„Magyar sajtótörténet” változatai közötti eltérés

Linkek hozzáadása
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Laptörténet interaktív böngészése
[ellenőrzött változat][nem ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztésÚjabb szerkesztés →
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
17. sor: 17. sor:


=== A huszadik század hajnala ===
=== A huszadik század hajnala ===
[File:Rikkancs.JPG[|thumb|Rikkancs]]

1878-tól a ''[[Pesti Hírlap]]'', melynek szerkesztői, munkatársai voltak [[Eötvös Károly]], [[Mikszáth Kálmán (író)|Mikszáth Kálmán]], [[Gárdonyi Géza]], [[Molnár Ferenc (író)|Molnár Ferenc]] és Jókai, akinek sok regénye a Pesti Hírlapban jelent meg először.
1878-tól a ''[[Pesti Hírlap]]'', melynek szerkesztői, munkatársai voltak [[Eötvös Károly]], [[Mikszáth Kálmán (író)|Mikszáth Kálmán]], [[Gárdonyi Géza]], [[Molnár Ferenc (író)|Molnár Ferenc]] és Jókai, akinek sok regénye a Pesti Hírlapban jelent meg először.
''Budapesti Hírlap'' 1880 [[Rákosi Jenő]]től, ''Magyarország'' 1893, ''[[Az Est Lapok|Az Est]]'' 1909 [[Miklós Andor]] szerkesztése, ''[[Magyar Hírlap]]'' 1925 óta kezdeti fő munkatársa [[Móra Ferenc]] volt. A folyóiratok is ekkor terjedtek el, köztük az igen népszerű képeslapok: ''Tolnai Világlapja, Párisi divat, Új Idők, Képes Krónika, Színházi Élet.''
''Budapesti Hírlap'' 1880 [[Rákosi Jenő]]től, ''Magyarország'' 1893, ''[[Az Est Lapok|Az Est]]'' 1909 [[Miklós Andor]] szerkesztése, ''[[Magyar Hírlap]]'' 1925 óta kezdeti fő munkatársa [[Móra Ferenc]] volt. A folyóiratok is ekkor terjedtek el, köztük az igen népszerű képeslapok: ''Tolnai Világlapja, Párisi divat, Új Idők, Képes Krónika, Színházi Élet.''

A lap 2019. február 6., 13:30-kori változata

 Ez a szócikk sürgős javításra/bővítésre szorul, mert vállalhatatlan, katasztrofális állapotban van. A felmerült kifogásokat a szócikk vitalapja részletezi. Ha nincs indoklás a vitalapon, bátran távolítsd el a sablont!

A magyar sajtótörténet a 18. század első évtizedeiben indult Magyarországon. Ekkor még a magyar nyelvű példányokat az osztrák vezetés nem támogatta, ezért latinul jelentek meg a kiadványok. Az 1848–49-es forradalom és szabadságharcot követően a dualizmus korában indult meg jelentős mértékben a magyar sajtótermékek gyarapodása. A trianoni békeszerződést követően, valamint a két világháború és a második világégést követő szovjet elnyomás azonban visszavetette a kiadványok számát. A rendszerváltást követően azonban ismételten megindult a napi-, illetve heti- és havilapok számának emelkedése. A 2010-es években a Fidesz – Magyar Polgári Szövetség kormányzása idején a megyei lapok és azok online változatai, valamint számos további sajtótermék jobboldali tulajdonosi körbe került. Ettől az időszaktól kezdve, ezen sajtótermékek elsődlegesen a kormányzati álláspont közvetítésében vettek részt. A független és az ellenzéki médiatermékek visszaszorulásával a sajtószabadság mértéke jelentősen csökkent az országban.

A Magyar Hírmondó egyik 1780. évi számából
A Vasárnapi Ujság beszámolója Jókai Mór temetéséről

Magyar hírlapok

A magyar hírlapirodalom csak nehezen indult: az osztrák császári politika nem akart konkurenciát a német nyelvű lapoknak, ezért a cenzúra, ahol tudta, megakadályozta terjedését. 1705-1711 között jelent meg a Mercurius Hungaricus, az Esterházy Antal által kiadott kuruc lap, ez is latin nyelvű volt.

Az első magyar nyelvű laptól a kiegyezésig

1780-ban a Pozsonyban kiadott Magyar Hírmondó Rát Mátyás szerkesztésében már magyar nyelven, de csak 1788-ig élt a lap. Utolsó szerkesztője Szacsvay Sándor Bécsben 1787-ben indította meg a Magyar Kurirt, ez a lap 1834-ig élt. Több kérészéletű lap is megjelent ez idő alatt. Széchenyi István kezdeményezésére Helmeczy Mihály 1832-ben megindította a Jelenkor című lapot melyet tizenhét éven keresztül vezetett. Kossuth Lajos 1841-ben indította és 1844-ig szerkesztette is a Pesti Hírlapot. Az 1848-ban kivívott sajtószabadság nagy lendületet vitt a hírlapéletbe. Ekkor indult a Budapesti Híradó, Pesti Divatlap, Honderű, Életképek, ez utóbbinak egy ideig Petőfi Sándor és Jókai Mór is szerkesztője volt. Jókai indította a Esti Lapokat, Kossuth Lajos és Bajza József a Hírlapot, Vas Gereben és Arany János a Népbarát és Táncsics Mihály a Munkások Újsága című lapokat. A szabadságharc leverése után a szigorú cenzúra egyetlen napilapot engedélyezett a Pesti Naplót, melynek fénykora báró Kemény Zsigmond szerkesztése alatt volt. 1852-től indultak új lapok, a Budapest Hírlap, a Magyar Sajtó, a Pesti Hírnők, az Idők Tanuja és Jókai Mór lapja, a A Hon Ekkor keletkezett a maga nemében egyetlen szépirodalmi napilap, a Hölgyfutár. Az első szépirodalmi hetilap 1854-ben jelent meg Vasárnapi Ujság címmel és hamar népszerű lett. Ebben az időben keletkezett több politikai élclap Jókai Üstökös és Tóth Kálmán Bolond Miskája.

Népszava

A kiegyezés után indult sok a mai napig emlegetett vagy most is megjelenő lap, ilyenek az 1877 óta létező Népszava, kezdetben heti-, majd napilap. A Népszava (német nyelvű kiadásban: Volksstimme) első változata 1877 májusában indult Budapesten Külföldi Viktor szerkesztésében. A lap sokáig csak hetente egyszer majd háromszor jelent meg.

Eközben változatlanul kiadták az 1873-ban megindított Munkás Heti-Krónikát (német kiadásban: Arbeiter Wochen-Chronik), amit a Népszava közvetlen elődjének tekinthetünk. 1880-ban – a két pártfrakció egyesülése után – a Magyarországi Szociáldemokrata Párt magyar nyelvű lapja a Népszava (német kiadása az Arbeiter Wochen-Chronik) lett. A Népszavának ez a második változata 1880. február 1-jétől jelent meg Csorba Géza szerkesztésében, mint „a magyarországi szociáldemokraták központi közlönye”.

A huszadik század hajnala

[File:Rikkancs.JPG[|thumb|Rikkancs]] 1878-tól a Pesti Hírlap, melynek szerkesztői, munkatársai voltak Eötvös Károly, Mikszáth Kálmán, Gárdonyi Géza, Molnár Ferenc és Jókai, akinek sok regénye a Pesti Hírlapban jelent meg először. Budapesti Hírlap 1880 Rákosi Jenőtől, Magyarország 1893, Az Est 1909 Miklós Andor szerkesztése, Magyar Hírlap 1925 óta kezdeti fő munkatársa Móra Ferenc volt. A folyóiratok is ekkor terjedtek el, köztük az igen népszerű képeslapok: Tolnai Világlapja, Párisi divat, Új Idők, Képes Krónika, Színházi Élet.

1905. április elsejétől a Népszava napilapként jelent meg az újságárusoknál.

Szabad Nép

A Szabad Nép a magyar kommunista párt napilapja volt 1942 és 1956 között, a Népszabadság elődje. Első száma 1942.-február 1 jén jelent meg, főszerkesztője Rózsa Ferenc volt, a vezércikket Schönherz Zoltán írta. Az 1956-os forradalom napjaiban a lap hangnemet váltott és a változásokat követelők oldalára állt, de addigra olyan mértékben azonosították a kommunista diktatúrával, hogy ellehetetlenült. 1956. november 2-án a Népszabadság váltotta.[1]

Népszabadság

A Népszabadság 1956. november másodikán jelent meg először és a korábbi Szabad Nép című újság utódja volt.[2] A lapot 2016 október 8-án felfüggesztették mind nyomtatott, mind internetes változatában.[3]

A magyar sajtó a huszonegyedik században

Jobboldali médiapiac

A 2010-es években a két harmados többséggel kormányzó Fidesz a hozzá közel álló személyeket kezdte el feltőkésíteni, azok vállalkozásai számára juttatott állami megrendelésekkel és a számukra kedvező döntésekkel, vagy a szűk határidőkkel és szigorított körülményekkel leszűkített pályáztatási rendszerrel kívánták a kormányközeli személyeket, vállalkozásokat helyzetbe hozni. Mivel a politikát nagy mértékben tudja befolyásolni a média, így az írott sajtó, illetve az interneten elérhető híroldalak, ezért fokozatosan felvásárlásokat kezdtek el megvalósítani a szektorban. Kiemelkedően sok médiatermék felett vette át a tulajdoni jogot a Mészáros Lőrinc tulajdonában lévő Mediaworks Hungary Zrt..[4]

Az online híroldalak megyei változatai közül a Mediaworks tulajdonába került 2017 végére a bama.hu (Baranya megye), baon.hu (Borsod-Abaúj-Zemplén megye), Beol.hu (Békés megye), Duol.hu, Feol.hu (Fejér megye), heol.hu (Heves megye), kemma.hu (Komárom-Esztergom megye), nool.hu (Nógrád megye) sonline.hu (Somogy megye), a szoljon.hu (Jász-Nagykun-Szolnok megye) és a teol.hu (Tolna megye), vaol.hu (Vas megye), veol.hu (Veszprém megye), zaol.hu (Zala megye).[5]

Az írott megyei lapok közül a Mediaworks tulajdona a Békés Megyei Hírlap, a Dunaújvárosi Hírlap, a Fejér Megyei Hírlap, a Heves Megyei Hírlap, a Nógrád megyei Hírlap, a Petőfi Népe, a Somogyi Hírlap, a Tolnai Népújság, az Új Dunántúli Napló, az Új Néplap, a Vas Népe, a Zalai Hírlap és a 24 Óra. A tulajdonosváltást követően a megyei lapok hangvétele, politikai irányultsága a jobboldali kormányzat álláspontját követte, melyet a korábbi olvasók egy jelentős része elutasított és ezért számos megyei lap jelentős visszaesést volt kénytelen elkönyvelni az olvasóik számát tekintve.[6]

Online oldalak közül a Mediaworks birtokában áll a Vg.hu, Lakáskultúra Online, az Autómotor.hu, a Nemzeti Sport Online, a Mindmegette.hu, az Astronet.hu, a Tvmusor.hu, a Jegyed.hu, a Mainap.hu és a Lapcentrum.hu.

Írott sajtótermékei közé tartozik a Mediaworks zrt-nek a Világgazdaság, a VG Konferencia, a Manager Magazin, a Vasárnap Reggel, a Lakáskultúra, az Autó Motor, a Nemzeti Sport, a Nemzeti sport Magazin, a Képes Sport, a Képes Sport Fans, a FourFour Two, a Sport and Life, a Vitorlázás magazin, a hot!, a hot! extra, a Fanny, a Fanny Konyha, az Édes élet, az Ínyenc, a Test&Lélek, a Bravo, a Grátisz, a Tv Műsor, a Népsport, a Rejtvénytipp, a Mindmegette című újságok.[7]

Schmidt Mária a tulajdonosa a tulajdonosváltást követően a jobboldali kormány nézőpontját közvetítő Figyelőnek.[8]

2015. szeptember elsején jelent meg először a kormánypárti hangvételű Magyar Idők.[9]

A kormányközeli hangvételt közvetítő Modern Media Group Befektetési és Vagyonkezelő Zrt., amely Habony Árpád és Győri Tibor tulajdonában áll, a tulajdonosa a Lokál című újságnak és a lokal.hu című internetes oldalnak.[10]

2017 nyarán került Vajna András tulajdonába a Lapcom kiadó, amely a Kisalföld és a Dél-Magyarország című újságok kiadója.[6]

Ellenzéki médiapiac

A Magyar Nemzet, a Lánchíd Rádió és a Heti Válasz című újság Simicska Lajos tulajdonában áll. A Magyar Nemzet 2018. április 11-én jelent meg utoljára, a Lánchíd Rádió szintén ezen a napon jelentkezett utolsó adásával. A meghszüntetést a tulajdonos jelentette be. Mindhárom médium kormánykritikus hangvételt követett anyagainak összeállításában 2015 februárja óta, amikor is tulajdonosuk konfrontálódott a magyar kormányfővel és éles hangnemben bírálta.[11][12]

Források és jegyzetek

  1. ↑ szabadbolcseszet.elet.hu: A napilapok története a XX. században
  2. ↑ Első szám: 1956. november 2., mediatortenet.files.wordpress.com
  3. ↑ https://www.nyugat.hu/tartalom/cikk/politikai_lapok_nepszabadsag_peldanyszam_matesz
  4. ↑ Elfoglalta a vidéket a Fidesz médiagépezete. index.hu. (Hozzáférés: 2018. április 9.)
  5. ↑ Megújult a Mediaworks nyolc regionális hírportálja. mediaworks.hu. (Hozzáférés: 2018. április 9.)
  6. ↑ a b A NER hazavágta a vidéki lappiacot. 24.hu. (Hozzáférés: 2018. május 12.)
  7. ↑ Portfólió. mediaworks.hu. (Hozzáférés: 2018. április 9.)
  8. ↑ RTL: Nem futunk el. Maradunk. index.hu. (Hozzáférés: 2018. április 10.)
  9. ↑ Beköszöntöttek a Magyar Idők. index.hu. (Hozzáférés: 2018. április 10.)
  10. ↑ Elindult Habony bulvároldala, a Lokál.hu. index.hu. (Hozzáférés: 2018. április 10.)
  11. ↑ Ungár: Ajánlatot tettem a Magyar Nemzet, a Heti Válasz és a Lánchíd Rádió megvételére. index.hu. (Hozzáférés: 2018. április 10.)
  12. ↑ Lemondott a Simicska médiabirodalom teljes vezetése. index.hu. (Hozzáférés: 2018. április 10.)

További információk

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Magyar_sajtótörténet&oldid=20955049”