„Magyar Labdarúgó-szövetség” változatai közötti eltérés
[nem ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Nemzeti sport vissza, remek forrás |
|||
233. sor: | 233. sor: | ||
== Külső hivatkozások == |
== Külső hivatkozások == |
||
* [http://www.mlsz.hu/ Az MLSZ honlapja] |
* [http://www.mlsz.hu/ Az MLSZ honlapja] |
||
* [http://www.nemzetisport.hu/cikk.php?cikk=76223 Nemzetisport Online] |
|||
{{Nemzetközi labdarúgás}} |
{{Nemzetközi labdarúgás}} |
A lap 2010. szeptember 11., 19:45-kori változata
|
Ez a szócikk vagy szakasz lektorálásra, tartalmi javításokra szorul. |
Magyar Labdarúgó-szövetség | |
Fájl:Logo mlsz.jpg | |
Adatok | |
Alapítva | 1901 |
FIFA-tagság kezdete | 1907 |
UEFA | 1954 |
Elnök Csányi Sándor | |
Szövetségi kapitány Egervári Sándor | |
A Magyar Labdarúgó-szövetség weboldala |
A Magyar Labdarúgó-szövetség[1] (MLSZ) Magyarországon működő, labdarúgással foglalkozó sportszervezet, amely a sportágban sporttevékenységet folytató jogi és természetes személyek tevékenységét összehangoló, munkájukat segítő, a sportágat önkormányzatiság elvén irányító, kiemelkedően közhasznú szervezetként működő sportági országos szakszövetség.
A magyar labdarúgás első száz éve
|
Ez a szócikk vagy szakasz kronológiát használ folyó szöveg helyett. „A cikkek formája a természetes, folyamatos próza.” (Lásd Stilisztikai útmutató.) Kérjük, segíts átírni a szócikket folyó szöveggé! |
A magyar labdarúgás első irodalmi emlékeit 1879-től őrizzük. 1882-ben a pesti református főgimnáziumban már szabadtéri játszó társaság alakult, mely iránt néhány esztendő múlva több nagyvárosunk is élénk érdeklődést mutatott.
A BBTE-ben 1893-tól rendszeresen hódoltak az új játéknak, két esztendő múltán már több híradás jelent meg a futballjátékról. 1897. május 9-én, nyilvánosan is bemutatkozott a BTC két csapata, egy év múlva megmérkőztek a Műegyetem együttesével is. 1899. május 3-án, megalakult a Ferencvárosi Torna Club.
A századfordulóig 56 nemzetközi-, 63 fővárosi- és 20 vidéki mérkőzést rendeztek együtteseink. És utána...
1901. január 19-én, megalakult a Magyar Labdarúgók Szövetsége. Február 17-én, a BTC és a BSC csapatai - kizárólag fővárosi csapatok - játszották az első, első osztályú bajnoki mérkőzést.
1902. október 12-én, Bécsben rendezték Ausztria-Magyarország - mindkét ország - első hivatalos válogatott mérkőzését. Két év után,
1907-ben, a FIFA elismerte a szövetség önállóságát és felvette Magyarországot tagjai sorába.
1909-ben Budapesten rendezték a FIFA kongresszusát. A Margitszigeti Ezüstlabda, ötszöri elnyerése után végleg a Ferencváros birtokába került.
Az 1909-10-ben először kiírt Magyar Kupát az MTK nyerte.
1911-ben avatták fel az FTC 26 ezer férőhelyes új stadionját, egy év múlva a 20 ezres MTK létesítményt nyitották meg.
1912-ben, Stockholmban, először szerepeltek játékosaink a nyári Olimpiai Játékokon. A magyar csapat a díszes vigaszdíjat nyerte el. Ez évben a fővárosi együttesek száma 71, a vidékieké 109 volt.
1917-ben megalakult a Magyar Futballbírák Testülete.
1919-ben véget ért a hadibajnokság, majd lassan rendeződtek a nemzetközi kapcsolatok is. A Magyar Tréner Kollégiumot
1925-ben kezdték szervezni. A labdarúgás legerősebb nemzeti sportunkká fejlődött.
1926-ban megalakult a PLASZ, a profi labdarúgás irányító szerve.
1927-ben, a magyar Fischer Mór lett a FIFA alelnöke.
1929-ben a Ferencváros 3:2-re, otthonában győzte le a kétszeres olimpiai bajnok Uruguay válogatottját.
1930-ban Budapest adott otthont a FIFA kongresszusának.
1935-ben az MLSZ megszüntette a profi- és létrehozta a Nemzeti Bajnokságot. Első helyen végzett labdarúgócsapatunk a Főiskolai Világbajnokságon.
1937-ben és 1939-ben a Közép-európai Kupában is sikerült győznünk.
Franciaországban az 1938-as labdarúgó-világbajnokság döntőjében válogatottunk ezüstérmes lett, Olaszország-Magyarország 4:2.
1944 háborús légkörében a sport minden nemzetközi kapcsolata megszűnt.
Az 1946-47-es évben az MLSZ felújította a Nemzeti Bajnokságot.
Az 1952-es helsinki olimpián a magyar válogatott aranyérmes lett. Legjobbjaink megnyerték az 1948 és 1953 között lebonyolított Európa Kupát.
1953-ban, Belgiumban első helyen végzett ifjúsági csapatunk az UEFA-tornán. Augusztus 20-án, százezer néző jelenlétében adták át a Népstadiont.
1953. november 25-én, Londonban, a magyar válogatott 6:3 arányban legyőzte tanítómesterét, a kontinentális csapattól 90 éve otthon veretlen Angliát. A világ legjobb csapata, a magyar labdarúgó-válogatott, az 1954-es svájci világbajnokságon ismét "csak" ezüstérmes lett. Németország-Magyarország 3:2. Az UEFA Sebes Gusztávot alelnökévé választotta.
1955-ben és 1956-ban Magyarország csoportgyőztes lett (döntőt nem rendeztek) az UEFA nemzetközi ifjúsági tornáján.
1955-ben, a Népstadionban játszották a 100. magyar-osztrák mérkőzést. Válogatottunk a világranglistán 91%-kal ismét az első helyet foglalta el.
Az 1958-as svédországi világbajnokságon labdarúgó-válogatottunk a negyeddöntőig jutott.
1960-ban, Ausztriában ifjúsági válogatottunk nyerte az UEFA-tornát. A római olimpián felnőtt együttesünk a harmadik helyen végzett. A France Football Aranylabda szavazásán Puskás Ferenc második lett.
1962-ben, Uruguay ellen, Bozsik József 100. válogatottságát ünnepelte. A chilei labdarúgó-világbajnokságon a magyar csapat az 5. helyen végzett.
1964-ben a Kupagyőztesek Európa-Kupájában a döntőben maradt alul az MTK a Sporting ellen (3.3 és 0:1 arányban).
1964-ben, Tokióban aranyérmet nyert a magyar olimpiai válogatott. A spanyolországi Európa-bajnokságon a magyar válogatott bronzérmes lett. Az európai ranglistán is a harmadik helyen végzett a magyar csapat. Az UEFA-Kupa elődjét, a Vásárvárosok Kupáját 1965-ben 1:0-ás győzelemmel a Ferencváros nyerte a Juventus előtt.
1965-ben az európai nemzetek rangsorában Magyarország a második lett.
Az 1966-os angliai világbajnokságon a magyar válogatott a negyeddöntőben búcsúzott a legjobbaktól.
1967-ben Albert Flóriáné lett az európai Aranylabda, Bobby Charlton és James Johnstone előtt.
1968-ban a Ferencváros ismét döntőt játszott a Vásárvárosok Kupájáért, de a trófeát 1:0 arányban a Leeds United nyerte el. A magyar olimpiai válogatott Mexikóvárosban megvédte ötkarikás elsőségét. A FIFA világválogatott keretébe négy magyar játékost hívtak meg. Az európai labdarúgó bajnokságok legjobb góllövői részére kiírt Ezüstcipő Dunai II Antal vitrinjébe került, 36 góljáért.
1969-ben a Vásárvárosok Kupája döntőjében az Újpesti Dózsa kettős vereséget szenvedett (0:3 és 2:3) a Newcastle United csapatától. Dunai Antal 31 góljával az európai Bronzcipőt nyerte el.
1972-ben a müncheni olimpián a magyar válogatott ezüstérmet nyert.
1974-ben aranyérmes lett csapatunk az Utánpótlás Európa-bajnokságon.
1975-ben, a Kupagyőztesek Európa-Kupájában a Ferencváros 3-0-ás vereséget szenvedett a Dinamo Kijev csapatától.
1976-ban ifjúsági válogatottunk az UEFA torna, junior válogatottunk az utánpótlás Eb döntőjében ezüstérmes lett.
1978-ban Várady Béla vehette át az európai góllövők Ezüstcipőjét. Válogatottunk az argentínai labdarúgó-világbajnokság csoportküzdelmei után pont nélkül maradt és kiesett.
1979-ben, az európai góllövők díjkiosztó ünnepségén Fekete László vehette át az Ezüstcipőt, majd 1980-ban Fazekas László, illetve 1981-ben Nyilasi Tibor. Palotai Károly kiválóan vezette a Real Madrid-Liverpool BEK-döntőt.
1982-ben, a spanyolországi világbajnokság csoportküzdelmeiben nyújtott egy győzelem és egy döntetlen a továbbjutáshoz kevésnek bizonyult.
1984-ben, Moszkvában a magyar válogatott tizenegyesekkel nyerte az Ifjúsági Európa-bajnokságot a Szovjetunió előtt.
1985-ben az UEFA-Kupa döntőjében a Videoton a hazai 3-0-ás veresége után a Real Madrid otthonában 1-0-ra nyert és ezüstérmes lett. Első hivatalos válogatott mérkőzésén 1-0-ra nyert a magyar női labdarúgó-válogatott az NSZK legjobbjai ellen. Ez évben a magyar válogatott a második lett az európai ranglistán.
1986-ban, a mexikói világbajnokságon a magyar váogatott nem jutott tovább a csoportmérkőzések után. Első hivatalos mérkőzésén 8-3-ra nyer a magyar teremlabdarúgó-válogatott.
Az 1987-88-as idényben Détári Lajos volt a legjobb külföldön szereplő játékos, aki az Európa válogatottban is helyet kapott.
Az IFFHS nemzetközi szervezet az 1994-es vb-döntő bíráját, a magyar Puhl Sándort választotta a világ legjobb játékvezetőjének. Minden idők legjobb góllövője a 85-szörös válogatott Puskás Ferenc lett, aki 1943 és 1966 között a magyar és a spanyol bajnokságban 529-szer volt eredményes.
1995-96-ban a Ferencváros részt vett a Bajnokok Ligája csoport-mérkőzésein. Magyarország olimpiai válogatottja szerepelt az 1996-os atlantai játékok tizenhatos döntőjében.
Puhl Sándor 1995-ben, 1996-ban és 1997-ben is megőrizte vezető helyét a játékvezetők rangsorában.
2001. január 19-én, megalakulásának 100. évfordulóját ünnepelte a Magyar Labdarúgó-szövetség. Az első évszázad 747 válogatott mérkőzésén 368 győzelem, 166 döntetlen és 213 vereség született (72 ország együttese ellen), melyen 838 játékos lépett pályára.
Huszonhetedik bajnokságát nyerte a Ferencváros, huszonegy alkalommal volt bajnok az MTK, hússzor az Újpest.
Július 14-én kezdődött a 100. magyar Nemzeti Bajnokság. S már zajlik is a magyar labdarúgás második évszázada...
Az első bajnokság
Az MLSZ 1901. január 19-én megtartott alakuló közgyűlésén megválasztott tanács február 4-én már be is osztotta a bajnokságra jelentkező egyesületeket – eddigi hazai barátságos és nemzetközi eredményeik alapján – két osztályba.
- I. osztály:
- BTC (Budapesti Torna Club)
- MFC (Műegyetemi Football Club, a későbbi MAFC)
- MUE (Magyar Úszó Egyesület)
- FTC (Ferencvárosi Torna Club)
- BSC (Budapesti Sport Club)
- II. osztály:
- 33 FC
- MAC (Magyar Atlétikai Club)
- BEAC
- BAK (Budapesti AK)
- RSPT (Rákosszentmihályi SPT)
- MFC (Magyar Football Club)
- Ganz-Wagongyári TLT
- UFC (Ez hamarosan egyesült egy másik újpesti kisegyesülettel és együtt beolvadtak a már (1885-ben megalakult tekintélyes tornázó és vívó egyesületbe, az UTE-ba, azaz az Újpesti Torna Egyletbe).
Korábbi elnökök
- I. Jász Géza (1901-1902)
- Főtitkár: Horváth Ferenc (1901-1903)
- Az elnökség összetétele
- II. Rákosi Viktor (1902)
- Főtitkár: Horváth Ferenc
- III. Banovits Kajetán (1903-1906)
- Főtitkár: Gillemot Ferenc (1904)
- Főtitkár: Németh Andor (1904-1906)
- IV. Kárpáti Béla (1907-1909)
- Főtitkár: Maleczki Román (1906-1908)
- V. Szacelláry György (1909-1916)
- Főtitkár: Steiner Hugó (1909)
- Főtitkár: Oprée Rezső (1910)
- Főtitkár: Steiner Hugó (1911-1912)
- Főtitkár: Csányi József dr. (1913)
- VI. Pallavicini György őrgróf (1916)
- Főtitkár: Tibor Lajos (1914-1918)
- VII. Füzeséry Árpád Dr. (1917-1919)
- Főtitkár: Tibor Lajos
- VIII. Oprée Rezső (1919-1922)
- Főtitkár:Neuwelt Emil (1919-1920)
- Főtitkár: Tibor Lajos (1921-1922)
- IX. Friedrich István (1922-1923)
- Főtitkár: Kenyeres Árpád (1923-1939)
- X. Shvoy Kálmán Dr.(1924)
- Főtitkár: Kenyeres Árpád
- XI. Dr. Csányi József és Tibor Lajos (1925)
- Főtitkár: Kenyeres Árpád
- XII. Dréhr Imre (1925-1930)
- Főtitkár: Kenyeres Árpád
- Fischer Mór (1927-1936)
- XIII. Kray István báró (1930-1932)
- Főtitkár: Kenyeres Árpád
- XIV. Usetty Béla Dr.(1932-1939)
- Főtitkár: Kenyeres Árpád
- XV. Gidófalvy Pál Dr.(1939-1944)
- Főtitkár: Gálffy Endre (1940-1943)
- Főtitkár: Ipolyvölgyi Ferenc (1944)
- Az elnökség összetétele
- XVI. Becskó József (1945-1947)
- Főtitkár: Kenyeres Árpád (1945-1947)
- XVII. Ries István Dr. (1947-1950)
- Főtitkár: Füredi József (1948-1949)
- XVIII. Barcs Sándor (1950-1963)
- Főtitkár: Krajcsovics István (1950-1951)
- Főtitkár: Honti György (1957-1968)
- XIX. Hegyi Gyula (1964-1970)
- Főtitkár: Honti György
- Főtitkár: Börzsei János (1968-1972)
- XX. Terpitkó András Dr.(1970-1973)
- Főtitkár: Börzsei János
- Főtitkár: Petri Sándor (1972-1973)
- XXI. Kutas István (1974-1978)
- Főtitkár: Krizsán József (1973-1982)
- XXII. Szepesi György (1979-1986)
- Főtitkár: Krizsán József
- Főtitkár: Páncsics Miklós dr. (1982-1987)
- XXIII. Somogyi Jenő (1986-1988)
- Főtitkár: Páncsics Miklós
- Főtitkár: Török Péter (1987-1989)
- Az elnökség összetétele
- XXIV. Tisza László dr., Vadászi Tibor, Varga Miklós dr. (1988-1989)
- XXV. Laczkó Mihály Dr. (1989-1994)
- Főtitkár: Berzi Sándor (1990-1996)
- XXVI. Benkő László (1994-1996)
- Főtitkár: Berzi Sándor (1990-1996)
- XXVII. Laczkó Mihály Dr. (1996-1998)
- Főtitkár: Czékus Lajos (1996-1998)
- XXIX. Kovács Attila (1998-1999)
- Főtitkár: Berzi Sándor (1998-2006)
- XXX. Bozóky Imre Dr.(1999-2006)
- Főtitkár: Berzi Sándor
- Az elnökség összetétele
- XXXI. Kisteleki István (2006-2010)
- XXXII. Csányi Sándor (2010-)
Jegyzetek
- ↑ A szervezet hivatalos neve Magyar Labdarúgó Szövetség. Ez az alak nem felel meg a Wikipédia helyesírási irányelveinek: a „labdarúgó” ugyanis itt főnév, személyre utal, akiknek a szövetségéről van szó, nem pedig a szövetség rúgja a labdát, ezért nem az AkH.12 112. alkalmazandó itt, hanem az AkH.12 128. c) és az AkH.12 138., l. még OH. 983. o.
Források
- Hoppe László: Labdarúgó-bajnokságaink 1901-1969 (Egyetemi Nyomda, Budapest 1970)
- Hornyák Lajos: A labdarúgás játékszabályai (Labdarúgó játékvezetők kézikönyve) - HOT-FIVE Kft. 2002 ISBN 963-202-807-4
- Labdarúgás - 1993. XXXIX. évfolyam 5. szám
- 75 éves a Magyar Labdarúgó Szövetség (1901-1976) (Testnevelési és Sportmúzeum, Budapest, 1976)
- A Magyar Labdarúgó-szövetség (MLSZ) elnökei – Nemzeti Sport Online, 2005. február 28.