„Terror Háza Múzeum” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Nincs szerkesztési összefoglaló |
Nincs szerkesztési összefoglaló |
||
| 171. sor: | 171. sor: | ||
* Kultúrharc 2018 – kerekasztal-beszélgetés |
* Kultúrharc 2018 – kerekasztal-beszélgetés |
||
* A V4 szerepe Európa jövőjének formálásában – kerekasztal-beszélgetés |
* A V4 szerepe Európa jövőjének formálásában – kerekasztal-beszélgetés |
||
* Szentandrássy István festményei 1956 cigány hőseiről bélyegeken |
* Szentandrássy István festményei 1956 cigány hőseiről bélyegeken – bélyegbemutató a Nemzetközi Roma Nap alkalmából |
||
* V4: Európa gazdasági motorja? – kerekasztal-beszélgetés |
* V4: Európa gazdasági motorja? – kerekasztal-beszélgetés |
||
* Mindig a haza – Szili Katalin pályaíve – könyvbemutató |
* Mindig a haza – Szili Katalin pályaíve – könyvbemutató |
||
A lap 2018. június 28., 11:20-kori változata
| Terror Háza Múzeum | |
.JPG) | |
| A múzeum adatai | |
| Elhelyezkedés | Budapest Magyarország |
| Cím | 1062 Budapest, Andrássy út 60. |
| Alapítva | 2002 |
| Megnyílt | 2002. február 24. |
| Igazgató | Schmidt Mária |
| Elhelyezkedése | |
 Terror Háza Múzeum
Pozíció Budapest térképén
| |
 é. sz. 47° 30′ 25″, k. h. 19° 03′ 54″Koordináták: é. sz. 47° 30′ 25″, k. h. 19° 03′ 54″ | |
 | |
| A Terror Háza Múzeum weboldala | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Terror Háza Múzeum témájú médiaállományokat. | |
A Terror Háza Múzeum a 20. századi diktatúrák áldozatainak emlékére létrehozott múzeum Budapesten, az Andrássy út 60. szám alatt.
Az épület
Budapest, Andrássy út 60. A háromemeletes, neoreneszánsz épület 1880-ban Feszty Adolf tervei alapján polgári lakóháznak épült. A házat, amely Perlmutter Izsák festőművész tulajdona volt, a festő 1932-ben bekövetkezett halála után a Magyar Zsidó Múzeum és a Budapesti Zsidó Hitközség pesti jogelődje, a Pesti Izraelita Hitközség örökölte, de a haszonélvezeti jog Perlmutter özvegyét és leányát illette meg.[1]
1937-ben új lakók béreltek helyiségeket a házban: a magyar nemzetiszocialista mozgalom Szálasi-féle szárnya, és ez az esemény előrevetítette az elkövetkező két évtized kegyetlenségeit, amelyeknek az épület szemtanújává vált.
Bár a Horthy-rendszer bebörtönözte Szálasit, hívei 1940-ben történt szabadulásáig is zavartalanul tartották gyűléseiket az Andrássy úti villában, amely 1940 után lett a főhadiszállásuk, és Szálasitól a Hűség Háza nevet kapta. 1944 őszén a sikertelen kiugrási kísérlet után a nyilasok vették át az uralmat Magyarországon. A Hűség Háza ekkor már begyűjtőhely és börtön is lett, itt tartották fogva és kínozták az ellenállókat és az ellenségnek kikiáltott áldozatokat.
1945 tavaszán, a szovjet csapatok bevonulásával véget ért a II. világháború és a nyilaskeresztes párt uralma is. Az Andrássy úti ház új gazdát kapott. A kommunisták hatalmát biztosítani hivatott politikai rendőrség vezetője, Péter Gábor kifejezetten ezt a házat kérte főhadiszállásnak a szervezet számára. A későbbi ÁVO és ÁVH emberei átalakítási munkálatokba kezdtek. Ennek oka az volt, hogy az egyre növekvő számú fogvatartottat nem tudták a cellákban elhelyezni. A környező épületek alatti pincéket is birtokba véve, pincebörtön-labirintust alakítottak ki az Andrássy út 60. szám alatt. A kommunista rendszer ellenségeinek kikiáltott embereket itt kínozták, ölték meg és csikartak ki belőlük vallomásokat.
Az egykor Hűség Háza, majd ÁVH székház 1956-ig szolgált az állami terror központjaként. Ezt követően az épületet átalakították, majd különböző cégek székházaként, illetve irodaházként működött. A pincében minden nyomot eltüntettek és KISZ klubot rendeztek be.
Az épület tetőbetűire mint kreatív megoldású épületfeliratra – ahol a fény-árnyék hatások ismétlik meg a kiírást a homlokzaton – a WebUrbanist nevű blog is felhívta a figyelmet.[2]
Alapítás
A Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Közalapítvány 2000 decemberében vásárolta meg az épületet, hogy egy olyan múzeumot hozzon létre, amely a magyar történelem e két véres korszakát mutatja be. Az épületet Sándor János építész és Ferenczfy-Kovács Attila belsőépítész tervei alapján alakították át. A történelmi-szakmai koncepció Schmidt Mária nevéhez fűződik.
Időszaki kiállítások 2002-től
- Páneurópai piknik
- Hálózat - Ügynökvilág Magyarországon
- Márton Áron emlékkiállítás
- Ki volt George Orwell? [3]
- A Valódi 1984[4]
- Éhínség Ukrajnában
- Magyar tragédia 1944 – Holokauszt[5]
- Ember az embertelenségben – Raoul Wallenberg
- Hetedíziglen – Gyermekek a holokausztban
- Szabadság a paplan alatt – Szex, mint forradalom 1968- 2008[10]
- Eltiport tavasz – Prága 1968
- Katyn – tömeggyilkosság, politika, erkölcs
- Átvágva – vasfüggöny, páneurópai piknik, rendszerváltoztatás
- Lenin és Buddha – a kommunizmus hagyatéka az Urálon túl
- Egymásnak ítélve - cigány identitás a XXI. században
- Magyar tragédia – Délvidék 1944-1945[11]
- Andrzej Przewoźnik-emlékkiállítás[12]
- Raoul Wallenberg emlékkiállítás
- Bátran és szabadon – 10 éves a Terror Háza Múzeum
- A magyarok lelkiismerete – Mindszenty József (1892-1975)
- A berlini forradalom
- Egy orosz hazafi: Alekszandr Szolzsenyicin (1918-2008)
.JPG)
- Átlépni a szabadságba
- Rabszolgasorsra ítélve
- Először szabadon
- 1956 – A szabadságért és a függetlenségért
- Egy akaraton 1956–2016
- 56 Múlt és jelen – képes időutazás
- Az akció fedőneve: Lenin – Német pénzzel Oroszország ellen
Konferenciák
- 100 éve született George Orwell – kerekasztal beszélgetés
- A berlini felkelés 50. évfordulója - konferencia
- Ki volt George Orwell? – kerekasztal – beszélgetés
- Orwell – nemzetközi konferencia
- Joszif Sztálin – ötven év távlatából – nemzetközi konferencia
- Éhínség Ukrajnában 1932-33 – nemzetközi történészkonferencia
- Német sors Európában – sváb sors Magyarországon – nemzetközi konferencia
- Szoros ellenőrzés alatt – kerekasztal - beszélgetés
- Egy vidéki srác a gonosz birodalom ellen – Ronald Reagan (1911-2004) – nemzetközi konferencia
- „Kik Érted Haltak…” („1956 – Who Have Died for Thee”) – nemzetközi konferencia
- Gyertyák a szabadságért – nemzetközi konferencia
- A magyarok lelkiismerete - Mindszenty József (1892-1975) – nemzetközi konferencia
- Európa szerencséje - nemzetközi konferencia
- Akkor és ma - Magyarok és románok a tragikus napokról – kerekasztal-beszélgetés
- Kényszerkirándulás a Szovjetunióba - Magyar deportáltak a KGB fogságában – 1956 - konferencia
- Sztálin-világ - A kommunizmus ára - nemzetközi konferencia
- Franciaország szolgálatában - Charles de Gaulle (1890-1970)
- Világháború? Polgárháború? Testvérháború? 1914-1918
- Karlag - Emlékezet a jövő nevében
- Állam
férfinő - Margaret Thatcher (1925-2013) - Mit vesztett Magyarország?
- Szolzsenyicin magyar szemmel
- Albert Camus és Magyarország
- Mit kezdjünk vele? Horthy Miklós és kora
- Könyvbemutató - Nyugaton a helyzet változóban
- Szabadság / Harcosok válasza a kommunizmusra - kerekasztal-beszélgetés
- Haza, szeretet – a magyar ellenállási mozgalom 1944-ben - konferencia
- Joshua Muravchik: Földre szállt mennyország - könyvbemutató
- Az első világháború mint a kultúrák összecsapása - nemzetközi konferencia
- Korforduló – az első világháború mint a XIX. és a XX. század határa - konferencia
- Új világ születik – műhelybeszélgetés
- Bátorságpróba – A második Orbán-kormány négy éve – konferencia
- Győztesek és legyőzöttek – az első világháború a másik szemszögéből nemzetközi konferencia
- „Hazatérnek. A magyar katona 1914-1918” és a „Megtizedelt évek” – könyvbemutató
- Mi lesz veled, Európa? – kerekasztal-beszélgetés
- Szakítópróba – Mi lesz veled, Európa? (2) – kerekasztal-beszélgetés
- „Európa vagy keresztény lesz, vagy nem lesz” – Eötvös-előadás a Várkert Bazárban
- Közös múlt, közös jelen, közös jövő – könyvbemutató
- Mi lesz veled, Európa? "Wir schaffen das." – Biztos? – kerekasztal-beszélgetés
- Légy bátor, polgár! – könyvbemutató
- Hellasztól a Práter utcáig – Egy görög szabadságharcos a magyar forradalomban – könyvbemutató
- Mi az a „trumpizmus?” – kerekasztal-beszélgetés
- Keresztesháború a hagyomány ellen – Eötvös-előadás a Várkert Bazárban
- Budapest Angyala – képregény-bemutató
- A CEU-vita – A baloldal sírásója – Összefüggések és értelmezések – kerekasztal-beszélgetés
- Körbejárni a hazát; A szöveg testén túl – könyvbemutató
- Az értelmiség esete a kidobóemberrel – kerekasztal-beszélgetés
- Miért jó nekünk a V4? – kerekasztal-beszélgetés
- Kik vagyunk? – Identitás és kultúra Közép-Európában – kerekasztal-beszélgetés
- Értékek és válságok – könyvbemutató
- Kultúrharc 2018 – kerekasztal-beszélgetés
- A V4 szerepe Európa jövőjének formálásában – kerekasztal-beszélgetés
- Szentandrássy István festményei 1956 cigány hőseiről bélyegeken – bélyegbemutató a Nemzetközi Roma Nap alkalmából
- V4: Európa gazdasági motorja? – kerekasztal-beszélgetés
- Mindig a haza – Szili Katalin pályaíve – könyvbemutató
Források, jegyzetek
- ↑ Múzeumot álmodók – Élet És Irodalom, 2002. február 22.
- ↑ Zubreczki Dávid: A Terror Háza tetőbetűi a világ legjobb épületfeliratai között. Urbanista blog (2011. július 13.) (Hozzáférés: 2017. szeptember 21.) „WebUrbanist”
- ↑ weboldala
- ↑ weboldala
- ↑ weboldala
- ↑ weboldala
- ↑ weboldala
- ↑ weboldala
- ↑ weboldala
- ↑ weboldala
- ↑ weboldala
- ↑ weboldala
További információk
- A Terror Háza honlapja
- Schmidt Mária honlapja
- A Terror Háza a Vendégvárón
- Európai Terror Házát akar Csehország.
- Schmidt Mária és Kerényi György (szerkesztő): Bátran és szabadon - 10 éves a Terror Háza Múzeum, Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Közalapítvány, Budapest, 2012, ISBN 978-963-89496-0-8
