„Sóly” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
a [061] <ref> hibás központozással AWB |
a Veszprém vármegye települései kategória hozzáadva (a HotCattel) |
||
90. sor: | 90. sor: | ||
{{DEFAULTSORT:Soly}} |
{{DEFAULTSORT:Soly}} |
||
[[Kategória:Veszprém megye települései]] |
[[Kategória:Veszprém megye települései]] |
||
[[Kategória:Veszprém vármegye települései]] |
A lap 2019. július 14., 17:38-kori változata
Sóly | |||
A katolikus templom és környéke légifotón | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | Magyarország | ||
Régió | Közép-Dunántúl | ||
Vármegye | Veszprém | ||
Járás | Veszprémi | ||
Jogállás | község | ||
Polgármester | Kaptur József (független)[1] | ||
Irányítószám | 8193 | ||
Körzethívószám | 88 | ||
Népesség | |||
Teljes népesség | 547 fő (2023. jan. 1.)[2] | ||
Népsűrűség | 46,6 fő/km² | ||
Földrajzi adatok | |||
Terület | 10,28 km² | ||
Időzóna | CET, UTC+1 | ||
Elhelyezkedése | |||
é. sz. 47° 07′ 46″, k. h. 18° 01′ 56″Koordináták: é. sz. 47° 07′ 46″, k. h. 18° 01′ 56″ | |||
Sóly weboldala | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Sóly témájú médiaállományokat. | |||
Sablon • Wikidata • Segítség |
Sóly község Veszprém megyében, a Veszprémi járásban. Területe már az Árpád-kor korai időszakában lakott volt, a 11. századi Sólyhoz köthető az államalapítás körüli évekből származó, kis számban fennmaradt hiteles oklevelek egyike, a veszprémi püspökség 1009. évi adománylevele[3] , amelyet „István Isten kegyelméből a pannóniaiak királya”, azaz az államalapító Szent István király állított ki. Egyes feltevések szerint a környéken történt az az ütközet, amely Géza magyar fejedelem halála után eldöntötte az utódlás kérdését István és Koppány között, a mai településen több emlékmű is utal erre a kapcsolatra.
Fekvése
A Balaton-felvidéknek a Bakony hegységgel találkozó törésvonalában, Veszprém és Várpalota között félúton,a 8-as főúttól déli irányban néhány száz méterre találjuk a szép fekvésű kis települést.
Története
Betereg vagy más néven Sóly falu a jelenlegi település helyén állt, már feltehetően a magyarok honfoglalása előtt is, vagy rövidesen azután.
1002-ben vagy 1009-ben I. (Szent) István magyar király a veszprémi püspököt, illetve a püspökséget rendelte – természetesen csak egyházi vonatkozásban – Veszprém, Kolon (Zala), Alba (Fejér) és Visegrád királyi várispánságok fölé. Az adományozó okiratot – melynek csak másolata lelhető fel a veszprémi káptalan levéltárában – István király Sólyban adta ki.[4] A keltezés a következőképpen íródott: ". Anno ab icarnatione Domini millesimo VIIII", azaz: "Datálva Sólyban, boldog István protomártír kápolnája mellett. Az Úr megtestesülésének 1009. évében."[5]
Valószínűsíthető, hogy Sóly település környéke volt a színhelye a magyarság későbbi történelmét alapvetően befolyásoló István-Koppány csatának, vagy valamilyen vonatkozásban érintette azt.
Sóly faluról Fényes Elek 1854-ben készített alaposabb leírást. Könyvében az alábbiakat írta: "Sóly, magyar-német falu Veszprém vármegyében, Palota és Veszprém között, mindeniktől egyforma távolságra, 254 katholikus és 454 református lakos. Ez előtt a katholikusok is mind magyarok voltak, de most köztük több a német. A reformátusok temploma igen régi épület, s hihető, hogy még Szt. István király idejében formáltatott, mert a veszprémi püspökség itt erősíttetett meg, mint azt az oklevél vége mutatja: "Datum in villa nostra Sóly". Határán keresztül foly a Séd vize, s ezen van egy hegyoldalban az uradalomnak egy igen mesterséges készületű papirosmalma. Földjei soványak, legelője köves, kopár, rétjei jók, bora nagyon derék, s ha sokáig áll, a somlyóival vetélkedik. Földesura: a zirci cisztercita apátság."
Szomorú nevezetessége Sólynak, hogy 1880-ban a zirci apátság sólyi szőlőjében észlelték annak a filoxérának az első jeleit, amely fertőzés két év alatt elérte a vörösberényi szőlőhegyet, s az 1890-es évek közepére a Balaton-felvidék teljes szőlőkultúráját megsemmisítette.
Népesség
A település népességének változása:
Lakosok száma | 474 | 461 | 460 | 563 | 544 | 547 |
2013 | 2014 | 2015 | 2021 | 2022 | 2023 |
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 92,2%-a magyarnak, 1,9% németnek mondta magát (7,6% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 40%, református 24,2%, evangélikus 1,7%, felekezeten kívüli 16,1% (18% nem nyilatkozott).[6]
Nevezetességek és látnivalók
- Református templom: Győzelme után István kápolnát emeltetett Sólyban, a települést pedig – mint királyi birtokot – kiemelte a kialakuló közigazgatási rendből és sajátjaként kezelte. A fogadalmi kápolnát a Kr. u. 1009-ből származó királyi okirat az egyetlen olyan templommá teszi az országban, amely dokumentáltan Szent István személyéhez fűződik. A templomban folytatott ásatás során a padozat alatt középkori csontvázakat találtak 2009-ben.
- Katolikus templom: 1910-ben a Zirci ciszterci apátság építtette az ún. iskolakápolnát. A templom iskolaként is szolgált 64 éven át.
- Szent Kard: 1998-ban állították István és Koppány csatájának emlékére, a Sólyi Templomért Alapítvány és a helyi önkormányzat összefogásával; Pintér László fafaragó alkotása István király prágai székesegyházban őrzött kardjának másolata volt. Mindmáig a világ legnagyobb (12 méter magas) fából készült kardja. Az emlékműbe egyszer már belecsapott a villám, majd 2014 júliusában elkorhadva ki is dőlt,[7] jelenleg (2017-es állapot szerint) helyreállításra vár.
- Papírmalom: A zirci apátság építtette, papírszükségletének kielégítésére. A papírmalomban 1790-től 1851-ig több mint hatvan különböző vízjelű és típusú papírt készítettek. Az épület romjai ma is láthatók.
- Népi műemlék lakóházak
- Kálvária
- Kőhidak a Séd patakon
- Malmok
Kultúra
Rendezvények
- Szent Kard Fesztivál:
- Egyéb rendezvények:
Kiállítások
- Helytörténeti kiállítás
- Pajta Galéria
- Maci kiállítás
Híres szülöttei
- Kántás Károly (1912–1991) geofizikus, az MTA tagja, a tellurikus módszer bevezetője a magyarországi geofizikai nyersanyagkutatásokba.
- Kiss Albin (1874–1948) ciszterci szerzetes, történész
Testvértelepülés
Források
- Veress D. Csaba: Sóly ezer éve (Sóly,1997) helytelen ISBN kód: 963 03 72219
- Értékőrző települések a Közép-Dunántúlon (KSH,2003) ISBN 963-210-796-9
- Sóly Község Önkormányzatának honlapja: www.soly.hu
- http://web.ekmk.hu/lexikon/lexikon.php?betu=K[halott link]
Jegyzetek
- ↑ Sóly települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2016. február 19.)
- ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2023. október 30. (Hozzáférés: 2023. november 5.)
- ↑ Egyház- és igazgatástörténeti tanulmányok a veszprémi püspökség 1009. évi adománylevele tiszteletére - A Veszprém Megyei Levéltár kiadványai 22. (Veszprém, 2010), library.hungaricana.hu
- ↑ A sólyi oklevél kiadásának jubileuma, magyarkurir.hu
- ↑ Római örökségből magyar megye születik, sulinet.hu
- ↑ Sóly Helységnévtár
- ↑ Kovács Erika: Kidőlt Sóly jelképe, a Guinness-rekorder fakard. veol.hu, 2014. július 17. (Hozzáférés: 2017. július 4.)