„Természetfilozófia” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
| 12. sor: | 12. sor: | ||
A tudományok specializálódásával, valamint a [[dialektikus materializmus]] létrejöttével megszűnt a természetfilozófia létjogosultsága. {{refhely|Új Magyar Lexikon}} |
A tudományok specializálódásával, valamint a [[dialektikus materializmus]] létrejöttével megszűnt a természetfilozófia létjogosultsága. {{refhely|Új Magyar Lexikon}} |
||
A természetfilozófia idealista irányzatai azonban napjainkban is tovább élnekː a [[kreacionizmus]], a [[preformizmus]] {{Wd|Q1431492}} és az [[energetizmus]] {{Wd|Q15647045}} elméleteiben. {{refhely|Új Magyar Lexikon}} |
A természetfilozófia [[Idealizmus|idealista]] irányzatai azonban napjainkban is tovább élnekː a [[kreacionizmus]], a [[preformizmus]] {{Wd|Q1431492}} és az [[energetizmus]] {{Wd|Q15647045}} elméleteiben. {{refhely|Új Magyar Lexikon}} |
||
== Jegyzetek == |
== Jegyzetek == |
||
A lap 2019. március 11., 09:32-kori változata
A természetfilozófia a régi filozófiai gondolkodás egyik fő területe, melynek tárgya a természet egésze; kísérlet egy eleve spekulatív úton megalkotott filozófiai rendszer alapján a természetről alkotott ismeretek lezárt rendezésére. [1]
Történet
Az ókorban keletkezett, amikor a természettudományok még nem váltak el a filozófiától. Az ókori természetfilozófusok a természet ösztönös dialektikus és materialista szemlélete alapján, sokszor fantasztikus feltételezések mellett, zseniális megsejtésekhez jutottak (pl. ókori atomisztika). [1]
A reneszánsz idején az olasz Bernardino Telesio és Giordano Bruno felfogásában csúcsosodott kiː érdeme a természeti erők anyagi egységének, a világ végtelenségének hangsúlyozása, de egészében még mindig a közvetlen természetszemlélet és a naiv dialektika alapján. [1]
A természettudományban akkor legfejlettebb mechanika filozófiai hatása a 17. században Francis Bacon és René Descartes természetfilozófiájában öltött testet. A német természetfilozófia idealista alapon zseniális dialektikus gondolatokat vetett fel (pl. I. Kant kozmogóniai hipotézise, Hegel elmélete a mozgásformák egymásba való átmeneteléről stb.). [1]
A tudományok specializálódásával, valamint a dialektikus materializmus létrejöttével megszűnt a természetfilozófia létjogosultsága. [1]
A természetfilozófia idealista irányzatai azonban napjainkban is tovább élnekː a kreacionizmus, a preformizmus és az energetizmus elméleteiben. [1]
Jegyzetek
Források
- ↑ Új Magyar Lexikon: Új Magyar Lexikon: S-Z. Budapest: Akadémiai Kiadó. 1962.
