdra szállás pedig 2025-re várható, az Artemis III keretei között. Ezt követően az Artemis IV dokkolni fog a Lunar Gateway űrállomáshoz, amit az előző és még az ezt követő űrrepülések közben fognak összeállítani. Ez után minden évben terveznek majd Holdra szállásokat, bár néhány szakértő szerint ez nem valószínű, hiszen a NASA gyakran rosszul kezeli külső vállalkozóit.[9][10]

Áttekintés[szerkesztés]

Az Artemis-program eddig tervezett küldetései

Az Artemis-programot a Space Launch System küldetései köré szervezték. Minden egyes küldetéssel egyre komplexebbek lesznek és nagyjából évente fognak megtörténni. A NASA és a közreműködő partnerek eddig az első öt küldetést tervezték meg, míg javaslatokat is beadtak az azokat követőkről. Minden SLS-küldetésen egy SLS hordozórakétát és egy Orion űrhajót fognak használni. Az Artemis II-t követő indítások mind más szervezetek által végzett kisegítő küldetésektől és űreszközöktől fognak függeni.

SLS-küldetések[szerkesztés]

Az Artemis I (2022) az SLS és az Orion személyzet nélküli tesztrepülése volt, mindkettő eszköz első tesztelése.[a] A célja az Orion Hold körüli pályára állítása volt, majd a Földre való visszatérítése. Az SLS az ICPS második fokozatát használta, aminek segítségével a Hold köré lett állítva. A Hold távoli sarkánál lelassított, majd hat napig az égitest körül keringett, mielőtt 2022. december 11-én visszatért a Földre. Az Orion elvált a szervizmodultól és egy ejtőernyő segítségével a Csendes-óceánra szállt le, Alsó-Kalifornia partjaitól nem messze.[11]

Az Artemis II (2024) lesz a program és egyben az SLS és az Orion első személyzettel végzett repülése.[12] A személyzet négy tagja hosszas teszteket fognak végezni Föld körüli pályán, majd az Oriont a Hold felé fogják irányítani, szabad visszatérési pályán. Ennek segítségével fog visszatérni a Földre. Az indítás leghamarabb 2024 májusában fog megtörténni.[13]

Az Artemis III (2025) lesz a program első személyzetes Holdra szállása.[12] A küldetés egy másik kisegítő missziótól függ, ami folyamán Hold körüli, közel egyenes vonalú pályára (NRHO) fognak helyezni egy Human Landing Systemet (HLS), az SLS/Orion indítása előtt. Miután az HLS eléri az NRHO-t, az Orion egy négy fős személyzettel fog a Hold felé indulni, aminek célja, hogy az első nőt és az első színesbőrű embert a Hold felszínére juttassa. Ez előtt még az Orion dokkolni fog az HLS-szel,[b] majd a két űrhajós átszáll rá, amivel a Holdra fognak leszállni. Legalább két űrsétát fognak elvégezni az ott töltött hat és fél nap alatt, mielőtt visszatérnek az Orionhöz. Az indítás leghamarabb 2025-ben fog történni.[14]

Az Artemis IV (2027) egy szintén személyzettel rendelkező küldetés lesz a Lunar Gateway űrállomásra, az SLS Block 1B használatával. Ez a küldetés fogja az űrállomáshoz szállítani a lakómodult. Az indítás leghamarabb 2027-ben fog történni.[15]

Az Artemis következő négy küldetése és az azt követő repülések a tervek szerint minden évben embert fognak juttatni a Holdra, ahol ki fogják használni az egyre jobban kiépített infrastruktúrát, ami kisegítő küldetésekkel fognak a felszínre juttatni. Ezek között lesznek lakómodulok, holdjárók és tudományos műszerek.[16]

A program története[szerkesztés]

A törölt programok[szerkesztés]

Az Artemis-program sok, korábban lemondott NASA-program elemeit tartalmazza, beleértve a Constellation programot és az Asteroid Redirect Missiont. Eredetileg a 2005-ös NASA Authorization Act részeként hozták létre, a Constellation az Ares I, az Ares V és az Orion kifejlesztését tartalmazta. A program 2010-ig tartott, mikor Barack Obama törölte.[17]

2009 májusában Barack Obama létrehozta az Augustine Bizottságot, aminek célja a Nemzetközi Űrállomás befejezése, a Holdra, a Marsra és Földközeli objektumokra indított küldetések megtervezése és kereskedelmi rakéták felhasználása volt, megadott költségvetési határokon belül.[18] A bizottság arra jutott, hogy a Constellation közel se kapott elég pénzt és a 2020-as Holdra szállás lehetetlen volt. Ezt követően felfüggesztették.[19]

2010. április 15-én Obama beszédet adott a Kennedy Űrközpontban, bejelentve a kormány terveit a NASA jövőjéről és a Constellation lemondását, kiemelve, hogy a program egyszerűen életképtelen volt.[20] Helyette 6 milliárd dollárt adott egy új hordozórakéta-program véghezviteléhez 2015-ig, hogy a 2030-as évek második felében embert tudjanak juttatni a Marsra.[21]

2010. október 11-én Obama aláírta a 2010-es NASA Authorization Actet, amiben leírták a Space Launch System azonnali kifejlesztését, a Space Shuttle utódjaként. A program felhasználhatta a Space Shuttle, a Constellation és más NASA-programok által használt forrásokat.[22]

2017. június 30-án Donald Trump aláírt egy elnöki parancsot a Nemzeti Űrbizottság újraalakításáról, aminek az elnöke Mike Pence lett. A Trump-kormány első költségvetése megtartotta az Obama-érában megalapított programokat, de visszafogta a földi kutatások költségvetését és el akarta törölni a NASA oktatási irodáját.[23]

Az Artemis megalapítása[szerkesztés]

2017. december 11-én Donald Trump aláírta a Space Policy Directive 1-t, ami megváltoztatta az ország űrkutatási politikáját, inkább amerikai-vezette programokra koncentrálva, magáncégek segítségével, aminek a célja a Holdra, a Marsra majd távolabbi bolygókra való eljutás. Hivatalosan felszóltja a NASA vezetőségét, hogy „vezessen egy innovatív és fenntartható kutatóprogramot, kereskedelmi és nemzetközi partnerekkel, hogy lehetőséget adjon az emberiség Naprendszerben való terjeszkedésére és, hogy a Földre új tudást és lehetőségeket hozzon vissza.” A program célja az volt, hogy jobban szervezze a kormány, a magánszektor és más országok közreműködését azzal a végcéllal, hogy több, mint 50 év után ismét embert juttasson a Holdra és lefektesse az alapot a Mars kutatásához.[3] A Space Policy Directive 1 volt az, ami hivatalosan is engedélyezte ezt a Hold-központú programot, amit később Artemis-nek neveztek el. Az Artemis korábbi amerikai űrprogramokra épít, mint az Orion űrhajó, a Lunar Gateway űrállomás és a Commercial Lunar Payload Services, de létrehozott teljesen új tervezeteket, mint a Human Landing System. A Space Launch Systemet használják, mint az Orion hordozórakétája.[24]

2019. március 26-án Mike Pence alelnök bejelentette, hogy a NASA tervezett idővonalát a Holdra szállásról előrehozzák négy évvel, 2024-re.[25] Két hónappal később a NASA igazgatója Jim Bridenstine elmondta, hogy az új program neve Artemis lesz, a görög mitológiában a Hold istennője után, akinek az ikertestvére volt Apollón, akiről a NASA első Hold-küldetése volt elnevezve.[24][26] Az előre hozott célok ellenére a Marsra szállást még mindig a 2030-as évekre tervezték.[3]

2019 közepén a NASA 1,6 milliárd dollárt kérvényezett az Artemis 2020-as költségvetésére,[27] de a szenátusi kiadásokkal foglalkozó bizottság kérte a program előre látható 5 éves költségtervét,[28] ami szükséges volt a Kongresszusi elfogadáshoz.[29][30] 2020 februárjában a Fehér Ház kérte az Artemis-program költségvetésének megemelését 12%-kal a 2021-es költségvetési évre. A teljes büdzsé 25,2 milliárd dollár lett volna évente, amiből 3,7 milliárd volt félretéve a Human Landing System (HLS) kifejlesztésére. A NASA pénzügyi igazgatója, Jeff DeWit azt nyilatkozta, hogy az ügynökségnek elég jó esélye volt arra, hogy a Kongresszus elfogadja a tervezetet, annak ellenére, hogy a Demokrata Párt politikusainak voltak kétségei a programmal kapcsolatban.[2] Ennek ellenére 2020 júliusában a szenátusi bizottság elutasította a költségvetés-emelést,[31] csak 700 millió dollárt voltak hajlandóak adni az HLS kifejlesztésére, közel 81%-kal kevesebbet a kértnél.[32]

2020 áprilisában a NASA szerződést kötött a Blue Origin, a Dynetics és a SpaceX cégekkel, hogy a következő 10 hónapban beadják terveiket az HLS-ről.[33][34][35]

2021 februárjában a NASA megbízott igazgatója, Steve Jurczyk ismét kiemelte, hogy nagyon fontos lenne a költségvetés megemelése,[36][37] hogy időben be tudják fejezni a programot és a 2024-es Holdra szállás nélküle gyakorlatilag lehetetlen.[38] 2021. február 4-én az újonnan beiktatott Biden-kormány kifejezte támogatását az Artemis-program mellett.[39][40]

2021. április 16-án a NASA szerződésbe lépett a SpaceX céggel, hogy kifejlesszenek, legyártsanak és véghez vigyenek két Holdra szállást a Starship HLS leszállóegységgel.[41] A Blue Origin és a Dynetics is megpróbált fellépni a döntés ellen a Kormányzati Felügyelő Hivatalnál (GAO).[42][43] Miután a GAO elutasította az indítványozást,[44] a Blue Origin beperelte a NASA-t,[45][46] aki beleegyezett a szerződés felfüggesztésébe november 1-ig. A szövetségi bíró elutasította a pert november 4-én és a SpaceX újra munkába állt.[47]

Küldetések[szerkesztés]

Orion tesztelések[szerkesztés]

Az Orion űrhajó az első teszt után

Az Orion prototípusát az Exploration Flight Test 1 néven tesztelték először, 2014. december 5-én, a Delta IV Heavy hordozórakétával. Két közepes magasságú Föld körüli pályán végzett repülésen tesztelték a rendszereit.[48][49] 2019. július 2-án ismét tesztelték az űrhajót.[50]

Fő küldetések[szerkesztés]

Küldetés Indítás dátuma Személyzet Hordozórakéta Indítás helyszíne Időtartam
EFT-1
Exploration Flight Test-1 insignia.jpg 		2014. december 5. Személyzet nélkül Delta IV Heavy Cape Canaveral Space Force Station, SLC–37B 4 óra 24 perc
Artemis I
Artemis 1 insignia 		2022. november 16.[51][52] Személyzet nélkül SLS Block 1 Crew Kennedy Űrközpont, LC–39B 25,5 nap
Az Artemis-program első repülése
Artemis II 2024. november ? SLS Block 1 Crew Kennedy Űrközpont, LC–39B ≈10 nap
Első személyzettel rendelkező űrrepülés.[53][54]
Artemis III 2025[55] ? SLS Block 1 Crew[56] Kennedy Űrközpont, LC–39B ≈30 nap
Az Artemis-program első Holdra szállása.[57][56]
Artemis IV 2027[58] ? SLS Block 1B Crew Kennedy Űrközpont, LC–39B ≈30 nap
Az SLS Block 1B és az Exploration Upper Stage első használata. Az I-HAB elem leszállítása a Lunar Gateway-re.[59][60]
Artemis V 2028[58] ? SLS Block 1B Crew Kennedy Űrközpont, LC–39B ≈30 nap
Az ESPRIT leszállítása a Lunar Gateway-re.[61]
Artemis VI
(tervezett) 		2029[62] ? SLS Block 1B Crew Kennedy Űrközpont, LC–39B ≈30 nap
Artemis VII
(tervezett) 		2030[62] Személyzet nélkül SLS Block 1B Cargo Kennedy Űrközpont, LC–39B >60 nap
Artemis VIII
(tervezett) 		2031[62] ? SLS Block 1B Crew Kennedy Űrközpont, LC–39B ≈30 nap
Artemis IX
(tervezett) 		2032
(tervezett)[63] 		? SLS Block 2 Crew Kennedy Űrközpont, LC–39B ≈30 nap
Artemis X
(tervezett) 		2033
(tervezett) 		? SLS Block 2 Crew Kennedy Űrközpont, LC–39B <180 nap

Kisegítő küldetések[szerkesztés]

Küldetés Indítás dátuma Kezelő Leszálló
egység 		Holdjáró Indítás helye Hordozórakéta Időtartam For.
Peregrine Mission One 2022. december Astrobotic Peregrine Iris Cape Canaveral, SLC–41 Vulcan Centaur [64][65]
IM–1 2023. március Intuitive Machines Nova–C Kennedy Űrközpont, LC–39A Falcon 9 [66][67][68]
MM1 2023. november Masten Space Systems XL–1 MoonRanger ? Falcon 9 [69][70]
IM–2 2023 Intuitive Machines Nova–C ? Falcon 9 [67][71][72]
IM–3 2024[73] Intuitive Machines Nova–C Lunar Vertex, CADRE ? Falcon 9 ≈9–10 földi nap [74][75][76]
? 2024. május ? ? ? ? ? ≈9–10 földi nap [76]
Griffin Mission One 2024. november Astrobotic Griffin VIPER Kennedy Űrközpont, LC–39A Falcon Heavy ≈100 földi nap [77][78]
Blue Ghost M1 2024 Firefly Aerospace Blue Ghost ? Falcon 9 ≈2 hét [79][80][81][82]
? 2025 ? ? ? ? ? ≈9–10 földi nap [83]
? 2025–2026 ? ? ? ? ? ≈9–10 földi nap [83]

Tervezett felszíni tevékenységek és járművek[szerkesztés]

Illusztráció a Holdon dolgozó két űrhajósról

Az első Holdon tartózkodás az Artemis első fázisú küldetése során egy körülbelül hét napos űrséta lesz. A műveletek elméleti koncepciója a következőket foglalja magában:[84]

  • 1. nap – az űrhajósok landolnak a Holdon, de nem végeznek űrsétát.
  • 2. nap – az űrhajósok kilépnek a légzsilipen és elindulnak az első űrsétára, amely hat órás lesz. Ez magában foglalja az esetleges minta gyűjtését és a kísérleti csomag telepítését. Az űrhajósok a leszállóhely közelében maradnak.
  • 3. nap – az űrhajósok felderítik és mintákat gyűjtenek  az árnyékos területekről. Az előző űrsétával ellentétben az űrhajósok tovább mehetnek a leszállási helytől (2 km-ig).
  • 4. nap – nincs űrséta
  • 5. nap – ez az űrséta is a mintavétellel foglalkozik.
  • 6. nap – a két űrhajós geotechnikai eszközt telepít egy környezeti megfigyelő állomás mellett.
  • 7. nap – az utolsó és a legrövidebb űrséta, csak egy órán át fog tartani. Többnyire a Hold-kolónia előkészületeit foglalja magába. Amint az utolsó űrséta véget ér, az űrhajósok visszatérnek az leszállóegységbe, a jármű felszáll és csatlakozik az Orionhoz.

Artemis Felszíni Bázis[szerkesztés]

Az Artemis Felszíni Bázis illusztrációja

Az Artemis Felszíni Bázis a leendő holdbázis alapja, melyet a 2020-as évek végén hoznának létre. Három fő modulból állna: a felszíni élőhelyből, a lakható mobil platformból és a holdjáróból. Segítené a legfeljebb két hónapos küldetéseket, és a később Marson használandó technológiák fejlesztésére szolgálna. Jelenleg a bázis tervezett helyszíne a Shackleton-kráter, mivel itt az égitest felszíne változatos és jeget is lehet találni. Az Outer Space Treaty irányelvei alapján működni.[85][86]

Felszíni Élőhely[szerkesztés]

A felszíni élőhely

Keveset tudunk róla. Az első élőhelyet az „Artemis Foundation Habitat” néven emlegetik. A jelenlegi indítási tervek azt mutatják, hogy a felszínre való leszállítása hasonló lenne a HLS-éhez. A nyomás alatt álló élőhelyet a Gateway-hez küldik, ahol azután egy indítóból külön indított leszállási szakaszhoz kapcsolódik, és ugyanazt az átviteli fokozatot használja, mint a HLS. Ezután egy CLPS által indított és az Artemis 6 személyzete által tesztelt felszíni áramellátó rendszerhez kapcsolják. A bázis a déli pólus régiójában lenne elhelyezve, valószínűleg egy olyan helyen, amelyet előzetesen robotokkal látogattak meg.[85][87]

Lakható mobilitási platform[szerkesztés]

A NASA tervezett lakható mobilitási platformja

A lakható mobilitási platform egy nagy holdjáró („rover”) lenne, amelyet a személyzet nagy távolságokra történő szállítására használnának. A NASA több rovert fejlesztett ki, köztük a Constellation program számára gyártott űrkutató járművet, amelyet legyártottak és teszteltek. A 2020-as repülési jegyzékben Mobile Habitat néven emlegették, ami azt sugallja, hogy hasonló szerepet tölthet be, mint az ILREC holdbusz. A személyzet készen áll a felszínen való használatára, de önállóan is irányítható a Gateway-ről. Mark Kirasich, aki a NASA kutatási rendszereinek megbízott igazgatója szerint a jelenlegi terv a JAXA és a Toyota együttműködése, egy zárt utastér kifejlesztése a legénység számára, amely akár 14 napig is elláthassa őket. A JAXA-t bevonták a tervezésbe, a japánok is készítettek egy holdjárót. Az SEV-vel kapcsolatban Clive Neal, a holdkutató főmunkatársa szerint a Constellation program alatt a NASA is előállított egy holdjárót, de lehet, hogy ez nem jut el Holdra, a Constellation-program és az Artemis-program nemzetközi összefüggései miatt.[85][88][89][90][91]

Holdjáró[szerkesztés]

Az Artemis-program holdjárójának illusztrációja

Ahogy 2019 novemberében bejelentették, a NASA kérést fog adni egy holdjáró építésére. A személyzetet a kutatóhely körül szállítják. Hasonló funkciót tölt be, mint az Apollo Lunar Rover. 2020 júliusában a NASA létrehozott egy hivatalos programirodát a rover számára a houstoni Johnson Űrközpontban.[85]

Űrruhák[szerkesztés]

Az űrsétákra kifejlesztett xEMU űrruha

Az Artemis-program két fajta űrruhát használ, amiket 2019 októberében mutattak be: az Exploration Extravehicular Mobility Unit (xEMU)[92] és az Orion Crew Survival System (OCSS).[93]

Az indítás és a leszállás idején használt OCSS-ruhák

2021. augusztus 10-én a NASA bejelentette, hogy egy belső vizsgálatuk alapján az űrruhák leghamarabb 2025 áprilisára fognak elkészülni, ami elhalaszthatja a tervezett 2024-es indítást.[94] A vizsgálatra válaszként a SpaceX bejelentette, hogy ők tudnak űrruhákat adni a küldetéshez.[95]

Kereskedelmi űrruhák[szerkesztés]

A NASA kiadott egy ajánlatkérést, kereskedelmileg előállított űrruhákra, hogy a 2024-es tervezett indítást véghez tudják vinni.[96] 2022. június 2-án bejelentették, hogy a ruhákat az Axiom Space és a Collins Aerospace fogja kifejleszteni és gyártani.[97]

Űrhajósok[szerkesztés]

2020. január 10-én a NASA 22. űrhajóscsapata, aminek beceneve Turtles (angolul: Teknősök) befejezte tanulmányait és az Artemis-program űrhajócsapata lettek. A csoportban van két űrhajós a Kanadai Űrügynökségből is. Ezek közül az űrhajósok közül többen is a Holdra fognak utazni és könnyen lehet, hogy közülük fogják kiválasztani az első Mars-küldetés személyzetét is.[98]

Első Artemis-csapat[szerkesztés]

2020. december 9-én Mike Pence alelnök bejelentette az első 18 űrhajóst (mind amerikai, 9 férfi és 9 nő), akik az első Artemis-csapat nevet kapták és az első Artemis-küldetések űrhajósai lesznek.[99]

Reid Wiseman 2022 augusztusában viszont azt nyilatkozta, hogy a NASA Űrhajóstestének összes tagja része lehet az Artemis-küldetéseknek 2024-től, beleértve a még képzés alatt álló 23. űrhajóscsoport is.[100]

Megjegyzések[szerkesztés]

  1. ↑ Egy Orion kapszula már repült 2014-ben, de a teljes űreszköz még soha.
  2. ↑ Abban az esetben, ha egy kisegítő küldetés már leszállította a Gatewayt az NRHO-ra, akkor az Orion és az HLS az űrállomáshoz fog dokkolni egymás helyett.

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. ↑ Moran, Norah: Ep 180: Artemis Mission Management. NASA, 2021. január 29. (Hozzáférés: 2022. november 18.)
  2. ↑ a b Berger, Eric: NASA puts a price on a 2024 Moon landing—$35 billion (amerikai angol nyelven). Ars Technica, 2020. február 11. [2020. február 11-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2022. november 18.)
  3. ↑ a b c d NASA: Moon to Mars. nasa.gov . NASA. [2019. augusztus 5-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2019. május 19.) Public Domain Ez a cikk ebből a forrásból származó szöveget tartalmaz, amely közkincs.
  4. ↑ „Artemis I Launch to the Moon (Official NASA Broadcast) - Nov. 16, 2022” (hu-HU nyelven).  
  5. ↑ NASA Prepares Rocket, Spacecraft Ahead of Tropical Storm Nicole, Re-targets Launch – Artemis (amerikai angol nyelven). blogs.nasa.gov. (Hozzáférés: 2022. november 18.)
  6. ↑ Gebhardt, Chris: NASA finally sets goals, missions for SLS - eyes multi-step plan to Mars (amerikai angol nyelven). NASASpaceFlight.com, 2017. április 6. [2017. augusztus 21-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2022. november 18.)
  7. ↑ Grush, Loren: NASA’s daunting to-do list for sending people back to the Moon (amerikai angol nyelven). The Verge, 2019. július 18. [2019. december 7-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2022. november 18.)
  8. ↑ NASA: Artemis Accords. NASA. (Hozzáférés: 2022. november 21.)
  9. ↑ NASA's management of the Artemis missions. NASA Office of Inspector General, 2021. november 15. [2021. november 15-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2022. november 21.)
  10. ↑ NASA’s Artemis program will return astronauts to the moon and give us the first female moonwalker (angol nyelven). NBC News. (Hozzáférés: 2022. november 21.)
  11. ↑ Clark, Stephen: NASA will likely add a rendezvous test to the first piloted Orion space mission – Spaceflight Now (amerikai angol nyelven). [2020. július 8-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2022. november 19.)
  12. ↑ a b Latifiyan, Pouya (2022. augusztus). „Artemis 1 and space communications”. Qoqnoos Scientific Magazine 1 (4).  
  13. ↑ Sloss, Philip: NASA evaluating schedule, launch date forecasts for Artemis 2 (amerikai angol nyelven). NASASpaceFlight.com, 2021. május 31. [2021. június 2-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2022. november 19.)
  14. ↑ Foust, Jeff: NASA outlines plans for lunar lander development through commercial partnerships (amerikai angol nyelven). SpaceNews, 2019. július 22. (Hozzáférés: 2022. november 19.)
  15. ↑ Foust, Jeff: Lunar landing restored for Artemis 4 mission (amerikai angol nyelven). SpaceNews, 2022. október 30. (Hozzáférés: 2022. november 19.)
  16. ↑ Forward to the Moon: NASA's Strategic Plan for Human Exploration. NASA. (Hozzáférés: 2022. november 19.)
  17. ↑ Moskowitz, Clara: NASA Stuck in Limbo as New Congress Takes Over | Space. web.archive.org, 2011. január 7. [2020. október 22-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2022. november 19.)
  18. ↑ Bonilla, Dennis: Charter of the Review of U.S. Human Space Flight Plans Committee. NASA, 2021. április 8. [2021. április 8-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2022. november 19.)
  19. ↑ Amos, Jonathan. „Obama signs Nasa up to new future”, BBC News, 2010. október 11.. [2020. szeptember 26-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés ideje: 2022. november 19.) (brit angol nyelvű) 
  20. ↑ Augustine; Austin; Chyba; et al.: Seeking A Human Spaceflight Program Worthy of A Great Nation. NASA, 2019. február 16. [2019. február 16-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2022. november 19.)
  21. ↑ NASA - President Barack Obama on Space Exploration in the 21st Century (angol nyelven). www.nasa.gov. [2017. december 14-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2022. november 19.)
  22. ↑ S.3729 - National Aeronautics and Space Administration Authorization Act of 2010. Az Amerikai Egyesült Államok Kongresszusa, 2010. október 11. [2021. április 28-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2022. november 21.)
  23. ↑ Clark, Stephen: Trump signs order reviving long-dormant National Space Council – Spaceflight Now (amerikai angol nyelven). Spaceflight Now. [2020. november 9-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2022. november 19.)
  24. ↑ a b Grush, Loren: NASA administrator on new Moon plan: ‘We’re doing this in a way that’s never been done before’ (amerikai angol nyelven). The Verge, 2019. május 17. [2020. július 4-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2022. november 21.)
  25. ↑ published, Robert Z. Pearlman: NASA Names New Moon Landing Program Artemis After Apollo's Sister (angol nyelven). Space.com, 2019. május 14. [2019. július 26-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2022. november 21.)
  26. ↑ Chang, Kenneth: For Artemis Mission to Moon, NASA Seeks to Add Billions to Budget. The New York Times. [2019. május 25-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2022. november 21.)
  27. ↑ NASA boss pleads for steady moon mission funding (amerikai angol nyelven). www.cbsnews.com. [2020. november 12-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2022. november 21.)
  28. ↑ Foust, Jeff: Senate appropriators advance bill funding NASA despite uncertainties about Artemis costs (amerikai angol nyelven). SpaceNews, 2019. szeptember 27. (Hozzáférés: 2022. november 21.)
  29. ↑ Fernholz, Tim: Trump wants $1.6 billion for a moon mission and proposes to get it from college aid (angol nyelven). Quartz, 2019. május 14. [2020. november 8-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2022. november 21.)
  30. ↑ Berger, Eric: NASA reveals funding needed for Moon program, says it will be named Artemis (amerikai angol nyelven). Ars Technica, 2019. május 14. [2019. július 27-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2022. november 21.)
  31. ↑ Appropriations Committee Releases Fiscal Year 2021 Commerce-Justice-Science Funding Bill (angol nyelven). House Committee on Appropriations, 2020. július 7. [2020. augusztus 5-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2022. november 21.)
  32. ↑ Foust, Jeff: House bill offers flat funding for NASA (amerikai angol nyelven). SpaceNews, 2020. július 7. [2020. július 12-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2022. november 21.)
  33. ↑ Burghardt, Thomas: NASA Selects Blue Origin, Dynetics, and SpaceX Human Landers for Artemis (amerikai angol nyelven). NASASpaceFlight.com, 2020. május 1. [2020. május 15-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2022. november 21.)
  34. ↑ Berger, Eric: NASA awards lunar lander contracts to Blue Origin, Dynetics—and Starship (amerikai angol nyelven). Ars Technica, 2020. április 30. [2020. május 13-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2022. november 21.)
  35. ↑ Potter, Sean: NASA Names Companies to Develop Human Landers for Artemis Missions. NASA, 2020. április 30. [2020. május 11-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2022. november 21.)
  36. ↑ updated, Meghan Bartels last: NASA has a lot to tackle this year as Biden takes charge. Here's what the agency's acting chief has to say. (angol nyelven). Space.com, 2021. február 5. [2021. március 2-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2022. november 21.)
  37. ↑ Feldscher, Jacqueline: NASA reassesses Trump's 2024 moon goal (angol nyelven). POLITICO. [2021. március 2-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2022. november 21.)
  38. ↑ Berger, Eric: Acting NASA chief says 2024 Moon landing no longer a “realistic” target (amerikai angol nyelven). Ars Technica, 2021. február 18. [2021. március 4-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2022. november 21.)
  39. ↑ Foust, Jeff: White House endorses Artemis program (amerikai angol nyelven). SpaceNews, 2021. február 4. (Hozzáférés: 2022. november 21.)
  40. ↑ Davenport, Christian: The Biden administration has set out to dismantle Trump's legacy, except in one area: Space. The Washington Post, 2021. március 2. [2021. április 28-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2022. november 21.)
  41. ↑ Berger, Eric: NASA selects SpaceX as its sole provider for a lunar lander (amerikai angol nyelven). Ars Technica, 2021. április 16. [2021. április 17-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2022. november 21.)
  42. ↑ Foust, Jeff: Blue Origin protests NASA Human Landing System award (amerikai angol nyelven). SpaceNews, 2021. április 26. [2021. október 20-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2022. november 21.)
  43. ↑ Foust, Jeff: Dynetics protests NASA HLS award (amerikai angol nyelven). SpaceNews, 2021. április 27. [2021. október 20-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2022. november 21.)
  44. ↑ Foust, Jeff: GAO denies Blue Origin and Dynetics protests of NASA lunar lander contract (amerikai angol nyelven). SpaceNews, 2021. július 30. (Hozzáférés: 2022. november 21.)
  45. ↑ Roulette, Joey: Jeff Bezos’ Blue Origin sues NASA, escalating its fight for a Moon lander contract (amerikai angol nyelven). The Verge, 2021. augusztus 16. [2021. augusztus 16-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2022. november 21.)
  46. ↑ Sheetz, Michael: Bezos' Blue Origin takes NASA to federal court over award of lunar lander contract to SpaceX (angol nyelven). CNBC. [2021. augusztus 16-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2022. november 21.)
  47. ↑ Sheetz, Michael: Bezos' Blue Origin loses NASA lawsuit over SpaceX $2.9 billion lunar lander contract (angol nyelven). CNBC. (Hozzáférés: 2022. november 21.)
  48. ↑ David, Jason: Orion Returns to Earth after Successful Test Flight (angol nyelven). The Planetary Society. [2019. május 25-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2022. november 21.)
  49. ↑ published, Miriam Kramer: Splashdown! NASA's Orion Spaceship Survives Epic Test Flight as New Era Begins (angol nyelven). Space.com, 2014. december 5. [2018. október 17-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2022. november 21.)
  50. ↑ Sempsrott, Danielle: NASA's Ascent Abort-2 Flight Test Successfully Completed. NASA, 2019. július 2. (Hozzáférés: 2022. november 21.)
  51. ↑ Wattles, Jackie. „NASA’s Artemis I mission delayed again as storm barrels toward launch site”, Warner Bros Discovery, 2022. november 8. (Hozzáférés ideje: 2022. november 9.) 
  52. ↑ NASA Prepares Rocket, Spacecraft Ahead of Tropical Storm Nicole, Re-targets Launch. NASA, 2022. november 8. (Hozzáférés: 2022. november 9.)
  53. ↑ Hill, Denise: NASA's CubeSat Launch Initiative Opens Call for Payloads on Artemis 2 Mission. NASA, 2019. augusztus 6. [2019. augusztus 6-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2019. augusztus 6.) „NASA is seeking proposals from U.S. small satellite developers to fly their CubeSat missions as secondary payloads aboard the SLS on the Artemis 2 mission under the agency's CubeSat Launch Initiative (CSLI)” Public Domain Ez a cikk ebből a forrásból származó szöveget tartalmaz, amely közkincs.
  54. ↑ Klotz, Irene: NASA Scouting Cubesats For Artemis-2 Mission. Aviation Week & Space Technology, 2019. augusztus 5. [2019. augusztus 6-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2019. augusztus 6.) „NASA on August 5 released a solicitation for cubesats to ride along with the first crewed flight of the Space Launch System rocket and Orion capsule, with the caveat that selected projects fill strategic knowledge gaps for future lunar and Mars exploration”
  55. ↑ Foust, Jeff: NASA delays human lunar landing to at least 2025. SpaceNews, 2021. november 9. (Hozzáférés: 2021. november 9.)
  56. ↑ a b Farther and faster: The next stage of America's Moon rocket is taking shape to dramatically reduce travel time in space and carry more on a single flight. The Boeing-built @NASA_SLS Exploration Upper Stage will fly on Artemis-3.pic.twitter.com/pNye8izfiE. Twitter , 2019. július 31. (Hozzáférés: 2019. július 31.)
  57. ↑ Grush, Loren: The first three missions of NASA's next big rocket will have to settle for a less-powerful ride. The Verge, 2018. május 22. [2019. augusztus 6-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2019. augusztus 6.) „But now NASA is going to fly all three missions — EM-1, EM-2, and Europa Clipper — on Block 1 [...] According to the memo, NASA will aim to have the second platform ready for a Block 1B launch in the beginning of 2024”
  58. ↑ a b Foust, Jeff: Lunar landing restored for Artemis 4 mission. SpaceNews, 2022. október 30. (Hozzáférés: 2022. október 31.)
  59. ↑ Loff, Sarah: NASA Commits to Future Artemis Missions With More SLS Rocket Stages. NASA, 2019. október 15. (Hozzáférés: 2019. október 16.) Public Domain Ez a cikk ebből a forrásból származó szöveget tartalmaz, amely közkincs.
  60. ↑ FY 2022 Budget Estimates – Gateway – Program Projects – International Habitat (I-Hab). NASA, 2021. május 6. (Hozzáférés: 2021. augusztus 27.) „Delivery of I-Hab to the Gateway will be via the SLS Block 1B launch vehicle with Orion providing orbital insertion and docking.” Public Domain Ez a cikk ebből a forrásból származó szöveget tartalmaz, amely közkincs.
  61. ↑ Foust, Jeff: NASA foresees gap in lunar landings after Artemis 3. SpaceNews, 2022. január 20. (Hozzáférés: 2022. január 20.)
  62. ↑ a b c Foust, Jeff [@jeff_foust]: The current Artemis planning manifest, now updated to include a lunar landing on Artemis 4., 2022. október 31. (Hozzáférés: 2022. október 31.)
  63. ↑ NASA Exploration Production and Operations Long-Term Sustainability Request for Information (RFI). GovTribe, 2021. október 25. (Hozzáférés: 2021. november 6.)
  64. ↑ Foust, Jeff: Astrobotic lunar lander on track for late 2022 launch. SpaceNews, 2022. április 21. (Hozzáférés: 2022. május 15.)
  65. ↑ Erwin, Sandra: Space Force acquisition chief to meet with ULA and Blue Origin, expects Vulcan to launch in December. SpaceNews, 2022. június 28. (Hozzáférés: 2022. július 1.)
  66. ↑ Upcoming Mission Events. NASA. (Hozzáférés: 2022. május 31.)
  67. ↑ a b Rainbow, Jason: Lonestar emerges from stealth with plans for lunar data centers. SpaceNews, 2022. április 19. (Hozzáférés: 2022. május 15.)
  68. ↑ Kanayama, Lee: NOVA-C selects landing site, Masten gains CLPS contracts. NASASpaceFlight.com, 2020. április 13. (Hozzáférés: 2020. május 3.)
  69. ↑ Foust, Jeff: Masten delays first lunar lander mission. SpaceNews, 2021. június 23. (Hozzáférés: 2021. június 24.)
  70. ↑ Boyle, Alan: NASA picks Masten Space Systems to deliver science to the moon's south pole. GeekWire, 2020. április 8. (Hozzáférés: 2020. július 20.)
  71. ↑ Brown, Katherine: NASA Selects Intuitive Machines to Land Water-Measuring Payload on the Moon. NASA, 2020. október 16. (Hozzáférés: 2020. november 15.) Public Domain Ez a cikk ebből a forrásból származó szöveget tartalmaz, amely közkincs.
  72. ↑ Intuitive Machines picks SpaceX for second moon mission, 2021. január 13. (Hozzáférés: 2021. január 13.)
  73. ↑ (10 August 2021). "Three-peat: Intuitive Machines Selects SpaceX Falcon 9 Rocket for Third Moon Mission". Sajtóközlemény.
  74. ↑ NASA Selects Intuitive Machines to Deliver 4 Lunar Payloads in 2024. Intuitive Machines, 2021. november 17. (Hozzáférés: 2021. november 17.)
  75. ↑ (17 November 2021). "NASA Selects Intuitive Machines for New Lunar Science Delivery". Sajtóközlemény.
  76. ↑ a b Amendment 68: New Opportunity in ROSES: E.11 Payloads and Research Investigations on the Surface of the Moon (PRISM). NASA, 2020. november 5. (Hozzáférés: 2021. szeptember 9.) Public Domain Ez a cikk ebből a forrásból származó szöveget tartalmaz, amely közkincs.
  77. ↑ NASA Replans CLPS Delivery of VIPER to 2024 to Reduce Risk. NASA, 2022. július 18. (Hozzáférés: 2022. július 18.)
  78. ↑ Foust, Jeff: Astrobotic selects Falcon Heavy to launch NASA's VIPER lunar rover. SpaceNews, 2021. április 13. (Hozzáférés: 2021. április 14.)
  79. ↑ Firefly Completes Integration Readiness Review of its Blue Ghost Lunar Lander. Firefly Aerospace, 2022. április 26. (Hozzáférés: 2022. május 1.)
  80. ↑ NASA (4 February 2021). "NASA Selects Firefly Aerospace for Artemis Commercial Moon Delivery in 2023". Sajtóközlemény. Public Domain Ez a cikk ebből a forrásból származó szöveget tartalmaz, amely közkincs.
  81. ↑ Foust, Jeff: Firefly wins NASA CLPS lunar lander contract. SpaceNews, 2021. február 4. (Hozzáférés: 2021. február 5.)
  82. ↑ Firefly Aerospace Awards Contract to SpaceX to Launch Blue Ghost Mission to Moon in 2023. Business Wire, 2021. május 20. (Hozzáférés: 2021. május 24.)
  83. ↑ a b Amendment 34: Payloads and Research Investigations on the Surface of the Moon (PRISM) final text and due dates. NASA, 2021. szeptember 2. (Hozzáférés: 2021. szeptember 9.) Public Domain Ez a cikk ebből a forrásból származó szöveget tartalmaz, amely közkincs.
  84. ↑ Exploration EVA System Concept of Operations Summary for Artemis Phase 1 Lunar Surface Mission. ntrs.nasa.gov, 2020. április 18. [2021. április 28-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2022. november 21.)
  85. ↑ a b c d Artemis Program - NASA's Plan for Sustained Lunar Exploration and Development. NASA. (Hozzáférés: 2022. november 21.)
  86. ↑ Artemis Plan - NASA's Lunar Exploration Program Overview. NASA, 2020. szeptember. (Hozzáférés: 2022. november 21.)
  87. ↑ Berger, Eric: NASA’s full Artemis plan revealed: 37 launches and a lunar outpost (amerikai angol nyelven). Ars Technica, 2019. május 20. [2019. május 23-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2022. november 21.)
  88. ↑ Foust, Jeff: NASA to seek ideas for an Artemis lunar rover (amerikai angol nyelven). SpaceNews, 2019. november 20. (Hozzáférés: 2022. november 21.)
  89. ↑ NASA - Three Days in the Desert Tests Lunar "RV" (angol nyelven). www.nasa.gov. [2020. július 26-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2022. november 21.)
  90. ↑ Berger, Eric: NASA’s first lunar habitat may be an RV-like rover built by Toyota (amerikai angol nyelven). Ars Technica, 2020. július 15. [2020. július 15-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2022. november 21.)
  91. ↑ Bullard, Benjamin: NASA eyes closed-cabin rover ‘like an RV for the moon’ in first step toward long-term lunar presence (amerikai angol nyelven). SYFY Official Site, 2020. július 15. [2020. augusztus 12-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2022. november 21.)
  92. ↑ Mahoney, Erin: A Next Generation Spacesuit for the Artemis Generation of Astronauts. NASA, 2019. október 4. [2019. október 19-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2022. november 21.)
  93. ↑ Crane, Aimee: Orion Suit Equipped to Expect the Unexpected on Artemis Missions. NASA, 2019. október 15. [2019. október 19-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2022. november 21.)
  94. ↑ NASA's development of next-generation spacesuits, 2010. április 10. [2021. augusztus 10-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2022. november 21.)
  95. ↑ Sheetz, Michael: Elon Musk offers for SpaceX to make NASA spacesuits, after watchdog says program to cost $1 billion (angol nyelven). CNBC. [2021. szeptember 26-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2022. november 21.)
  96. ↑ Kraft, Rachel: NASA Seeks Spacesuit Services Proposals for Artemis, Space Station. NASA, 2021. július 27. [2021. szeptember 26-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2022. november 21.)
  97. ↑ Howell, Elizabeth: NASA just picked these 2 companies to build next-gen spacesuits for the moon, space station (angol nyelven). Space.com, 2022. június 1. (Hozzáférés: 2022. november 21.)
  98. ↑ updated, Robert Z. Pearlman last: NASA graduates new class of astronauts to join Artemis-era missions (angol nyelven). Space.com, 2020. január 10. [2020. január 10-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2022. november 21.)
  99. ↑ NASA: The Artemis Team. NASA. [2021. január 22-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2022. november 21.)
  100. ↑ The Space Review: The time has finally come for Artemis 1. www.thespacereview.com. (Hozzáférés: 2022. november 21.)

Fordítás[szerkesztés]

  • Ez a szócikk részben vagy egészben az Artemis program című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
Artemis-program
Küldetések
Személyzet nélküli repülések
Személyzetes repülések
Artemis program (solid contrast with wordmark).svg
Infrastruktúra
Űrügynökségek
Létesítmények
Hordozórakéták
Űreszközök
Űrhajósok

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Artemis-program&oldid=26160834”