„Szocóc” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
aNincs szerkesztési összefoglaló |
a hivatkozás előtti szóköz törlése, egyéb apróság, ld.: WP:BÜ |
||
39. sor: | 39. sor: | ||
A régészeti leletek tanúsága szerint területén már a bronzkorban éltek emberek. A település Szentmária határában keletkezett a [[13. század]]ban, [[1258]]-ban ''"Zochowcz, Zoczowcz, Sochouch"'' alakban említik először. [[1293]]-ban ''"Scuchouch"'', [[1315]]-ben ''"Sotouch"'', [[1394]]-ben ''"Sochouch"'', [[1535]]-ben ''"Zozowcze"'' alakban szerepel a korabeli forrásokban. [[1262]]-ben a zniói váruradalom része, a [[18. század]]ban a kincstáré. [[1715]]-ben 9, [[1720]]-ban 18 háztartása adózott. [[1785]]-ben 28 házában 210 lakos élt. [[1828]]-ban 24 háza és 215 lakosa volt, akik főként mezőgazdasággal foglalkoztak. Később elterjedt a hímzés és a kosárfonás is. |
A régészeti leletek tanúsága szerint területén már a bronzkorban éltek emberek. A település Szentmária határában keletkezett a [[13. század]]ban, [[1258]]-ban ''"Zochowcz, Zoczowcz, Sochouch"'' alakban említik először. [[1293]]-ban ''"Scuchouch"'', [[1315]]-ben ''"Sotouch"'', [[1394]]-ben ''"Sochouch"'', [[1535]]-ben ''"Zozowcze"'' alakban szerepel a korabeli forrásokban. [[1262]]-ben a zniói váruradalom része, a [[18. század]]ban a kincstáré. [[1715]]-ben 9, [[1720]]-ban 18 háztartása adózott. [[1785]]-ben 28 házában 210 lakos élt. [[1828]]-ban 24 háza és 215 lakosa volt, akik főként mezőgazdasággal foglalkoztak. Később elterjedt a hímzés és a kosárfonás is. |
||
Vályi András szerint ''"Szoczócz. Két tót falu Túrócz Várm. Kis Szoczócznak földes Ura Szenesi Uraság, Nagy Szoczócznak pedig a’ Tudományi Kintstár, lakosaik külömbfélék, N. Szoczócz, Kis Szoczócznak filiája; fekszenek Netzpálhoz 1 mértföldnyire; földgyeik jók, réttyek, legelőjök hasznos, fájok van, piatzok Mosóczon."'' |
Vályi András szerint ''"Szoczócz. Két tót falu Túrócz Várm. Kis Szoczócznak földes Ura Szenesi Uraság, Nagy Szoczócznak pedig a’ Tudományi Kintstár, lakosaik külömbfélék, N. Szoczócz, Kis Szoczócznak filiája; fekszenek Netzpálhoz 1 mértföldnyire; földgyeik jók, réttyek, legelőjök hasznos, fájok van, piatzok Mosóczon."''<ref>{{Vályi}}</ref> |
||
Fényes Elek szerint ''" Szocsócz (Kis), (v. Sztránka), f., Thurócz vmegyében, a körmöczi országutban: 44 kath., 31 evang. lak. F. u. b. Révay. Ut. p. Rudnó. Szocsócz (Nagy), tót falu, Thurócz vmegyében, a Thurócz vize mellett: 205 kath., 30 evang. lak. F. u. b. Révay."'' |
Fényes Elek szerint ''" Szocsócz (Kis), (v. Sztránka), f., Thurócz vmegyében, a körmöczi országutban: 44 kath., 31 evang. lak. F. u. b. Révay. Ut. p. Rudnó. Szocsócz (Nagy), tót falu, Thurócz vmegyében, a Thurócz vize mellett: 205 kath., 30 evang. lak. F. u. b. Révay."''<ref>{{Fényes}}</ref> |
||
A [[trianoni békeszerződés]]ig [[Turóc vármegye]] [[Stubnyafürdői járás]]ához tartozott. |
A [[trianoni békeszerződés]]ig [[Turóc vármegye]] [[Stubnyafürdői járás]]ához tartozott. |
A lap 2018. július 29., 19:09-kori változata
Szocóc (Socovce) | |
Közigazgatás | |
Ország | Szlovákia |
Kerület | Zsolnai |
Járás | Turócszentmártoni |
Rang | község |
Első írásos említés | 1258 |
Polgármester | Iveta Krupcová |
Irányítószám | 038 43 |
Körzethívószám | 043 |
Forgalmi rendszám | MT |
Népesség | |
Teljes népesség | 239 fő (2021. jan. 1.)[1] |
Népsűrűség | 44 fő/km² |
Földrajzi adatok | |
Tszf. magasság | 444 m |
Terület | 5,11 km² |
Időzóna | CET, UTC+1 |
Elhelyezkedése | |
é. sz. 48° 57′ 00″, k. h. 18° 52′ 07″Koordináták: é. sz. 48° 57′ 00″, k. h. 18° 52′ 07″ | |
Szocóc weboldala | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Szocóc témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség | |
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info |
Szocóc (1899-ig Nagy-Szoczócz, szlovákul Socovce) község Szlovákiában, a Zsolnai kerületben, a Turócszentmártoni járásban.
Fekvése
Turócszentmártontól 18 km-re délre fekszik, Szentmária tartozik hozzá.
Története
A régészeti leletek tanúsága szerint területén már a bronzkorban éltek emberek. A település Szentmária határában keletkezett a 13. században, 1258-ban "Zochowcz, Zoczowcz, Sochouch" alakban említik először. 1293-ban "Scuchouch", 1315-ben "Sotouch", 1394-ben "Sochouch", 1535-ben "Zozowcze" alakban szerepel a korabeli forrásokban. 1262-ben a zniói váruradalom része, a 18. században a kincstáré. 1715-ben 9, 1720-ban 18 háztartása adózott. 1785-ben 28 házában 210 lakos élt. 1828-ban 24 háza és 215 lakosa volt, akik főként mezőgazdasággal foglalkoztak. Később elterjedt a hímzés és a kosárfonás is.
Vályi András szerint "Szoczócz. Két tót falu Túrócz Várm. Kis Szoczócznak földes Ura Szenesi Uraság, Nagy Szoczócznak pedig a’ Tudományi Kintstár, lakosaik külömbfélék, N. Szoczócz, Kis Szoczócznak filiája; fekszenek Netzpálhoz 1 mértföldnyire; földgyeik jók, réttyek, legelőjök hasznos, fájok van, piatzok Mosóczon."[2]
Fényes Elek szerint " Szocsócz (Kis), (v. Sztránka), f., Thurócz vmegyében, a körmöczi országutban: 44 kath., 31 evang. lak. F. u. b. Révay. Ut. p. Rudnó. Szocsócz (Nagy), tót falu, Thurócz vmegyében, a Thurócz vize mellett: 205 kath., 30 evang. lak. F. u. b. Révay."[3]
A trianoni békeszerződésig Turóc vármegye Stubnyafürdői járásához tartozott.
A hozzá tartozó Szentmária plébániáját és templomát 1258-ban említik először, amikor IV. Béla király adománylevelében István kőfaragó fiainak, Benedeknek és Péternek adja. 1265-ben divéki Budimir a turóci kolostornak adta. 1273-ban Recsk comes fiának birtoka, a 18. században a turócszentmártoni plébániáé. 1639-ben egyháza ecclesia Virginis néven szerepel. 1715-ben 4 adózója volt. 1785-ben 17 házában 142 lakos élt. 1828-ban 16 háza volt 145 lakossal, akik főként mezőgazdasággal foglalkoztak. Szentmáriát 1943-ban csatolták Szocóchoz.
Népessége
1910-ben 123, túlnyomórészt szlovák lakosa volt.
2001-ben Szocóc 251 lakosából 249 szlovák volt.
2011-ben Szocóc 244 lakosából 228 szlovák volt.
Nevezetességei
- Szentmária Szűz Mária tiszteletére szentelt római katolikus temploma a 13. században épült, a 16. században déli mellékhajóval bővítették. A 18. században újra építettek hozzá. Madonna-szobra 1500 körül készült késő gótikus stílusban. Kő keresztelőmedencéje 15. századi.
- A falu haranglába népi alkotás.
Jegyzetek
- ↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.