„Keve vármegye” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
pallas |
Nincs szerkesztési összefoglaló |
||
1. sor: | 1. sor: | ||
{{Sablon:A Pallasból átemelt cikk}} |
{{Sablon:A Pallasból átemelt cikk}} |
||
'''Keve vármegye''' egyike volt Magyarország első [[vármegye|vármegyéinek]]. A [[Török háborúk Magyarországon|törökökkel vívott háborúk]] során szűnt meg létezni legkésőbb valamikor az 1540-es években, mivel területe az elsők között került [[török hódoltság]] alá. Központja [[Kevevára]] volt. Az [[1876-os vármegyerendezés]] során felvetődött újbóli megszervezésének ötlete (még a [[Magyar Tudományos Akadémia]] is az ötlet mögé állt), ám ez végül mégsem történt meg. |
'''Keve vármegye''' egyike volt Magyarország első [[vármegye|vármegyéinek]] a mai [[Vajdaság Autonóm Tartomány|Vajdaság]] déli részén. A [[Török háborúk Magyarországon|törökökkel vívott háborúk]] során szűnt meg létezni legkésőbb valamikor az 1540-es években, mivel területe az elsők között került [[török hódoltság]] alá. Központja [[Kevevára]] volt. Az [[1876-os vármegyerendezés]] során felvetődött újbóli megszervezésének ötlete (még a [[Magyar Tudományos Akadémia]] is az ötlet mögé állt), ám ez végül mégsem történt meg. |
||
==Földrajzi kiterjedése== |
==Földrajzi kiterjedése== |
||
Az egykori [[Torontál vármegye|Torontál]] és [[Temes vármegye]] déli részén, a Duna baloldalán, keleten a Karas torkolatáig, nyugaton a Dunáig és a Temesig terjed. Közepe táját a terméketlen és néptelen Maksond mezeje foglalta el, melynek csak egy része volt az |
Területe a mai [[Vajdaság Autonóm Tartomány|Vajdaság]] legdélibb részére terjedt ki. Az egykori [[Torontál vármegye|Torontál]] és [[Temes vármegye]] déli részén, a Duna baloldalán, keleten a [[Karas]] torkolatáig, nyugaton a [[Duna|Dunáig]] és a [[Temes (folyó)|Temesig]] terjed. Közepe táját a terméketlen és néptelen [[Maksond]] mezeje foglalta el, melynek csak egy része volt az [[alibunár]]i és [[Deliblát|delibláti]] mocsaras, homokos vidék. |
||
[[ |
[[Hunyadi János]] az ország déli részének védelme közben többször tartózkodott e vidéken, hol Kevén kívül a vármegye területén még két vár, [[Dombó (Vajdaság)|Dombó]] és [[Tornistya]], Kevén kívül két város, [[Orlód|Barlod]] és [[Pancsova|Pancsaly]] (a mai Pancsova) és 66 helység állt. |
||
==Történelme== |
==Történelme== |
||
[[Anonymus]] (44. fej.) szerint a honfoglaló magyarok elől [[Glád vezér]] [[Kevevára|Keve várába]] menekült, de csakhamar feladta a várat. A görögországi hadjáratokból 1073-ban visszatérő [[I. László magyar király|László]] és Géza hercegek, [[Thuróczy-krónika|Thuróczy krónikája]] szerint, itt váltak el egymástól. 1201. már mint vármegyét, sőt 1238-ban egyúttal, mint [[várispánság]]ot említik. 1223. [[III. Honorius pápa]] Margitot, [[III. Béla]] leányát, [[Kevevára]] és az egész vármegye úrnőjének nevezi; ezen Keve alatt azonban a [[Pétervárad]] és [[Újlak (Horvátország)|Ilok]] közt levő Kőt v. Bánmonostort kell érteni. |
[[Anonymus]] (44. fej.) szerint a honfoglaló magyarok elől [[Glád vezér]] [[Kevevára|Keve várába]] menekült, de csakhamar feladta a várat. A görögországi hadjáratokból 1073-ban visszatérő [[I. László magyar király|László]] és Géza hercegek, [[Thuróczy-krónika|Thuróczy krónikája]] szerint, itt váltak el egymástól. 1201. már mint vármegyét, sőt 1238-ban egyúttal, mint [[várispánság]]ot említik. 1223. [[III. Honorius pápa]] Margitot, [[III. Béla magyar király|III. Béla]] leányát, [[Kevevára]] és az egész vármegye úrnőjének nevezi; ezen Keve alatt azonban a [[Pétervárad]] és [[Újlak (Horvátország)|Ilok]] közt levő Kőt v. Bánmonostort kell érteni. |
||
Keve vármegye első ismert [[ispán]]ja (comese) [[Achilleus (országbíró)|Achileus]] országbíró. A vármegye székvárosában, Kevében, többször megfordult [[IV. László]] és [[Nagy Lajos]] király s ennek és szerencsés fekvésének tulajdoníthatni, hogy a királyi városok közé emelkedett. 1392-ben már, mint ilyet említik. Várának fentartását s védelmét [[Zsigmond király]] 1435-ben a város lakosainak kötelességévé tette. Mig 1439-ben a megye rác lakosai Murád szultán 130,000 főnyi serege elől elszöktek, a magyarok otthon maradtak s ezeknek kiváltságait 1453-ban [[V. László]] meg is erősítette; ugyanakkor azonban gondoskodott a [[Csepel- |
Keve vármegye első ismert [[ispán]]ja (comese) [[Achilleus (országbíró)|Achileus]] országbíró. A vármegye székvárosában, Kevében, többször megfordult [[IV. László magyar király|IV. László]] és [[I. Lajos magyar király|I. (Nagy) Lajos]] király s ennek és szerencsés fekvésének tulajdoníthatni, hogy a királyi városok közé emelkedett. 1392-ben már, mint ilyet említik. Várának fentartását s védelmét [[Zsigmond magyar király]] 1435-ben a város lakosainak kötelességévé tette. Mig 1439-ben a megye rác lakosai Murád szultán 130,000 főnyi serege elől elszöktek, a magyarok otthon maradtak s ezeknek kiváltságait 1453-ban [[V. László magyar király|V. László]] meg is erősítette; ugyanakkor azonban gondoskodott a [[Csepel-sziget]]ére menekült kevei rácokról is, kiknek [[Ráckeve|Ábrahámteleke]] nevű gyarmatát utóbb Kis- vagy [[Ráckeve|Rác-Kevének]] nevezték. |
||
Várai azonban csakhamar pusztulásnak indultak, mindamellett, hogy Keve katonai megerősítését az 1478-iki országgyűlés is elrendelte. [[1439]]-től fogva a főispánjainak neveit sem ismerjük. 1551. a török hadjárat ugy látszik teljesen megsemmisítette a vármegyét és csakhamar Kevét is, mely azonban a török hódítás második felében Kubin néven kezdett szerepelni. A törökök kiűzetése után nevét teljesen elveszítette a vármegye s katonai igazgatás alá jutott. A [[katonai határőrvidék]] feloszlatásával az 1876. XXXIII. t.-c. részint Temes, részint Torontál vármegyéhez csatolta, noha 1872. a magyar akadémia is folyamodott visszaállításért. |
Várai azonban csakhamar pusztulásnak indultak, mindamellett, hogy Keve katonai megerősítését az 1478-iki országgyűlés is elrendelte. [[1439]]-től fogva a főispánjainak neveit sem ismerjük. 1551. a török hadjárat ugy látszik teljesen megsemmisítette a vármegyét és csakhamar Kevét is, mely azonban a török hódítás második felében Kubin néven kezdett szerepelni. A törökök kiűzetése után nevét teljesen elveszítette a vármegye s katonai igazgatás alá jutott. A [[katonai határőrvidék]] feloszlatásával az 1876. XXXIII. t.-c. részint Temes, részint Torontál vármegyéhez csatolta, noha 1872. a magyar akadémia is folyamodott visszaállításért. |
||
==Ismert főispánjai== |
|||
==Forrás== |
|||
{| |
|||
|valign="top"| |
|||
*1201: [[Achilleus (országbíró)|Achileus kir. udvarbíró]] |
|||
*1208: [[Országbíró#Árpád-kor|Miklós kir. udvarbíró]] |
|||
*1209: Miklós kir. udvarbíró comes Kewenensis |
|||
*1209: Márton kir. udvarbíró |
|||
*1210: Miklós kir. udvarbíró |
|||
*1211: Marcellus kir. udvarbíró |
|||
*1212: [[Bánk bán (nádor)|Bánk bán]] |
|||
*1213: Poth |
|||
*1213: Hugo |
|||
*1214: Sebestyén |
|||
*1217: [[Rátót nemzetség|Rátót nb.]] Gyula kir. udvarbíró |
|||
*1219: Gyula kir. udvarbíró |
|||
*1221: Lőrinc kir. udvarbíró |
|||
*1225: [[Bánk bán (nádor)|Bánk bán]] |
|||
*1235: Kalajan a Szerémség ura |
|||
*1236-38: Gyula országbíró |
|||
*1240: Balázs |
|||
*1270: [[Dominicus Anselmus]] krassói főispán |
|||
*1272: Lőrinc kir. fő[[pohárnokmester]] |
|||
*1273: Lőrinc kir. főpohárnokmester, [[krassó vármegye|krassói főispán]] |
|||
*1274: Herbord kir. főpohárnokmester, krassói főispán |
|||
*1274: Miklós kir. főpohárnokmester, krassói főispán |
|||
*1279 Ugrin kir. főpohárnokmester, krassói főispán |
|||
|width="70"| |
|||
|valign="top"| |
|||
*1291: Lőrinc krassói főispán és szörényi bán |
|||
*1347: [[Széchenyi Tamás|Zechén (Széchenyi) Tamás]] volt [[erdélyi vajda]] és krassói főispán |
|||
*1348: Niclinus krassói főispán |
|||
*1349: Kathiz nb. Tamás de Zechen országbíró turóci főispán |
|||
*1355: Pelsőczi [[Bubek Dénes]] kir. főlovászmester és krassói főispán |
|||
*1363: Zubunya fia László |
|||
*1366: Pál fia [[Heem Benedek]] krassói főispán |
|||
*1370: Seeb fia Jakab |
|||
*1383-85: [[Koroghy István]] krassói főispán és macsói bán |
|||
*1389: Koroghy István Fülöp fia krassói főispán |
|||
*1405: [[Ozorai Pipó]] Temes Csanád Krassó és Keve vm. főispánja |
|||
*1407: Arad és Csongrád vm. főispánja is |
|||
*1428: [[Héderváry Lőrinc]] comes et castellanus de Keve |
|||
*1430: [[Tallóci Matkó|Thallóczy Matkó]] |
|||
*1431: Krassó és Csanád vm. főispánja is |
|||
*1432: kevei főispán és nándorfehérvári kapitány |
|||
*1432: [[Tallóci Frank|Thallóczy Frank]] kevei főispán és nándorfehérvári kapitány |
|||
*1433: [[Tallóci Matkó|Thallóczy Matkó]] nándorfehérvári kapitány |
|||
*1434: a kunok bírája is |
|||
*1435: [[Tallóci Frank|Thallóczy Frank]] |
|||
*1436: [[Tallóci Frank|Thallóczy Frank]] de Ragusio csanádi kevei és krassói főispán nándorfehérvári kapitány |
|||
*1439: néhai szörényi bán nándorfehérvári kapitány is |
|||
* későbbi ispánjai nem ismertek |
|||
|} |
|||
==Források== |
|||
{{pnl}} |
{{pnl}} |
||
*[http://lexikon.katolikus.hu/K/Keve%20v%C3%A1rmegye.html Keve vármegye] In: Katolikus Lexikon |
|||
[[Kategória:A Magyar Királyság letűnt vármegyéi]] |
[[Kategória:A Magyar Királyság letűnt vármegyéi]] |
A lap 2011. január 1., 20:03-kori változata
Ez a szócikk részben vagy egészben a Pallas nagy lexikonából való, ezért szövege és/vagy tartalma elavult lehet.
Segíts nekünk korszerű szócikké alakításában, majd távolítsd el ezt a sablont! |
Keve vármegye egyike volt Magyarország első vármegyéinek a mai Vajdaság déli részén. A törökökkel vívott háborúk során szűnt meg létezni legkésőbb valamikor az 1540-es években, mivel területe az elsők között került török hódoltság alá. Központja Kevevára volt. Az 1876-os vármegyerendezés során felvetődött újbóli megszervezésének ötlete (még a Magyar Tudományos Akadémia is az ötlet mögé állt), ám ez végül mégsem történt meg.
Földrajzi kiterjedése
Területe a mai Vajdaság legdélibb részére terjedt ki. Az egykori Torontál és Temes vármegye déli részén, a Duna baloldalán, keleten a Karas torkolatáig, nyugaton a Dunáig és a Temesig terjed. Közepe táját a terméketlen és néptelen Maksond mezeje foglalta el, melynek csak egy része volt az alibunári és delibláti mocsaras, homokos vidék.
Hunyadi János az ország déli részének védelme közben többször tartózkodott e vidéken, hol Kevén kívül a vármegye területén még két vár, Dombó és Tornistya, Kevén kívül két város, Barlod és Pancsaly (a mai Pancsova) és 66 helység állt.
Történelme
Anonymus (44. fej.) szerint a honfoglaló magyarok elől Glád vezér Keve várába menekült, de csakhamar feladta a várat. A görögországi hadjáratokból 1073-ban visszatérő László és Géza hercegek, Thuróczy krónikája szerint, itt váltak el egymástól. 1201. már mint vármegyét, sőt 1238-ban egyúttal, mint várispánságot említik. 1223. III. Honorius pápa Margitot, III. Béla leányát, Kevevára és az egész vármegye úrnőjének nevezi; ezen Keve alatt azonban a Pétervárad és Ilok közt levő Kőt v. Bánmonostort kell érteni.
Keve vármegye első ismert ispánja (comese) Achileus országbíró. A vármegye székvárosában, Kevében, többször megfordult IV. László és I. (Nagy) Lajos király s ennek és szerencsés fekvésének tulajdoníthatni, hogy a királyi városok közé emelkedett. 1392-ben már, mint ilyet említik. Várának fentartását s védelmét Zsigmond magyar király 1435-ben a város lakosainak kötelességévé tette. Mig 1439-ben a megye rác lakosai Murád szultán 130,000 főnyi serege elől elszöktek, a magyarok otthon maradtak s ezeknek kiváltságait 1453-ban V. László meg is erősítette; ugyanakkor azonban gondoskodott a Csepel-szigetére menekült kevei rácokról is, kiknek Ábrahámteleke nevű gyarmatát utóbb Kis- vagy Rác-Kevének nevezték.
Várai azonban csakhamar pusztulásnak indultak, mindamellett, hogy Keve katonai megerősítését az 1478-iki országgyűlés is elrendelte. 1439-től fogva a főispánjainak neveit sem ismerjük. 1551. a török hadjárat ugy látszik teljesen megsemmisítette a vármegyét és csakhamar Kevét is, mely azonban a török hódítás második felében Kubin néven kezdett szerepelni. A törökök kiűzetése után nevét teljesen elveszítette a vármegye s katonai igazgatás alá jutott. A katonai határőrvidék feloszlatásával az 1876. XXXIII. t.-c. részint Temes, részint Torontál vármegyéhez csatolta, noha 1872. a magyar akadémia is folyamodott visszaállításért.
Ismert főispánjai
|
|
Források
Bokor József (szerk.). A Pallas nagy lexikona. Arcanum: FolioNET (1893–1897, 1998.). ISBN 963 85923 2 X
- Keve vármegye In: Katolikus Lexikon