Németh Andor

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Németh Andor
Született 1891. december 28.
Celldömölk
Elhunyt 1953. november 13. (61 évesen)
Budapest
Nemzetisége magyar
Házastársa Szegő Judit
Foglalkozása író,
költő,
kritikus

Németh Andor (Celldömölk, 1891. december 28.Budapest, 1953. november 13.) magyar író, költő, kritikus.

Élete és munkássága[szerkesztés]

Szegény zsidó családba született, apja Német Márk, anyja Grünfeld Aranka volt. Miután Szombathelyre költöztek, a premontreieknél végezte el a gimnázium első hat osztályát. Az utolsó két osztályt Kolozsvárt végezte, ahol az önképzőkörben már látható volt költői tehetsége. Az érettségi után 1909-ben a Kolozsvári Újság fizetés nélküli újságírója volt, itt ismerkedett meg Osvát Ernővel és Adyval is. 1910 nyarán néhány óra leforgása alatt megírta Veronika tükre című egyfelvonásos misztériumjátékát. Ezután rövid ideig Szolnokon tanárkodott. A Veronika tükrét 1913-ban a Galilei Kör mutatta be, melynek alelnöke volt.

A budapesti egyetem bölcsészkarára járt. Nyugatos irányvonalú költőként indult; szimbolista, stilizált-szecessziós kísérletek után az avantgárd felé fordult, Kassák lapjaiban jelentek meg versei. 1914-ben Párizsban akarta folytatni tanulmányait. Az új francia költők társaságát kereste, Apollinaire-t is megismerte. Az I. világháború kitörésekor kémgyanús egyénként internálták, mintegy öt évet töltött különböző táborokban (történetét rabtársa, Kuncz Aladár Fekete kolostor című regényében dolgozta fel). Az élmény megakasztotta írói pályáját, évekig alig írt valamit. A Magyarországi Tanácsköztársaság ideje alatt a bécsi magyar követség sajtóattaséja volt. A rendszer bukása után nem térhetett haza, 1919-től 1926-ig egy berlini kiküldetést kivéve bécsi emigrációban élt. Kritikusi pályája itt kezdődött meg a Diogenesbe és más bécsi emigráns lapokba (Bécsi Magyar Újság, Vasárnap) írt filozófiai felkészültségű bírálataival. Kassákkal együtt szerkesztették a 2 X 2-t. Verseket és novellákat is közreadott, német nyelvű újságokba, de csehszlovákiai és erdélyi magyar folyóiratokba is írt. Barátságot kötött Déry Tiborral és József Attilával. 1926-ban tért haza, a Dokumentumba, A Tollba írt, Az Ujság, majd a Szép Szó állandó munkatársa lett. 1934. április 19-én Budapesten, a Terézvárosban házasságot kötöt Szegő Judittal, Szegő Béla és Parieser Hermin lányával, az egyik tanú Karinthy Frigyes volt.[1] A második világháborút Franciaországban vészelte át, 1938-tól 1947-ig második emigrációját a Marseille melletti Cassisban, majd Montaubanban töltötte. A magyarországi szociáldemokraták 1947-ben hazahívták, az egyre inkább kommunista Csillag folyóirat főszerkesztője lett. A Csillagban folytatásokban jelent meg egyik legértékesebb műve, a Franciaországban írt József Attila-könyv (1944) kibővített változata, a József Attila és kora (1948), a József Attiláról szóló irodalom egyik alapműve. A Rákosi-korszakban nem volt helye, a laptól 1950 augusztusában kirúgták (nyugdíjazták), bár kritikái a Forumban és a Csillagban még megjelenhettek. Ebben az időszakban írta meg Misztótfalusi Kis Miklósról szóló A betű mestere c. regényét és részleteiben máig publikálatlan önéletrajzát. 1953-ban, súlyos betegen, rokkantsági segélyből társbérletben élve, elfeledetten halt meg.

Németh Andor ellentmondásos alkatú író volt, számtalan irányban tájékozódott, sokféle műfajt kipróbált, számos irodalmi áramlattal és mozgalommal tartott kapcsolatot, de kevés igazán nagy művet alkotott. Már fiatalon megismerte Adyt, Karinthyt, Osvátot. Fontos alakja volt a két világháború közti irodalmi életnek is, olvasta-terjesztette a világirodalmi és filozófiai újdonságokat, kávéházi vitákat folytatott Kafkáról, Proustról, Thomas Mannról, Blochról, Heideggerről, személyes hatásával inspirálta és befolyásolta Kosztolányit, Karinthyt, Déryt, és főként barátját, József Attilát. Kortársai nem annyira íróként, mint tüneményesen éles eszű, gyakran léha emberként emlékeztek meg róla. Bár három nyelvből fordított, útikönyveket és ponyvaregényeket gyártott, az osztrák és francia történelemből regényes életrajzokat írt, életművének legértékesebb darabjait mélyenszántó, filozofikus kritikusi és esszéírói munkássága adja. Számos műve máig kiadatlan, kéziratos hagyatéka a Petőfi Irodalmi Múzeumban található.

Neki címezve írta 1937 februárjában-márciusában József Attila Ars poetica című versét.

Emlékezete[szerkesztés]

2005 októberében, a József Attila-emlékévben emlékére a celldömölki Kresznerics Ferenc Könyvtárban konferenciát tartottak, szülőhelyén, a vasútállomás épületében felavatták emléktábláját.

Művei[szerkesztés]

  • Egy foglalt páholy története (1942; eredetileg folytatásos regényként jelent meg Az ujság című lapban 1938 és 1939-ben. (Karinthy környezetéről, a Hadik kávéházról)
  • József Attila. Budapest 1944.
  • József Attila és kora. (a Csillag c. lapban, 1947.; Kötetben: A szélén behajtva (1973, szerk. Réz Pál), illetve Németh Andor: József Attiláról. Budapest 1989.)
  • A betű mestere – Tótfalusi Kis Miklós életregénye (1954)
  • A szélén behajtva (1973, válogatott írások)

Bűnügyi[szerkesztés]

Történelmi művei[szerkesztés]

  • A párisi kommün – 1871 (1932, Pantheon)
  • A császár-diktátor (1939)
  • Metternich vagy a diplomácia magas iskolája (1939)
  • Mária Terézia (Pesti Szalon Könyvkiadó, 1996)
  • A kegyenc – Gróf Teleki László élete, Horváth Zoltánnal
  • Előhang negyvennyolchoz

Színmű[szerkesztés]

Irodalomkritika[szerkesztés]

  • Kafka ou le mystère juif, Párizs, 1947 (Kafka-monográfia)

Jegyzetek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

Ajánlott irodalom[szerkesztés]