Szputnyik (hordozórakéta)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Szputnyik
Sputnik rocket.jpg

GRAU-kód 8K71PSZ
Változat 8K71PSZ
Funkció hordozórakéta
Gyártó OKB–1
Tervező OKB–1 (főkonstruktőr: Szergej Koroljov)

A Szputnyik (GRAU-kódja: 8K71PSZ) szovjet hordozórakéta, melyek a világ első műholdját, a PSZ–1 műholdat állították Föld körüli pályára. Módosított változata a Szputnyik–3 hordozórakéta. Összesen négy indítást hajtottak végre a hordozórakétával, ebből három volt sikeres.

Története[szerkesztés]

Az R–7 Szemjorka a legelső szovjet interkontinentális ballisztikus rakéta (ICBM) (GRAU-kód: 8K71) volt, melyet Szergej Koroljov munkacsoportjával tervezett. Körülményes kiszolgálása miatt nagyon rövid ideig állt rendszerben (felkészítése mintegy 20 órát vett igénybe), továbbfejlesztésével hozták létre a szovjet űrrakéta-típusok többségét, többek között a világ első három műholdját, a Szputnyik–1-et, a Szputnyik–2-t és a Szputnyik–3-at pályára állító hordozórakétát.

A rakéta párhuzamosan elrendezett elemekből állt. Mindkét fokozat hajtóanyaga folyékony. A négy gyorsítórakéta, mint első fokozat a második fokozat köré lett építve. A rakéta rövidebb, stabilabb és műszakilag kezelhetőbb lett. Alacsony Föld körüli pályára állítandó, kis súlyú műholdak indítására volt alkalmas.

Induló tömege 270 t, magassága 30-32,5 méter. Stabilizátorszárnyak fölötti törzsátmérője 10,3 m, törzsátmérője 2,99 m. Hasznos teher 500 kilogramm. A Bajkonuri űrrepülőtérről, az 5-ös jelű indítóállásból lett felbocsátva. Első repülése 1957. október 4., az utolsó 1957. november 3.

1. fokozat[szerkesztés]

Induló tömege 43 t, magassága 19 m. Törzsátmérője 2,7 méter. Üzemanyaga RP–1 kerozin és folyékony oxigén, 4 darab hajtóműve RD–107 típusú.

2. fokozat[szerkesztés]

Induló tömege 94 tonna, magassága 28 méter. Törzsátmérője 3 m. Üzemanyaga RP–1 kerozin és folyékony oxigén, 1 darab hajtóműve RD–108 típusú.

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]