„Nagy-Küküllő (folyó)” változatai közötti eltérés
| [nem ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
Apró módosítás |
Apró módosítás |
||
| 3. sor: | 3. sor: | ||
| név = Nagy-Küküllő |
| név = Nagy-Küküllő |
||
| kép = Târnava Mare near Cristuru Secuiesc.jpg |
| kép = Târnava Mare near Cristuru Secuiesc.jpg |
||
| képaláírás = A Nagy-Küküllő Székelykeresztúr mellett |
| képaláírás = A Nagy-Küküllő [[Székelykeresztúr]] mellett |
||
| ⚫ | |||
| adminisztratív egység típusa = Megyék |
|||
| adminisztratív egység neve = [[Hargita megye|Hargita]], [[Maros megye|Maros]], [[Szeben megye|Szeben]] és [[Fehér megye]] |
|||
| hossz = 221 |
| hossz = 221 |
||
| forrásszint = 1 455 |
| forrásszint = 1 455 |
||
| vízhozam = 14,5 |
| vízhozam = 14,5 |
||
| terület = 3606 |
| terület = 3606 |
||
| forrás = [[Görgényi-havasok]],<br/>[[Székelyvarság]] |
| forrás = [[Görgényi-havasok]],<br />([[Székelyvarság]] mellett) |
||
| torkolat = [[Küküllő]] ([[Balázsfalva]] mellett) → [[Maros]] → [[Tisza]] → [[Duna]] → [[Fekete-tenger]] |
| torkolat = [[Küküllő]] ([[Balázsfalva]] mellett) → [[Maros]] → [[Tisza]] → [[Duna]] → [[Fekete-tenger]] |
||
| ⚫ | |||
| térkép = Târnava Mare-Nagy-Küküllő-Große Kokel.JPG |
| térkép = Târnava Mare-Nagy-Küküllő-Große Kokel.JPG |
||
}} |
}} |
||
| 25. sor: | 28. sor: | ||
== Néhány jelentős település a folyó mentén == |
== Néhány jelentős település a folyó mentén == |
||
Székelyvarság, [[Zeteváralja]], [[Fenyéd]], [[Betfalva]], [[Zetelaka]], [[Küküllőkeményfalva]], Székelyudvarhely, [[Bögöz]], [[Székelykeresztúr]], [[Segesvár]], [[Erzsébetváros (Románia)|Erzsébetváros]], [[Medgyes]], [[Balázsfalva]]. |
[[Székelyvarság]], [[Zeteváralja]], [[Fenyéd]], [[Betfalva]], [[Zetelaka]], [[Küküllőkeményfalva]], [[Székelyudvarhely]], [[Bögöz]], [[Székelykeresztúr]], [[Segesvár]], [[Erzsébetváros (Románia)|Erzsébetváros]], [[Medgyes]], [[Balázsfalva]]. |
||
== Jegyzetek == |
== Jegyzetek == |
||
| 34. sor: | 37. sor: | ||
* {{cite web |url=http://www.erdelyivendeghazak.ro/programs.html?id=4 |title=Székelyvarsági Csurgókő: (Avagy a székelyek vízesése a Nagyküküllő forrásvidékén!) |accessdate=2010-06-14 |author=Nagy Árpád | publisher=erdelyivendeghazak.ro}} |
* {{cite web |url=http://www.erdelyivendeghazak.ro/programs.html?id=4 |title=Székelyvarsági Csurgókő: (Avagy a székelyek vízesése a Nagyküküllő forrásvidékén!) |accessdate=2010-06-14 |author=Nagy Árpád | publisher=erdelyivendeghazak.ro}} |
||
| ⚫ | |||
{{Commonskat|Târnava Mare}} |
|||
| ⚫ | |||
[[Kategória:Románia folyói]] |
[[Kategória:Románia folyói]] |
||
A lap 2018. július 9., 02:22-kori változata
| Nagy-Küküllő | |
 | |
| A Nagy-Küküllő Székelykeresztúr mellett | |
| Közigazgatás | |
| Országok |  Románia |
| Megyék | Hargita, Maros, Szeben és Fehér megye |
| Földrajzi adatok | |
| Hossz | 221 km |
| Forrásszint | 1 455 m |
| Vízhozam | 14,5 m³/s |
| Vízgyűjtő terület | 3606 km² |
| Forrás | Görgényi-havasok, (Székelyvarság mellett) |
| Torkolat | Küküllő (Balázsfalva mellett) → Maros → Tisza → Duna → Fekete-tenger |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Nagy-Küküllő témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
A Nagy-Küküllő (románul Târnava Mare, németül Große Kokel) folyó Romániában, Erdélyben. A Görgényi-havasokban ered és Balázsfalva mellett egyesül a Kis-Küküllővel. Az egyesülést követően Küküllő néven folytatja útját, egészen Mihálcfalváig, ahol beletorkollik a Marosba. Az egykori Udvarhelyszék legjelentősebb folyóvize.
Neve
A küküllő korai török eredetű szó, mely az avarok révén került a magyar nyelvbe, jelentése: kökényes.[1] A Nagy-Küküllő esetében is kökényes vidékre utal a „Küküllő” megnevezés.
Földrajza
A Nagysomlyó-hegy tövéből 1455 méter magasságból ered, a folyóhossza 221 kilométer és a becsült vízgyűjtő területétének nagysága 3606 négyezet-kilométer. A folyó Székelyudvarhely városát elérve, hegyvidéki jellegből dombvidéki jellegűre vált változatos horgászlehetőségeket biztosítva az itt élők számára. A Nagy-Küküllő az Erdélyi-medencében Balázsfalvánál egyesül a Sóvidékről érkező Kis-Küküllővel, majd közösen Küküllő folyó néven folytatják útjukat a Maros folyóig.[2]
Halfaunája
A folyó halfaunája roppant változatos. Felső hegyvidéki részén Székelyvarság falu és Székelyudvarhely között nagy számban pénzes pért, fejes domolykót, paducot, sebes pisztrángot, pataki pisztrángot, petényi-márnát és botos kölöntét, kövi csíkot lehet benne találni. Korábban jelentős rózsásmárna-populációval is büszkélkedhetett a folyó, de egyelőre még nem tisztázott hatások következtében ez a halfaj lehúzódott a folyó legalsó szakaszaira. A dombvidéki szakaszon megmutatkozik, hogy nagyobb mértékű ipari mérgezés már háromszor is történt az elmúlt időszakban és a folyóvíz-szennyezése a lakosság által is rendszeres. Itt ezek ellenére még jelentős a harcsapopuláció, mely szinte legendás a horgászok körében és a folyóvízi csukák is megtalálhatóak. Jelentős a paduc állomány, mely a helyi horgászok kedvence és a tiszta részeken, még domolykóra is lehet számítani. Tavak környékén, zsilipen át megszökött kárászok és pontyok is megtalálhatóak a folyóban.[3]
Néhány jelentős település a folyó mentén
Székelyvarság, Zeteváralja, Fenyéd, Betfalva, Zetelaka, Küküllőkeményfalva, Székelyudvarhely, Bögöz, Székelykeresztúr, Segesvár, Erzsébetváros, Medgyes, Balázsfalva.
Jegyzetek
- ↑ Kristó Gyula. Korai magyar történeti lexikon (9-14. század).. Akadémiai Kiadó, Budapest, p.387. o. (1994)
- ↑ Kis- és Nagy-Küküllő. mercuriustour.ro, 2010. március 1. (Hozzáférés: 2010. június 14.)
- ↑ Horgászvizeink – Nagy.Küküllő. horgaszat-vadaszat.ro, 2008. október 5. (Hozzáférés: 2010. június 14.)
További információk
- Kovács-Kendi Lehel: Túraajánló – Tartód vára és a Nagyküküllő forrása. szekelyhon.ro, 2006. július 19. (Hozzáférés: 2010. június 14.)
- Nagy Árpád: Székelyvarsági Csurgókő: (Avagy a székelyek vízesése a Nagyküküllő forrásvidékén!). erdelyivendeghazak.ro. (Hozzáférés: 2010. június 14.)
.svg){kind=small}
