Péter Gábor

Péter Gábor
Péter Gábor 1949. április 25-én
Született	Eisenberger Benjámin 1906. május 14. Újfehértó
Elhunyt	1993. január 23. (86 évesen) Budapest
Állampolgársága	magyar
Foglalkozása	rendőr politikus
Tisztsége	vezető (1948–1953, Államvédelmi Hatóság)
Sírhelye	Farkasréti temető (E-853. fülke)
Péter Gábor aláírása
A Wikimédia Commons tartalmaz Péter Gábor témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Péter Gábor (szül. Eisenberger Benjámin, Újfehértó, 1906. május 14. – Budapest, 1993. január 23.) magyar kommunista politikus, az ÁVO, majd az ÁVH vezetője volt 1945 és 1952 között. Főszerepet játszott az 1945-ös változásokat követő koncepciós perek előkészítésében és lebonyolításában, mígnem egy koncepciós perben őt is börtönbüntetésre ítélték.

Életrajza

A kezdetek

Eisenberger Péter női szabó és Meczner Róza gyermekeként született zsidó családban. Eredetileg szabómunkás volt, a munkásmozgalomba 1922-ben kapcsolódott be. 1931-ben belépett az illegális kommunista pártba. Részt vett a Vörös Segély, és a magyar szakszervezeti ellenzék tevékenységében. 1932-ben a Vörös Segélynek kongresszusa volt Moszkvában, amelyre Péter Gábort küldték ki illegálisan. Minden valószínűség szerint itt szemelték ki a magyarországi kommunista politikai rendőrség vezetőjének: itt szervezhette be az OGPU. Ezt támasztja alá az az aprólékos gondosság, mellyel hazatérését szervezték: váltott okmányokkal, többszöri átszállással utazott haza.

„	Péter Gábort azt én fölszabadulás előtti évekből ismertem, kirándulásokon találkoztam vele, szakszervezetben. Jelentős ember nem volt. A felesége a Simon Jolán, az, egy derekabb asszony volt. Az a börtönsegélyezésben részt vett és ő volt Rákosinak is a segélyezője. Könyveket ő küldte, kétszer egy évben amikor lehetett csomagot, karácsonykor meg szentistvánkor. Így lett ő rendőrkapitány; a felesége révén. Egy alkalommal, mikor volt ez a '42-es lefogatás akkor én éppen ott voltam a Szigony utca 16-ban a Kun Margiték lakásán [...] "Manyónak" ismerte mindenki a mozgalomban... úgy volt hogy ottan én egy szemináriumot tartok a kilenckerületiek részére. Csöngetnek, Manyó kimegy, azt mondja: itt van a Gabi [...] és menedéket kér, mert esetleg őt is lefogják. Na akkor én leküldtem - egy ember volt még csak ott - a kapuba hogy küldje haza az embereket, maradjon itt inkább az Eisenberger.	”
– Kubinyi Ferenc magnetofonfelvétele Demény Pállal

1942-től 1945-ig illegalitásban élt. 1943-ban a Békepárt vezetőségi tagja lett.

„	1944 májusában Frolimovics Sándornéhoz, Kun Erzsébethez mentem fel, akik akkor az Árpád fejedelem úton laktak. Frolimovicsné Kun Margit testvére volt, s így nagyon jó ismerősök, barátok. Mentesítő iratokat vittem az asszonynak és a két fiának. – Itt van éppen a másik szobában Eisenberger, neki is kellenének iratok – mondta az asszony. – Jó, mondtam, de milyen névre akarod? – Mindegy - felelte - csak csináld..., de gyorsan. És akkor a szemem megakadt Frolimovicsék két fián, az egyiket Péternek, a másikat Gábornak hívták. [...] így lett Eisenberger Béniből Péter Gábor.	”
– Demény Pál: A párt foglya voltam (Budapest, 1988. 152. oldal)

A PRO, az ÁVO, majd az ÁVH élén

1945 januárjában kinevezték a budapesti rendőrség Politikai Rendészeti Osztálya vezetőjének. Ezután gyorsan emelkedett, az ÁVO, majd az ÁVH vezetője lett. Vezetése alatt a szervezet súlyos törvénytelenségek, emberiesség elleni bűncselekmények sorozatát követte el. Első dolga volt Rákosi Mátyás utasítására letartóztatni az őt korábban illegális papírokkal és menedékhellyel ellátó Demény Pált, mivel Demény kommunista pártja sikeresebb volt a Magyar Kommunista Pártnál.

„	A felszabadulás után én Zuglóban laktam akkor illegálisan. Kimentem a szovjet kocsival Pestújhelyre és akkor ott mindjárt be is szállásoltam magamat a rendőrkapitánynál [...]. Következő nap vagy az azt követő napon autón megérkezik oda Péter Gábor. Följön azt mondja: "Kérlek, kocsival jöttem, gyere be a pártközpontba, megérkezett Gerő, szeretne veled beszélni." Mondom: "Tegnap üzentem, hogy délután, ma délután [...] bemegyek a pártközpontba, én is akarok vele beszélni". Mire Péter Gábor: "Nem! Te most gyere velem, feltétlenül!" Lemegyünk az autóba... gépfegyveres is ült ottan... elöl. [...] Azt mondja: " Meg kell mondanom, hogy először hozzám jössz." [...] Andrássy út 60. Felmegyünk a szobájába [...] [Péter Gábor]: "Nézz ide én tudom hogy te okosabb vagy nálam, de én meg ravaszabb vagyok nálad. Te most itt maradsz nálam." [Demény]: "Te, hogy-hogy én itt maradok?" [...] [Péter Gábor]: "Azért mert te mostantól kezdve a párt foglya vagy. Mondom: "Olyan nincsen". [Péter]: "Akár van, akár nincs, te itt maradsz."	”
– Kubinyi Ferenc magnetofonfelvétele 1982-ben Demény Pállal

Mindszenty József bíboros, aki 1948-tól Budapesten az Andrássy út 60. sz. alatt Péter Gábor foglya is volt, úgy gondolkodott róla:

„	„Az Andrássy-út 60-nak is megvannak a maga vérszomjas basái. Köztük első helyen Péter Gábor altábornagy áll, az egész terrorszervezet legfőbb vezetője és irányítója.”	”
– Mindszenty József: Emlékirataim, Negyedik kiadás. Szent István Társulat, Budapest 1989, 234. és 235. old.

Péter Gáborról Sulyok Dezső feljegyzése^[forrás?] adott egy rövid pillanatfelvételt. Amikor 1947 telén a nemzetgyűlés nyomásra felfüggesztette a „köztársaság-ellenes összeesküvéssel" vádolt képviselők mentelmi jogát, Péter Gábor személyesen ment értük a Parlamentbe. Alig tudta bevárni a pillanatot, amikor az Országház kapujában lecsaphatott a szerencsétlenekre. Ott verte durván vasra saját kezével a kiadottakat. Sulyok tanúsága szerint az egész idő alatt a kíméletlen, beteges szadista benyomását keltette, aki mérhetetlen élvezettel veti rá magát az áldozataira. A Rajk-per és Rajk László felakasztása után mondotta róla Rákosi: „Nem végzett rossz munkát."

Rajk László kivégzésének napján a Magyar Közlönyben megjelent a 9600/1949. sz. rendelet, a kitüntetett ÁVÓ-s tisztek névsorával, mely szerint „Péter Gábor rendőr altábornagy a Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztjét kapta meg.”

Letartóztatásának előzményei, pere, további élete

1952-ben leváltották tisztségeiből, kizárták a pártból is, majd 1953. január 3-án este Rákosi Mátyás villájában tartóztatták le (Zinner Tibor történésznek később elmondott visszaemlékezése szerint katonásan hátratett kezén egyszer csak bilincs kattant, majd az ablak függönye mögül Farkas Mihály ugrott elő, azt kiáltva: „a játszmának vége!”). Előbb egy ismeretlen helyre, majd a Conti utcai fogházba szállították. 1953. május 25-ig éjjel-nappal bilincsben tartották, amit csak a Szovjetunió egykori budapesti nagykövete, Puskin helyettese, Arszenyij Alekszandrovics Tyiskov tanácsos látogatásakor, személyes utasítására vettek le róla. Vizsgálati fogsága alatt Gerő Ernő szintén felkereste a Conti utcai fogházban.
Feleségét, a Rákosi titkárnőjeként dolgozó Simon Jolánt ugyancsak őrizetbe vették.

Péter Gábor letartóztatásának valódi oka Rajk László vizsgálati fogságának idejére datálódik. Az államvédelem vezetője, és helyettese, Szücs Ernő ezredes a jelen levő szovjet tanácsadó, Mihail Iljics Belkin^[forrás?] (néha Fjodor Bjelkin) altábornagy beleegyezésével levelet írt Viktor Szemjonovics Abakumovnak, a szovjet állambiztonsági minisztérium vezetőjének, hogy figyelmeztessék: Rákosi provokációra készül.

Péter Gábor és társai perét a keleti blokkban 1952 őszén kezdődött anticionista, antiszemita perek; a leningrádi ügy, orvos-ügy, a csehszlovákiai Rudolf Slansky-per, illetve a román Ana Pauker külügyminiszter pere mintájára tervezték és készítették elő. Ugyanebben az időben számos más, zsidó származású kommunista vezető Vas Zoltán, Szirmai István, Kovács István is kegyvesztett lett. Letartóztatták a Zsidó Kórház főorvosát, dr. Benedek Lászlót, aki a tervek szerint része lett volna Péter Gábor és társai perének. Néhány hónappal később – Raoul Wallenberg meggyilkolása, illetve a Gestapóval való együttműködés képtelen vádjával – őrizetbe vették a hitközség számos vezetőjét; Stöckler Lajost, a hitközség elnökét, Domonkos Miksát, a hitközség főtitkárát, valamint dr. József András hitoktatót és tanfelügyelőt is. Ezek a kezdeti koncepciók a szovjetunióbeli események hatására azonban hamarosan megváltoztak.

Péter Gábor hamvai a budapesti Farkasréti temetőben (E-853. fülke).

Lavrentyij Pavlovics Berija és hat társa júniusi letartóztatásával és decemberi kivégzésével Rákosinak lehetősége nyílt a politikai rendőrség által elkövetett törvénytelenségek felelősségét kizárólagosan Péter Gáborra, és néhány vezető állambiztonsági tisztre hárítani. (A magyar-jugoszláv viszony enyhülésének kezdetén, egy 1955-ös csepeli gyűlésen már a két ország kapcsolatának korábbi megromlását is Péterék provokációjaként értékelte.)

Pétert 1954-ben a Katonai Felsőbíróság életfogytiglani börtönbüntetésre ítélte, a Legfelsőbb Bíróság Katonai Tanácsa azonban 1957-ben 4 évre szállította le a büntetést, majd 1959 januárjában egyéni kegyelemmel szabadult. Nyugdíjazásáig könyvtárosként dolgozott.

Elismerése

• Kossuth-érdemrend (harmadik osztály) (1948)

Emlékezete

• Faludy György: Péter Gábor, az ÁVH parancsnoka – Versek – Digitális Irodalmi Akadémia, Petőfi Irodalmi Múzeum, Budapest, 2011. Száz könnyű szonett versciklus – A hozzáférés ideje: 2012. augusztus 24.
• Róla mintázta Bacsó Péter "Virág elvtársat" A tanú című filmben.
• Alakja érintőlegesen felbukkan Kondor Vilmos magyar író Budapest romokban és Budapest novemberben című bűnügyi regényeiben.

Források

• Magyar félmúlt - Törvénytelen szocializmus - Ávósok

Külső hivatkozás

• Péter Gábor beadványa a börtönben, 1956. július 10. (Hozzáférés: 2009. október 19.)
• Faludy György verse Péter Gáborról, 1991 (Hozzáférés: 2010. október 29.)

További információk

• Magyar félmúlt - Törvénytelen szocializmus - Ávósok
• Akadémiai kislexikon. Főszerk. Beck Mihály, Peschka Vilmos. Bp., Akadémiai Kiadó, 1989-1990.
• Magyar ki kicsoda 1990. Több mint 6000 élő magyar életrajza. Főszerk. Hermann Péter, szerk. Markóczy Mária. Bp., Láng Kiadó–TEXOFT Kft., 1990.
• Munkásmozgalomtörténeti lexikon. Szerk. vezetője Vass Henrik. Bp., Kossuth Könyvkiadó, 1972.
• Magyar és nemzetközi ki kicsoda. Több mint 12 000 kortársunk életrajza. Főszerk. Hermann Péter, szerk. Pásztor Antal, Szalay Katalin, Szarvas Krisztina. Bp., Biográf, 1991.
• Óvári József: Kaposvár 1956. A Somogy Megyei Forradalmi Nemzeti Tanács (1956. október 30.) emlékére. Bp., Szerző, 2005.
• Révai Új Lexikona. Főszerk. Kollega Tarsoly István. Szekszárd, Babits, 1996-.
• Új magyar életrajzi lexikon. Főszerk. Markó László. Bp., Magyar Könyvklub
• Müller Rolf: Politikai rendőrség a Rákosi-korszakban (Jaffa Kiadó és Kereskedelmi Kft., 2012. ISBN 9786155235153)