„Sebestyén Géza (könyvtáros)” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
bővítés |
bővítés |
||
1. sor: | 1. sor: | ||
⚫ | '''Sebestyén Géza''' ([[Nagyvárad]], [[1912]]. [[március 14.]] – Budapest, [[1976]]. [[április 5.]]) könyvtáros, bibliográfus, az [[Országos Széchényi Könyvtár]] főigazgató-helyettese 1958 és 1976 között. A [[második világháború]] utáni magyar könyvtárügy egyik vezető személyisége. Fia [[Sebestyén György]] (1946) könyvtáros, egyetemi tanár. |
||
{{építés alatt}} |
|||
⚫ | |||
==Életútja== |
==Életútja== |
||
Elemi és középiskolai tanulmányait [[Veszprém]]ben folytatta. Nyelvésznek készült, a [[Eötvös Loránd Tudományegyetem|Pázmány Péter Tudományegyetemen]] végzett magyar–német szakos tanárként 1936-ban. A következő tanévben a Collegium Hungaricum ösztöndíjasaként [[Bécs]]ben tanult, majd elvégezte a [[Magyar Könyvtárosok és Levéltárosok Egyesülete]] egyéves könyvtárosképző tanfolyamát. 1939-ben bölcsészdoktori oklevelet szerzett általános nyelvészetből. Könyvtári gyakorlatát az [[Egyetemi Könyvtár (Eötvös Loránd Tudományegyetem)|Egyetemi Könyvtárban]] töltötte. |
Elemi és középiskolai tanulmányait [[Veszprém]]ben folytatta. Nyelvésznek készült, a [[Eötvös Loránd Tudományegyetem|Pázmány Péter Tudományegyetemen]] végzett magyar–német szakos tanárként 1936-ban. A következő tanévben a Collegium Hungaricum ösztöndíjasaként [[Bécs]]ben tanult, majd elvégezte a [[Magyar Könyvtárosok és Levéltárosok Egyesülete]] egyéves könyvtárosképző tanfolyamát. 1939-ben bölcsészdoktori oklevelet szerzett általános nyelvészetből. Könyvtári gyakorlatát az [[Egyetemi Könyvtár (Eötvös Loránd Tudományegyetem)|Egyetemi Könyvtárban]] töltötte. |
||
1937 és 1945 között az [[Országos Könyvforgalmi és Bibliográfiai Központ]] munkatársa volt. 1944 végén átszökött a fronton, és a [[debrecen]]i [[Ideiglenes Nemzeti Kormány]] szakértőjeként működött. 1945-től 1949-ig a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium Művelődéspolitikai, illetve Könyvtári Osztályát vezette, majd 1958-ig a [[Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem|műszaki egyetem]] könyvtárát igazgatta. 1952-től 1956-ig [[Könyvtár- és információtudomány|könyvtártant]] tanított az ELTE Könyvtártudományi Tanszékén. 1958- |
1937 és 1945 között az [[Országos Könyvforgalmi és Bibliográfiai Központ]] munkatársa volt. 1944 végén átszökött a fronton, és a [[debrecen]]i [[Ideiglenes Nemzeti Kormány]] szakértőjeként működött. 1945-től 1949-ig a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium Művelődéspolitikai, illetve Könyvtári Osztályát vezette, majd 1958-ig a [[Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem|műszaki egyetem]] könyvtárát igazgatta. 1952-től 1956-ig [[Könyvtár- és információtudomány|könyvtártant]] tanított az ELTE Könyvtártudományi Tanszékén. 1958. március 15-étől az Országos Széchényi Könyvtár főigazgató-helyettesévé nevezték ki. Posztját haláláig megőrizte. [[Jóború Magda]] kétéves távolléte idején főigazgatói jogkörök birtokában vezette az intézményt. 1959-ben megalapította a nemzeti könyvtár Könyvtári és Módszertani Központját. |
||
Az [[Országos Könyvtárügyi és Dokumentációs Tanács]] és a Nemzetközi Tudományos és Műszaki Rendszer Magyar Tanácsának tagja, a Magyar Dokumentációs Szabványbizottság elnöke volt. |
Az [[Országos Könyvtárügyi és Dokumentációs Tanács]] és a Nemzetközi Tudományos és Műszaki Rendszer Magyar Tanácsának tagja, a Magyar Dokumentációs Szabványbizottság elnöke volt. |
||
11. sor: | 10. sor: | ||
==Munkássága== |
==Munkássága== |
||
{{szövegdoboz|keretszín = #A3B0BF|háttérszín = #CEDFF2|„Magyarországot századokon keresztül az jellemezte, hogy egyszerre élt Európában és Európán kívül... A magyar könyvtári élet fejlődése is kitűnő példát szolgáltat erre a kettősségre: európai igény és nyomasztó elmaradottság.”<br><br>Sebestyén Géza 1965-ben<ref>Fügedi, 1986. 519. o.</ref>}} |
{{szövegdoboz|keretszín = #A3B0BF|háttérszín = #CEDFF2|„Magyarországot századokon keresztül az jellemezte, hogy egyszerre élt Európában és Európán kívül... A magyar könyvtári élet fejlődése is kitűnő példát szolgáltat erre a kettősségre: európai igény és nyomasztó elmaradottság.”<br><br>Sebestyén Géza 1965-ben<ref>Fügedi, 1986. 519. o.</ref>}} |
||
A |
A világháború utáni években kidolgozta a népkönyvtári rendszer tervezetét, részt vett a műszaki egyetemi könyvtári hálózat kialakításában és a könyvtártan egyetemi oktatásában. |
||
Amikor 1959-ben döntés született az |
Az Országos Széchényi Könyvtárban töltött tizennyolc évben szervezeti megújítást hajtott végre, megindította a számítógépesítést, és megújította a nemzeti bibliográfiai kiadványsorozatot. Amikor 1959-ben döntés született az átköltözésről a [[Magyar Nemzeti Múzeum]]ból a [[Budavári Palota|Budavári Palotába]], Sebestyén kapta feladatul a könyvtár koncepciójának, belső térrendezésének megtervezését. 1963-as, ''Az új Nemzeti Könyvtár működése'' című programjában három fő tevékenységi kört jelölt meg az intézmény számára. A hiányok visszamenőleges pótlása és az állomány fokozott védelme mellett az archivális feladatok közé sorolta a nemzeti könyvarchívum létrehozását és a nemzeti bibliográfia rendszerének kialakítását. Nyilvános könyvtári feladatként határozta meg az általános, szakosított, különgyűjteményi és speciális olvasótermek, a kutatókat kiszolgáló tudományos olvasótermek, kutató- és gépelőfülkék létrehozását, valamint a gyorsmásoló szolgálat felállítását. Az országos könyvtárügyi feladatok közé utalta a kötelespéldányok szétosztását, a könyvelosztást, a nemzetközi csere és a könyvtárközi kölcsönzés lebonyolítását, a könyvtártudományi és módszertani problémákkal való foglalkozást. Nézete szerint a könyvtárnak három új funkciót kell majd ellátnia: a magyar irodalom és történelem szakkönyvtárává; tároló könyvtárként a ritkán használt irodalom begyűjtőjévé, megőrzőjévé és szolgáltatójává; végül reprezentatív elhelyezkedése, várható idegenforgalmi látványossággá válása révén a magyarországi írás- és könyvtörténet dokumentumainak kiállítójává kell válnia. Szorgalmazta a nemzeti könyvtárról szóló törvény előkészítését és kiadását. Javasolta, hogy az intézmény vegye fel a Magyar Nemzeti Könyvtár nevet, hogy így váljon fogalommá a nemzeti tudatban. |
||
Az [[1960-as évek]] elején egész sor jogszabály megjelentetését indítványozta a központi szolgáltatásokkal kapcsolatban. Szinte mindegyik új magyar könyvtári szabvány megalkotásában részt vett. |
|||
1972 és 1976 között a ''Könyvtári Figyelő'' főszerkesztője volt. |
|||
Nevéhez fűződik a ''Hungarica Külföldi Folyóiratszemle'' 1971-es megindítása. [[Sallai István]]nal közösen írt összegzése, ''A könyvtáros kézikönyve'' évtizedekig alapműnek számított a könyvtárosképzésben. 1972 és 1976 között a ''Könyvtári Figyelő'' főszerkesztője volt. |
|||
==Díjai, kitüntetései== |
==Díjai, kitüntetései== |
||
21. sor: | 22. sor: | ||
==Emlékezete== |
==Emlékezete== |
||
Pajkossy György „a magyar könyvtártan és könyvtárszervezés legsokoldalúbb modern képviselőjeként” emlékezett meg róla.<ref>Pajkossy, 1978. 8. o.</ref> Sonnevend Péter [[Szabó Ervin]], [[Gulyás Pál (könyvtáros)|Gulyás Pál]] és [[Fitz József]] mellett a magyar könyvtárügy negyedik „ősének” nevezte.<ref>Sonnevend, 1997. 6. o.</ref> |
|||
1986-ban a [[Magyar Könyvtárosok Egyesülete]] Sebestyén halálának tizedik és Sallai István születésének hetvenötödik évfordulója alkalmából emlékülést tartott az Országos Széchényi Könyvtár nagy előadótermében. 1997. február 13-án hat előadó idézte fel életét és munkásságát az intézményben szervezett emlékülésen. |
1986-ban a [[Magyar Könyvtárosok Egyesülete]] Sebestyén halálának tizedik és Sallai István születésének hetvenötödik évfordulója alkalmából emlékülést tartott az Országos Széchényi Könyvtár nagy előadótermében. 1997. február 13-án hat előadó idézte fel életét és munkásságát az intézményben szervezett emlékülésen. |
||
51. sor: | 54. sor: | ||
===További irodalom=== |
===További irodalom=== |
||
*Kégli Ferenc: [http://epa.oszk.hu/00100/00143/00022/kegli.html Sebestyén Géza és öröksége, a Magyar Könyvészet retrospektív ciklusai.] ''[[Könyvtári Figyelő]],'' 1997. 2. sz. 216–220. o. |
|||
*P[ajkossy] Gy[örgy]: [http://epa.oszk.hu/00000/00021/00295/pdf/MKSZ_EPA00021_1976_92_03_295-309.pdf Sebestyén Géza (1912–1976).] ''[[Magyar Könyvszemle]],'' 1976. 3. sz. 295–296. o. |
*P[ajkossy] Gy[örgy]: [http://epa.oszk.hu/00000/00021/00295/pdf/MKSZ_EPA00021_1976_92_03_295-309.pdf Sebestyén Géza (1912–1976).] ''[[Magyar Könyvszemle]],'' 1976. 3. sz. 295–296. o. |
||
*''[[Révai nagy lexikona|Révai új lexikona]] XVI. (Rac–Sy).'' Főszerk.: Kollega Tarsoly István. Szekszárd, 2005, Babits. 612–613. o. ISBN 963-955-626-2 |
*''[[Révai nagy lexikona|Révai új lexikona]] XVI. (Rac–Sy).'' Főszerk.: Kollega Tarsoly István. Szekszárd, 2005, Babits. 612–613. o. ISBN 963-955-626-2 |
||
*Sebestyén György: [http://epa.oszk.hu/00100/00143/00022/sebestyen.html Édesapám, Sebestyén Géza...] ''Könyvtári Figyelő,'' 1997. 2. sz. 213–215. o. |
|||
*Somkuti Gabriella: [http://epa.oszk.hu/01300/01367/00088/pdf/01konyvtarpolitika.pdf Sebestyén Géza rövid pályaképe.] ''Könyv, Könyvtár, Könyvtáros,'' 1997. 4. sz. 3–5. o. |
*Somkuti Gabriella: [http://epa.oszk.hu/01300/01367/00088/pdf/01konyvtarpolitika.pdf Sebestyén Géza rövid pályaképe.] ''Könyv, Könyvtár, Könyvtáros,'' 1997. 4. sz. 3–5. o. |
||
A lap 2010. szeptember 9., 17:43-kori változata
Sebestyén Géza (Nagyvárad, 1912. március 14. – Budapest, 1976. április 5.) könyvtáros, bibliográfus, az Országos Széchényi Könyvtár főigazgató-helyettese 1958 és 1976 között. A második világháború utáni magyar könyvtárügy egyik vezető személyisége. Fia Sebestyén György (1946) könyvtáros, egyetemi tanár.
Életútja
Elemi és középiskolai tanulmányait Veszprémben folytatta. Nyelvésznek készült, a Pázmány Péter Tudományegyetemen végzett magyar–német szakos tanárként 1936-ban. A következő tanévben a Collegium Hungaricum ösztöndíjasaként Bécsben tanult, majd elvégezte a Magyar Könyvtárosok és Levéltárosok Egyesülete egyéves könyvtárosképző tanfolyamát. 1939-ben bölcsészdoktori oklevelet szerzett általános nyelvészetből. Könyvtári gyakorlatát az Egyetemi Könyvtárban töltötte.
1937 és 1945 között az Országos Könyvforgalmi és Bibliográfiai Központ munkatársa volt. 1944 végén átszökött a fronton, és a debreceni Ideiglenes Nemzeti Kormány szakértőjeként működött. 1945-től 1949-ig a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium Művelődéspolitikai, illetve Könyvtári Osztályát vezette, majd 1958-ig a műszaki egyetem könyvtárát igazgatta. 1952-től 1956-ig könyvtártant tanított az ELTE Könyvtártudományi Tanszékén. 1958. március 15-étől az Országos Széchényi Könyvtár főigazgató-helyettesévé nevezték ki. Posztját haláláig megőrizte. Jóború Magda kétéves távolléte idején főigazgatói jogkörök birtokában vezette az intézményt. 1959-ben megalapította a nemzeti könyvtár Könyvtári és Módszertani Központját.
Az Országos Könyvtárügyi és Dokumentációs Tanács és a Nemzetközi Tudományos és Műszaki Rendszer Magyar Tanácsának tagja, a Magyar Dokumentációs Szabványbizottság elnöke volt.
Munkássága
Sebestyén Géza 1965-ben[1]
A világháború utáni években kidolgozta a népkönyvtári rendszer tervezetét, részt vett a műszaki egyetemi könyvtári hálózat kialakításában és a könyvtártan egyetemi oktatásában.
Az Országos Széchényi Könyvtárban töltött tizennyolc évben szervezeti megújítást hajtott végre, megindította a számítógépesítést, és megújította a nemzeti bibliográfiai kiadványsorozatot. Amikor 1959-ben döntés született az átköltözésről a Magyar Nemzeti Múzeumból a Budavári Palotába, Sebestyén kapta feladatul a könyvtár koncepciójának, belső térrendezésének megtervezését. 1963-as, Az új Nemzeti Könyvtár működése című programjában három fő tevékenységi kört jelölt meg az intézmény számára. A hiányok visszamenőleges pótlása és az állomány fokozott védelme mellett az archivális feladatok közé sorolta a nemzeti könyvarchívum létrehozását és a nemzeti bibliográfia rendszerének kialakítását. Nyilvános könyvtári feladatként határozta meg az általános, szakosított, különgyűjteményi és speciális olvasótermek, a kutatókat kiszolgáló tudományos olvasótermek, kutató- és gépelőfülkék létrehozását, valamint a gyorsmásoló szolgálat felállítását. Az országos könyvtárügyi feladatok közé utalta a kötelespéldányok szétosztását, a könyvelosztást, a nemzetközi csere és a könyvtárközi kölcsönzés lebonyolítását, a könyvtártudományi és módszertani problémákkal való foglalkozást. Nézete szerint a könyvtárnak három új funkciót kell majd ellátnia: a magyar irodalom és történelem szakkönyvtárává; tároló könyvtárként a ritkán használt irodalom begyűjtőjévé, megőrzőjévé és szolgáltatójává; végül reprezentatív elhelyezkedése, várható idegenforgalmi látványossággá válása révén a magyarországi írás- és könyvtörténet dokumentumainak kiállítójává kell válnia. Szorgalmazta a nemzeti könyvtárról szóló törvény előkészítését és kiadását. Javasolta, hogy az intézmény vegye fel a Magyar Nemzeti Könyvtár nevet, hogy így váljon fogalommá a nemzeti tudatban.
Az 1960-as évek elején egész sor jogszabály megjelentetését indítványozta a központi szolgáltatásokkal kapcsolatban. Szinte mindegyik új magyar könyvtári szabvány megalkotásában részt vett.
Nevéhez fűződik a Hungarica Külföldi Folyóiratszemle 1971-es megindítása. Sallai Istvánnal közösen írt összegzése, A könyvtáros kézikönyve évtizedekig alapműnek számított a könyvtárosképzésben. 1972 és 1976 között a Könyvtári Figyelő főszerkesztője volt.
Díjai, kitüntetései
1954-ben megkapta a Szocialista Munkáért érdemérmet, 1971-ben a Magyar Szabványügyi Hivatal emlékplakettjét, 1972-ben a Munka Érdemrend arany fokozatát. 1974-ben Szabó Ervin-emlékéremmel tüntették ki.
Emlékezete
Pajkossy György „a magyar könyvtártan és könyvtárszervezés legsokoldalúbb modern képviselőjeként” emlékezett meg róla.[2] Sonnevend Péter Szabó Ervin, Gulyás Pál és Fitz József mellett a magyar könyvtárügy negyedik „ősének” nevezte.[3]
1986-ban a Magyar Könyvtárosok Egyesülete Sebestyén halálának tizedik és Sallai István születésének hetvenötödik évfordulója alkalmából emlékülést tartott az Országos Széchényi Könyvtár nagy előadótermében. 1997. február 13-án hat előadó idézte fel életét és munkásságát az intézményben szervezett emlékülésen.
Kéziratait és könyvtárát 1997 óta az Országos Széchényi Könyvtár őrzi.
Főbb művei
- Nyelv és nyelvtudomány. A nyelvelmélet alapelvei (Budapest, 1939)
- Szovjetunió és népi demokráciák könyvtártörténete (Budapest, 1952)
- Könyvtártan (Budapest, 1953)
- Útmutató tanszéki könyvtárosok számára (Budapest, 1953)
- Állománygyarapítás (Budapest, 1954)
- A könyvtáros kézikönyve (Sallai Istvánnal; Budapest, 1956)
- A könyvtárosi kutatások mai problematikája a külföldi szakirodalom tükrében (Budapest, 1962)
Jegyzetek
Irodalom
Felhasznált irodalom
- Bereczky László: Sallai István és Sebestyén Géza – a felszabadulás utáni magyar könyvtárügy meghatározó képviselői. Könyvtáros, 1986. 9. sz. 509–511. o.
- Életrajza az Országos Széchényi Könyvtár honlapján
- Emlékülés a szocialista magyar könyvtárügy kiemelkedő képviselőiről. Könyvtáros, 1986. 9. sz. 508. o.
- Fügedi Péterné: Sebestyén Géza és a nemzeti könyvtári szolgáltatások. Könyvtáros, 1986. 9. sz. 512–517. o.
- Horváth Tibor: Két kézikönyv – két változás korszakában. A „Sallai–Sebestyén” és az új könyvtári kézikönyv. Könyv, Könyvtár, Könyvtáros, 1997. 4. sz. 10–15. o.
- Pajkossy György: Sebestyén Géza (1912–1976). In Az Országos Széchényi Könyvtár Évkönyve 1975–1975. Felelős szerk.: Németh Mária. Budapest, 1978, Országos Széchényi Könyvtár. 7–10. o.
- Sebestyén Géza irodalmi munkássága. In Az Országos Széchényi Könyvtár Évkönyve 1975–1975. Felelős szerk.: Németh Mária. Budapest, 1978, Országos Széchényi Könyvtár. 11–16. o.
- Sebestyén Géza emlékülés. Könyv, Könyvtár, Könyvtáros, 1997. 4. sz. 3. o.
- Somkuti Gabriella: Sebestyén Géza és a nemzeti könyvtári koncepció. Könyvtáros, 1986. 9. sz. 512–517. o.
- Sonnevend Péter: Kortársunk Sebestyén Géza. Könyv, Könyvtár, Könyvtáros, 1997. 4. sz. 5–10. o.
További irodalom
- Kégli Ferenc: Sebestyén Géza és öröksége, a Magyar Könyvészet retrospektív ciklusai. Könyvtári Figyelő, 1997. 2. sz. 216–220. o.
- P[ajkossy] Gy[örgy]: Sebestyén Géza (1912–1976). Magyar Könyvszemle, 1976. 3. sz. 295–296. o.
- Révai új lexikona XVI. (Rac–Sy). Főszerk.: Kollega Tarsoly István. Szekszárd, 2005, Babits. 612–613. o. ISBN 963-955-626-2
- Sebestyén György: Édesapám, Sebestyén Géza... Könyvtári Figyelő, 1997. 2. sz. 213–215. o.
- Somkuti Gabriella: Sebestyén Géza rövid pályaképe. Könyv, Könyvtár, Könyvtáros, 1997. 4. sz. 3–5. o.