Artemis-program

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Az Artemis-program logója

Az Artemis-program egy amerikai űrprogram, amelynek célja az „első nő és a következő férfi” eljuttatása a Holdra 2024-ig. A Hold déli sarkköri régiójában fog landolni.[1]

A programot főként a NASA,  és az olyan nemzetközi partnerek hajtják végre, mint az Európai Űrügynökség (ESA), a Japán Űrügynökség (JAXA), a Kanadai Űrügynökség (CSA) és az Ausztrál Űrügynökség (ASA).

Tervezett felszíni tevékenységek és járművek[szerkesztés]

Az első Holdon tartózkodás az Artemis első fázisú küldetése során egy körülbelül hét napos űrséta lesz. A műveletek elméleti koncepciója a következőket foglalja magában:

  • 1. nap - az űrhajósok landolnak a Holdon, de nem végeznek űrsétát.
  • 2. nap - az űrhajósok kilépnek a légzsilipen és elindulnak az első űrsétára, amely hat órás lesz. Ez magában foglalja az esetleges minta gyűjtését és a kísérleti csomag telepítését. Az űrhajósok a leszállóhely közelében maradnak.
  • 3. nap - az űrhajósok felderítik és mintákat gyűjtenek  az árnyékos területekről. Az előző űrsétával ellentétben az űrhajósok tovább mehetnek a leszállási helytől (2 km-ig).
  • 4. nap - nincs űrséta
  • 5. nap - ez az űrséta is a mintavétellel foglalkozik.
  • 6. nap - a két űrhajós geotechnikai eszközt telepít egy környezeti megfigyelő állomás mellett.
  • 7. nap - az utolsó és a legrövidebb űrséta, csak egy órán át fog tartani. Többnyire a Hold-kolónia előkészületeit foglalja magába. Amint az utolsó űrséta véget ér, az űrhajósok visszatérnek az leszállóegységbe, a jármű felszáll és csatlakozik az Orionhoz.

Artemis Felszíni Bázis

Az Artemis Felszíni Bázis a leendő holdbázis alapja, melyet a 2020-as évek végén hoznának létre. Három fő modulból állna: a felszíni élőhelyből, a lakható mobil platformból és a holdjáróból. Segítené a legfeljebb két hónapos missziókat, és a később Marson használandó technológiák fejlesztésére szolgálna.

Felszíni Élőhely

Keveset tudunk róla. Az első élőhelyet az „Artemis Foundation Habitat” néven emlegetik. A jelenlegi indítási tervek azt mutatják, hogy a felszínre való leszállítása hasonló lenne a HLS-éhez. A nyomás alatt álló élőhelyet a Gateway-hez küldik, ahol azután egy indítóból külön indított leszállási szakaszhoz kapcsolódik, és ugyanazt az átviteli fokozatot használja, mint a HLS.

Ezután egy CLPS által indított és az Artemis 6 személyzete által tesztelt felszíni áramellátó rendszerhez kapcsolják. A bázis a déli pólus régiójában lenne elhelyezve, valószínűleg egy olyan helyen , amelyet előzetesen robotokkal látogattak meg.

A NASA Artemis holdjárója

Lakható mobilitási platform

A lakható mobilitási platform egy nagy holdjáró („rover”) lenne, amelyet a személyzet nagy távolságokra történő szállítására használnának. A NASA több rovert fejlesztett ki, köztük a Constellation program számára gyártott űrkutató járművet, amelyet legyártottak és teszteltek. A 2020-as repülési jegyzékben Mobile Habitat néven emlegették, ami azt sugallja, hogy hasonló szerepet tölthet be, mint az ILREC holdbusz. A személyzet készen áll a felszínen való használatára, de önállóan is irányítható a Gateway-ről. Mark Kirasich, aki a NASA kutatási rendszereinek megbízott igazgatója szerint a jelenlegi terv a JAXA és a Toyota együttműködése, egy zárt utastér kifejlesztése a legénység számára, amely akár 14 napig is elláthassa őket. A JAXA-t bevonták a tervezésbe, a japánok is készítettek egy rovert. Az SEV-vel kapcsolatban Clive Neal, a holdkutató főmunkatársa szerint a Constellation program alatt a NASA is előállított egy rovert, de lehet, hogy ez nem jut el Holdra, a Constellation Program és az Artemis Program nemzetközi összefüggései miatt.

Holdjáró

Ahogy 2019 novemberében bejelentették, a NASA kérést fog adni egy holdjáró építésére. A személyzetet a kutatóhely körül szállítják. Hasonló funkciót tölt be, mint az Apollo Lunar Rover. 2020 júliusában a NASA létrehozott egy hivatalos programirodát a rover számára a houstoni Johnson Űrközpontban.

Űrhajósok[szerkesztés]

Fordítás[szerkesztés]

  • Ez a szócikk részben vagy egészben az Artemis program című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

Források[szerkesztés]

  1. NASA: Moon to Mars. nasa.gov . NASA. (Hozzáférés: 2019. május 19.) Sablon:PD-notice