„2019-es magyarországi önkormányzati választás” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Címkék: Mobilról szerkesztett Mobil web szerkesztés |
Nincs szerkesztési összefoglaló |
||
4. sor: | 4. sor: | ||
== Választási rendszer == |
== Választási rendszer == |
||
Az önkormányzati választáson a megyei |
Az önkormányzati választáson a megyei (fővárosi) és helyi (kerületi) önkormányzati képviselőket, a polgármestereket és a főpolgármestert, valamint a nemzetiségi önkormányzati képviselőket választják meg. A megyei és helyi önkormányzati választáson azok választhatnak, akiknek az adott településen/megyében van az állandó lakcímük. A magyar állampolgárság nem feltétel, de hiányában esetben regisztrálni kellett. Nincs választójoga annak, akit a bíróság bűncselekmény elkövetése vagy belátási képesség korlátozottsága miatt kizárt ebből a jogból. Szintén feltétel a [[Felnőttség|nagykorúság]] (betöltött 18. életév, illetve 16. életév feletti házas, vagy elvált személy).<ref name="alaptv"/> A nemzetiségi önkormányzati választáson az szavazhat, aki megadott határidőig az adott nemzetiséghez tartozónak vallja magát. |
||
A választáson mindazok választhatóak, akik választójoggal rendelkeznek, továbbá a külföldön élő magyar állampolgárok is elindulhatnak a választáson; a helyben lakás nem feltétel. |
A választáson mindazok választhatóak, akik választójoggal rendelkeznek, továbbá a külföldön élő magyar állampolgárok is elindulhatnak a választáson; a helyben lakás nem feltétel. |
A lap 2019. április 9., 08:14-kori változata
Ez a szócikk vagy szakasz tervezett vagy jövőbeni eseménnyel kapcsolatos információkat tartalmaz. Az adatok lehetnek spekulatív természetűek, a tartalom pedig – az esemény közeledtével, illetve további információk beérkeztével – jelentősen változhat. Legutóbbi módosítás: 2019. április 9. |
A 2019-es magyarországi önkormányzati választást várhatóan 2019 őszén tartják, Magyarországon. A képviselőket és polgármestereket 5 évre választják.[1]
Választási rendszer
Az önkormányzati választáson a megyei (fővárosi) és helyi (kerületi) önkormányzati képviselőket, a polgármestereket és a főpolgármestert, valamint a nemzetiségi önkormányzati képviselőket választják meg. A megyei és helyi önkormányzati választáson azok választhatnak, akiknek az adott településen/megyében van az állandó lakcímük. A magyar állampolgárság nem feltétel, de hiányában esetben regisztrálni kellett. Nincs választójoga annak, akit a bíróság bűncselekmény elkövetése vagy belátási képesség korlátozottsága miatt kizárt ebből a jogból. Szintén feltétel a nagykorúság (betöltött 18. életév, illetve 16. életév feletti házas, vagy elvált személy).[1] A nemzetiségi önkormányzati választáson az szavazhat, aki megadott határidőig az adott nemzetiséghez tartozónak vallja magát.
A választáson mindazok választhatóak, akik választójoggal rendelkeznek, továbbá a külföldön élő magyar állampolgárok is elindulhatnak a választáson; a helyben lakás nem feltétel.
A megyei közgyűlés választása
Mind a 19 megyében egyfordulós, listás választás van. A megszerezhető mandátumok száma a megye lakosságszámától függ. Az a párt(szövetség) állíthat listát, amely a megye lakosság 0,5%-ának megfelelő ajánlást össze tud gyűjteni. A mandátumkiosztás az ún. D’Hondt-módszerrel történik; de csak azok a pártok kapnak mandátumot, amelyek a szavazatok 5%-át (kettőnél 10%, háromnál vagy többnél 15%-át) elérték.[2] A megyei jogú városok a választás szempontjából nem képzik a megye részét.
A települési önkormányzati választás
A közgyűlés választásának szabályai attól függnek, hogy a település lakossága meghaladja-e a 10 000 főt. A képviselő-testület létszáma itt is a település lakosságától függ. A polgármester, akit külön választanak meg, tagja és egyben vezetője is a közgyűlésnek, képviselő-testületnek.
Települések tízezer lakóig
Az ilyen települések mindegyike egy választókerületet alkot. Jelölt az lehet, akit a választók legalább 1%-a ajánlott. Szavazáskor az összes jelölt neve egy közös szavazólapon szerepel, a választópolgár pedig legfeljebb annyi jelöltre szavaz, mint ahány fős a képviselő-testület. Érvényesek azok a szavazólapok is, amelyeken ennél kevesebb jelölt neve mellé tettek a szavazók X-et (vagy keresztet). A képviselők a legtöbb szavazatot kapó jelöltek lesznek.[2]
Lakosság | Képviselők[3] |
---|---|
1–100 | 2 |
101–1000 | 4 |
1001–5000 | 6 |
5001–10 000 | 8 |
Települések tízezer lakó fölött
Az ilyen településeket egyéni választókerületekre osztották fel (számukat törvény határozza meg), a körzetben – ahol a jelöltséghez a lakosság 1%-ának ajánlása szükséges – a legtöbb szavazatot kapó jelölt lesz a képviselő. A képviselővé nem vált jelöltek szavazatait pártonként összeadják (feltéve, hogy a párt a körzetek legalább felében állított jelöltet), és a Sainte-Laguë-módszerrel kiosztják róla a törvényben meghatározott mandátumszámot. Csak az a lista kaphat mandátumot, amelyik a kompenzációs szavazatok számának (csak a listát állító pártokét összeadva) az 5%-át elérte. Az 5%-os küszöb két jelölő szervezet közös listájánál 10%-ra, három vagy több esetén pedig 15%-ra nő.[2]
Lakosság | Képviselői helyek | ||
---|---|---|---|
Egyéni | Kompenzációs | Összesen | |
10 001 – 25 000 | 8 | 3 | 11 |
25 001 – 50 000 | 10 | 4 | 14 |
51 001 – 75 000 | 12 | 5 | 17 |
75 001 – 100 000 | 14 | 6 | 20 |
100 000 felett | 14, és minden további
10 000 lakó után +1 |
6, és minden további
25 000 lakó után +1 |
A polgármester-választás
A polgármesteri választás egyfordulós, jelöltté váláshoz jogszabályokban megszabott számú ajánlás kell: a 10 000 vagy annál kevesebb lakosú településeken a választópolgárok legalább 3%-ától, a 10 000 lakost meghaladó, de 100 000 vagy annál kevesebb lakosú település esetén legalább 300 választópolgártól, míg a 100 000-nél több lakosú település esetén legalább 500 választópolgártól kellett ehhez ajánlást szerezni. A polgármester a legtöbb szavazatot kapó jelölt lesz.[2]
Budapest
Budapesten a választók kerületi képviselő-testületet és polgármestert, valamint főpolgármestert választják. A kerületi választási rendszer azonos a településivel, beleértve a polgármesterek megválasztását is.
Főpolgármester az lesz, aki a legtöbb szavazatot kapta a főpolgármester-jelöltek közül; a jelöltté váláshoz azonban 5000 ajánlás szükséges.
A választás eredményeként felállt fővárosi közgyűlés tagjai: a huszonhárom kerület polgármesterei, kilenc kompenzációs listás jelölt, valamint a főpolgármester. A kompenzációs listánál a kerületi polgármesterjelöltekre leadott szavazatokat veszik figyelembe (a mandátumot nem kapó jelöltek szavazatait adják össze, amennyiben a párt a kerületek legalább felében – 12 – tudott jelöltet állítani), majd d’Hondt-módszerrel osztják ki a mandátumokat.[2]
Jegyzetek
- ↑ a b Magyarország Alaptörvénye
- ↑ a b c d e A helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásáról szóló 2010. évi L. törvény
- ↑ A polgármester nélkül
További információk
- Választás.hu – A Nemzeti Választási Iroda választási honlapja