Domonkos Miksa

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Domonkos Miksa
Született 1890. március 28.
Vágvecse
Meghalt 1954. február 25. (63 évesen)
Budapest
Nemzetisége magyar
Kitüntetései Magyar Szabadság Érdemrend ezüst fokozata (1947),[1] Magyar Köztársaság Érdemrend tisztikeresztje (1948)[2]
Civilben gépészmérnök

Domonkos Miksa, 1912-ig Fleischmann[3] (Vágvecse, 1890. március 28.Budapest, 1954. február 25.) magyar gépészmérnök, katona, a második világháború alatt a nagy gettó egyik vezetője.

Élete[szerkesztés]

Édesapja Fleischmann Dávid Mózes kereskedő, édesanyja Kolisch Rozália volt. Zsidó felekezeti iskolába járt, majd polgári iskolát végzett, ezután a Kereskedelmi Akadémia hallgatója lett, amelynek elvégzése után két évet egy németországi főiskolán töltött. Mivel remekül beszélt németül, a Caterpillar cég vele állapodott meg az amerikai lánctalpas traktor európai bevezetéséről. 1911-ben karpaszományosként bevonult önkéntes szolgálatra, s az ún. Kraftfahrttruppéhoz (gépkocsizó alakulat) került, amelynek hamarosan vezetője lett. 1912-től a Caterpillarnél dolgozott.[4] Az első világháború kitörése után behívták, s bár karpaszományosként vonult be, nemsokára zászlóssá léptették elő, s főhadnagyként szerelt le. 1919. február 16-án megnősült, feleségül vette Rózsa Gabriellát, Rózsa Márton és Krausz Borbála lányát.[5] A házasság később felbontatott.[6] A Magyarországi Tanácsköztársaság után a Honvédelmi Minisztériumtól elismerést kapott, 1925-ben másodszor is megházasodott: elvette Szabó Stefániát. Az 1930-as években mint a Caterpillar alkalmazottja rendszeresen tartott traktorbemutatókat.[7] 1935-ben századossá léptették elő, 1944-ben a Zsidó Tanács műszaki osztályát vezette, s magas kitüntetéseinek köszönhetően ún. Horthy-mentességet kapott.[m 1] Szálasiék puccsa után a nagy gettó egyik vezetője lett, és önfeláldozó módon védte a hazai zsidóságot. 1945-ben megtették a Pesti Izraelita Hitközség főtitkárának, ahonnan 1950-ben ment nyugdíjba. 1953. április 7-én letartóztatta az Államvédelmi Hatóság, s kegyetlenül megkínozták, majd azzal vádolták, hogy Stöckler Lajossal és Benedek Lászlóval, a Szabolcs utcai kórház főorvosával együtt meggyilkolták Raoul Wallenberget, a koncepciós pert azonban a Sztálin halála nyomán bekövetkezett változások miatt nem tudták végigvinni. November 13-án, 45 kilósan jött ki az ÁVÓ pincéiből, majd kórházba került. Szervezetét tönkretették a kínzások, s a kórházból való kiengedése után nemsokkal meghalt.

Megjegyzések[szerkesztés]

  1. Az 1944. augusztus 21-én közreadott 2.040/1944. sz. miniszterelnöki rendelet felhatalmazta Horthyt, hogy prominens személyeknek mentességet adjon.

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Domonkos István: Kitüntetés. centropa. (Hozzáférés: 2015. május 11.)
  2. Domonkos István: Értesítés Domonkos Miksa kitüntetéséről. centropa. (Hozzáférés: 2015. május 11.)
  3. A Belügyminisztérium 1912. évi 57774. sz. rendelete. MNL-OL 30791. mikrofilm 953. kép 3. karton. Névváltoztatási kimutatások 1912. év 13. oldal 5. sor.
  4. Domonkos István: Domonkos Miksa irodája. centropa. (Hozzáférés: 2015. május 11.)
  5. A házasságkötés bejegyezve Budapest V. ker. polgári akv. 129/1919. folyószáma alatt.
  6. A budapesti kir. tszék 43007/1924. sz. ítélete.
  7. Domonkos István: Domonkos Miksa traktorbemutatója. centropa. (Hozzáférés: 2015. május 11.)

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]

  • Zsidó síremlékek Budapesten. Szerk. Haraszti György. Bp., Nemzeti Kegyeleti Bizottság, 2004.