„Nominalizmus” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Nincs szerkesztési összefoglaló |
1 forrás archiválása és 0 megjelölése halott linkként.) #IABot (v2.0 |
||
| 13. sor: | 13. sor: | ||
== Források == |
== Források == |
||
* [http://lexikon.katolikus.hu/N/nominalizmus.html Magyar katolikus lexikon] |
* [http://lexikon.katolikus.hu/N/nominalizmus.html Magyar katolikus lexikon] |
||
* [http://mmi.elte.hu/szabadbolcseszet/index.php?option=com_tanelem&id_tanelem=1050&tip=0 Nominalizmus - Szabadbölcsészet] |
* [https://web.archive.org/web/20150518090336/http://mmi.elte.hu/szabadbolcseszet/index.php?option=com_tanelem&id_tanelem=1050&tip=0 Nominalizmus - Szabadbölcsészet] |
||
== További információk == |
== További információk == |
||
A lap 2019. szeptember 25., 04:48-kori változata
A nominalizmus (a latin nomen (név) szóból származik), középkori filozófiai irányzat, amely az általános fogalmakat csupán az egyedi tárgyak neveinek tekintette.
A nominalizmus – ami a realizmus ellentéte – azt állította, hogy valóságosan csak az egyes partikulárék, egyedi tulajdonságokkal rendelkező dolgok léteznek. Az általános, univerzális fogalmak pedig úgy keletkeznek, hogy gondolkodásunkkal a dolgokról elvonatkoztatunk, ezért ezek az univerzálék nem létezhetnek a dolgoktól függetlenül, csupán csak az emberi szellemben.
A nominalizmus arisztotelészi gyökerekből táplálkozott, aki azt állította, hogy a létező nem más, mint szubsztancia.
Roscellinus szerint az univerzáliák nem mások, mint puszta szavak.
A 11-14. század ismert nominalista gondolkodói voltak Roscellinus, John Duns Scotus és William Ockham.
A modern nominalizmus szerint a tulajdonságok nem nyelvi entitások, hanem dolgok osztályai segítségével értelmezhetők. Az osztályok nem léteznek az őket alkotó dolgok nélkül.
Források
További információk
- A nominalizmus zsákutcája: Weaver a modernitás kudarcáról Kommentár 2011/1 (közéleti és kulturális folyóirat)
- A RÓZSA NEVE: OCKHAM - Nominalizmus és természetjog Eco regényében
