Agatha Christie

Agatha Mary Clarissa Miller
Élete
Született	1890. szeptember 15. Devon, Torquay
Elhunyt	1976. január 12. (85 évesen) Oxfordshire, Cholsey
Sírhely	Cholsey
Nemzetiség	brit
Szülei	Frederick Alvah Miller Clara Boehmer
Házastársa	Max Mallowan (1930. szeptember 11. – 1976. január 12., 2) Archie Christie (1914. december 24. – 1928. október, 1, Clifton)
Gyermekei	Rosalind Christie
Pályafutása
Írói álneve	Mary Westmacott
Jellemző műfaj(ok)	krimi
Első műve	A titokzatos stylesi eset (1920)
Kitüntetései	a Brit Birodalom Érdemrendje (1971) The Grand Master (1955, karrier) Fellow of the Royal Society of Literature Anthony Award (2000) a Brit Birodalom Rendjének parancsnoka (1956)
Agatha Mary Clarissa Miller aláírása
Agatha Mary Clarissa Miller weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Agatha Mary Clarissa Miller témájú médiaállományokat.

Agatha Christie (Torquay, 1890. szeptember 15. – Wallingford, 1976. január 12.) angol írónő, „a krimi koronázatlan királynője”. Mary Westmacott álnéven romantikus regényeket is írt, de az utókor számára inkább mintegy 80 detektívregénye és nagy sikereket arató West End-i színpadi darabjai miatt emlékezetes. A Guinness Book of World Records szerint Christie – William Shakespeare mellett – a világ minden idők legtöbb eladott könyvét elérő író. Csak a Biblia ért el magasabb eladott példányszámot.

Színpadi darabja, a The Mousetrap (Egérfogó) tartja az első előadást követően leghosszabb időn át játszott előadás rekordját, elsőként 1952-ben mutatták be az Ambassadors Theatre-ben Londonban, és még ma is (2015) játsszák.

Agatha Christie emléktábla – Torre Abbey

Élete

1890. szeptember 15-én a délnyugat-angliai tengerparti Torquay városában Agatha Mary Clarissa Miller néven látta meg a napvilágot. Anyja, Clara Boehmer angol, míg apja, Frederick Alvah Miller amerikai származású. A Miller házaspár harmadik gyermeke volt: Margaret Frary (Madge - 1879-1950) nővérénél tizenegy, bátyjánál, Louis Montantnál (Monty - 1880-1929) tíz évvel volt fiatalabb.

1897-ben édesapja betegeskedése, valamint a család anyagi helyzetének romlása miatt bérbe adták ashfieldi otthonukat és Dél-Franciaországba költöztek. Itt tanult meg Agatha hallás után rendkívül jól franciául (az iskolában emiatt nehézségei akadtak) és itt kezdett el zongorázni tanulni. A zene és az opera szeretete egész életét végigkísérte, kiskorában titokban operaénekes akart lenni, ez az álma azonban sosem valósult meg.

A hosszúra nyúlt „nyaralás” befejeztével visszaköltöztek Angliába, azonban apja egészsége nem javult. 1901-ben Frederick kétoldali tüdőgyulladást kapott és nevelőanyja ealingi házában meghalt. Mivel Monty a család „tékozló fia” volt, Margaret pedig 1902-ben férjhez ment, anya és kisebbik lánya magára maradt.

Agatha 1912-ben ismerte meg Archibald Christie-t, a Royal Flying Corps pilótáját egy táncestélyen. 1914. december 24-én házasodtak össze. Egy gyermekük született: Rosalinda Margaret Clarissa Christie 1919. augusztus 19-én Ashfieldben.

Agatha az első világháború ideje alatt a torquayi kórházban ápolónőként, majd vizsgáit letéve egy új gyógyszerlaboratóriumban dolgozott. Ekkor formálódott meg benne a regényírás gondolata, melyben mérgezéssel követnék el a bűncselekményt, és egy detektív alakja is, aki kideríti az igazságot. Ő a híres Hercule Poirot, a zseniális belga nyugalmazott nyomozó, aki a háború viszontagságai miatt menekült Angliába. A könyv elkészültével Agatha elküldte a kéziratot hat kiadónak, azonban mindenhol elutasították. 1920-ban végül megjelent regénye – a Bodley Head főnöke, John Lane csekély összeget fizetett az elsőkönyves szerzőnek (mintegy 25 fontot), és következő öt könyvének kiadási jogát is hasonló feltételekkel kötötte le. Agatha lelkesen és tudatlanul aláírta a szerződést.

1926 Agatha Christie életének legjelentősebb fordulópontja volt több okból is: ekkor jelent meg Az Ackroyd-gyilkosság, mellyel elindult a világhírnév felé, valamint ebben az évben tűnt el.

Archibald bevallotta Agathának, hogy egy másik nőbe, Nancy Neele-be szerelmes, és miatta el szándékozik tőle válni. December 3-án a pár vitatkozott, és sunningdale-i (Berkshire) otthonukból Archie szeretőjével Godalmingba (Surrey) utazott, hogy ott töltsék a hétvégét. Aznap este Agatha eltűnt, egyetlen levelet hagyva hátra titkárnőjének, melyben azt írta, hogy Yorkshire-be utazott. Eltűnése nagy felzúdulást váltott ki a társadalomban, mivel már ekkor sokan nagyra tartották írói munkásságát. Az írónő megtalálására indított kiterjedt kutatás tizenegy napig eredménytelen volt. Ezen a napon Christie-t azonosították a Swan Hydropathic Hotelben (ma Old Swan Hotel) Harrogate-ben (Yorkshire), ahová vendégként jelentkezett be, Mrs. Teresa Neele néven, Cape Townból. Christie nem adott magyarázatot eltűnésére. Habár az orvosok amnéziát állapítottak meg nála, eltűnésének oka sokáig találgatások tárgya maradt. Egy elmélet szerint idegösszeroppanást szenvedett, valójában azonban hűtlen férjét akarta bosszantani. Az eltűnés megszervezésében sógornője, Nan Watts volt a segítségére. 1928-ban elvált Archibaldtól.

Agatha 40 évesen ismerte meg a fiatal régészt, Max Mallowant, egy, a Közel-Keleten tett útja során. 1930. szeptember 11-én összeházasodtak Skóciában. Házasságuk az első években boldog volt, és később is kitartott, dacára Mallowan számos félrelépésének, különös tekintettel a Barbara Parkerrel való viszonyára, akivel 1977-ben, Christie halála után egy évvel össze is házasodott.

Christie második világháború alatt is segédkezett a kórházban és rendszeresen kísérte el második férjét ásatásokra. Ezek az expedíciók adták az ötletet több híres művéhez is, például a Gyilkosság Mezopotámiában-hoz (Murder in Mesopotamia) vagy a Halál a Níluson-hoz (Death on the Nile).

Férjét régészeti munkásságának elismeréseképpen 1968-ban lovaggá ütötték, ő pedig 1971-ben megkapta a Dame Commander of the British Empire, azaz a brit birodalom lovagja cím női megfelelőjét.

Agatha Christie emlékműve Londonban

Christie egészsége 1971-ben gyengülni kezdett, de folytatta az írást. 1976. január 12-én, 85 évesen halt meg berkshire-i otthonában, Wallingfordban. A közeli St. Mary temetőben nyugszik, Cholsey-ben. Max Mallowan 1978. augusztus 19-én halt meg.

Művei

Christie első regényét, A titokzatos stylesi esetet 1920-ban adták ki, ebben a történetben mutatta be az olvasóknak Hercule Poirot-t, aki azután hosszú időn át, összesen 33 regényben és 54 novellában szerepelt.

A másik ismert szereplője Miss Marple, aki A kedd esti klubban (The Tuesday Night Club) szerepelt először, és akit olyan nőkről formált meg, mint saját nagymamája és az ő régi barátnői.

A második világháború idején írta regényeit, a Függöny: Poirot utolsó esetét (Curtain) és a Szunnyadó gyilkosságot (Sleeping Murder), melyeket két nagy nyomozója utolsó ügyeinek szánt. Christie mindkét könyvet elzárta egy bankszéfbe, és csak élete végén, több mint harminc évvel később adatta ki, amikor érezte, hogy többé nem tud írni.

Hasonlóan Arthur Conan Doyle-hoz, a '30-as évek végére Christie is egyre jobban megunta nyomozóját. Ebben az időben naplójában Poirot-t elviselhetetlennek nevezte, és a '60-as évekre úgy érezte, hogy Poirot "egy egocentrikus, dilis alak". (Poirot-val ellentétben Miss Marple-t kedvelte.) Azonban - ellentétben Conan Doyle-lal - Christie ellenállt a kísértésnek, hogy elpusztítsa népszerű nyomozóját. Úgy vélekedett magában a dologról, hogy ő egy szórakoztató, akinek az a munkája, hogy előállítsa azt amit a közönség szeret - és a közönség Poirot-t szerette.

Christie soha nem írt olyan regényt, melyben együtt szerepelt volna Miss Marple és Hercule Poirot. Egy nemrégiben előkerült hangfelvétel szerint ezt így indokolta: „Poirot, a tökéletes egoista nem szerette volna, ha (ki)oktatják saját mesterségében, vagy hogy egy élemedett vénkisasszony tegyen neki javaslatokat.”

A Függöny: Poirot utolsó esete hatalmas sikerét követően 1976-ban Christie engedélyt adott a Szunnyadó gyilkosság kiadására is, de még a könyv megjelenése előtt elhunyt. Ez adhat magyarázatot a regényben levő ellentmondásokra, melyek egyébként szokatlanok a Miss Marple-történetekben, például hogy Arthur Bantry ezredes, Miss Marple barátnőjének a férje még élt és virult a Szunnyadó gyilkosságban, annak ellenére, hogy a már korábban kiadott könyvekben halottként utaltak rá. Lehetséges, hogy Christie-nek már nem volt ideje a kézirat átnézésére halála előtt. Miss Marple jobban járt Poirot-nál, mivel, miután megoldotta a rejtélyt, hazatért házába St. Mary Meadben, hogy tovább élje hétköznapi életét.

A Desert Island Discs egyik 2007-es kiadásában Brian Aldiss elmondta, hogy Agatha Christie neki azt mesélte, könyveit megírta az utolsó fejezetig, amikor is megvizsgálta, ki a legvalószínűtlenebb gyanúsított-jelölt. Azután újra átdolgozta a kéziratot, elhelyezve benne a szükséges változtatásokat, melyekkel gyanússá tette a figurát. Christie munkamódszerének bizonyítékai, melyeket egymás utáni életrajzírók írnak le, cáfolják ezt az állítást.

Agatha Christie csaknem összes detektívtörténete az angol közép- és felső osztályra koncentrált. Nyomozója általában vagy belebotlott a gyilkosságba, vagy egy régi ismerőse, aki érintett volt az ügyben, fordult hozzá segítségért. A nyomozó fokozatosan haladva mindenkit kihallgatott, megvizsgálta a bűntett helyszínét és minden nyomot feljegyzett azért, hogy az olvasók elemezhessék őket, és egyenlő esélyt kapjanak arra, hogy maguk oldják meg a rejtélyt. Azután, nagyjából a történet felénél, vagy néha az utolsó fejezetben/felvonásban az egyik gyanúsított meghalt, gyakran azért, mert véletlenül kiderítette a gyilkos kilétét, emiatt el kellett hallgattatni őt. Néhány regényében, köztük a És eljő a halál...-ban (Death Comes as the End) és a Tíz kicsi négerben (And Then There Were None) több áldozat is volt. Végül a nyomozó összehívta az összes lehetséges gyanúsítottat, és lassan leleplezte a tettest, miközben számos egyéb titkot is felfedett, néha harminc, vagy annál is több oldalon át. A gyilkosságokat gyakran hihetetlenül találékony módon, fortélyos cseleket alkalmazva követték el. Christie regényeire szintén jellemző a feszült légkör, és nyomasztó lélektani bizonytalanság, várakozás, melynek oka szándékosan lassú tempójú prózája.

Két esetben a történet narrátoráról derül ki meglepetésszerűen, hogy ő volt a gyilkos.

Négy történetben Christie futni hagyta a gyilkost az igazságszolgálatatás elől (az utolsó háromban majdhogynem jóváhagyva tettüket), ezek a A vád tanúja és más történetek (The Witness for the Prosecution), Gyilkosság az Orient expresszen (Murder on the Orient Express), Függöny: Poirot utolsó esete (Curtain) és A váratlan vendég (The Unexpected Guest).

Számos esetben a gyilkos nem került az igazságszolgáltatás kezére, hanem végül ő is meghalt (a halált itt mint a "jobb" végkifejletet hozta a történet zárásába Christie), például a Halál a Níluson-ban (Death on the Nile), Az Acroyd-gyilkosságban (The Murder of Roger Ackroyd), A ferde házban (Crooked House), Találkozás a halállal-ban (Appointment with Death) és a Hétvégi gyilkosságban (The Hollow).

Híres szereplői

• Hercule Poirot, belga magándetektív
• Miss Marple, amatőr nyomozó vénkisasszony
• Ariadne Oliver, krimiírónő
• Christopher Parker Pyne, nyugalmazott köztisztviselő
• Harley Quin, titokzatos, tarka ruhás férfi
• Arthur Hastings kapitány, Poirot barátja
• Japp főfelügyelő, a Scotland Yard főfelügyelője, Poirot barátja
• Tommy és Tuppence Beresford, nyomozó házaspár
• Johnny Race ezredes, Poirot barátja
• Battle felügyelő
• Mr. Satterthwaite, 60-as, gazdag agglegény, Mr. Quin barátja és segítőtársa
• Miss Lemon, Felicity Lemon, Parker Pyne, később Poirot titkárnője
• Georges, Poirot hűséges inasa
• Lady Eileen Brent (Bundle), Lord Catherham vállalkozó szellemű lánya
• Lady Frances Derwent (Frankie), Lord Marchington vállalkozó szellemű lánya
• Dermot Craddock, a New Scotland Yard hűséges felügyelője
• Anne Baddingfield A Kalandornő zöld szemekkel és fekete hajjal

Regények

• A titokzatos stylesi eset (The Mysterious Affair at Styles, 1920) – Az első magyar kiadás címe: Poirot mester
• A titkos ellenfél (The Secret Adversary, 1922)
• Gyilkosság a golfpályán (Murder on the Links, 1923) – Az első magyar kiadás címe: Az ijedt szemű leány
• A barna ruhás férfi (The Man in the Brown Suit, 1924)
• Chimneys titka (The Secret of Chimneys, 1925) – Az első magyar kiadás címe: Királyok és kalandorok
• Az Ackroyd-gyilkosság (The Murder of Roger Ackroyd, 1926) – Az első magyar kiadás címe: Poirot mester bravúrja
• A Nagy Négyes (The Big Four, 1927) – Az első magyar kiadás címe: A „Négyek társasága”, a másodiké: 'A titokzatos Négyes'
• A titokzatos Kék Vonat (The Mystery of the Blue Train, 1928) – Az első magyar kiadás címe: A kék express
• A Hét Számlap rejtélye (The Seven Dials Mystery, 1929)
• Gyilkosság a paplakban (The Murder at the Vicarage, 1930)
• Az óriás kenyere (Giant's Bread, 1930) – Mary Westmacott álnév alatt
• A sittafordi rejtély (The Sittaford Mystery, 1931) – Az első magyar kiadás címe: A Sittaford-rejtély
• Ház a sziklán (Peril at End House, 1932) – Az első magyar kiadás címe: A vörös sál, a másodiké: Ház a világ végén
• Lord Edgware meghal (Lord Edgware Dies, 1933) – Az első magyar kiadás címe: Az áruló szemüveg, a másodiké: Lord Edgware rejtélyes halála
• Gyilkosság az Orient expresszen (Murder on the Orient Express, 1934) – Az első magyar kiadás címe: A behavazott express
• Miért nem szóltak Evansnak? (Why Didn't They Ask Evans?, 1934) – Az első magyar kiadás címe: Miért nem hívták Evanst?
• Befejezetlen portré (Unfinished Portrait, 1934) – Mary Westmacott álnév alatt
• Tragédia három felvonásban (Three Acts Tragedy illetve Murder in Three Acts, 1935) – Az első magyar kiadás címe: Hercule Poirot téved...?
• Halál a felhők között (Death in the Clouds, 1935) – Az első magyar kiadás címe: Poirot gyanúba esik, a másodiké: Halál a felhők fölött
• Az ABC-gyilkosságok (The ABC Murders, 1936) – Az első magyar kiadás címe: Poirot és az ABC
• Gyilkosság Mezopotámiában (Murder in Mesopotamia, 1936) – Az első magyar kiadás címe: Ne jöjj vissza…
• Nyílt kártyákkal (Cards on the Table, 1936) – Az első magyar kiadás címe: Hercule Poirot ismét munkában
• A kutya se látta (Dumb Witness, 1937) – Az első magyar kiadás címe: A néma tanú
• Halál a Níluson (Death on the Nile, 1938) – Az első magyar kiadás címe: Poirot kéjutazáson
• Találkozás a halállal (Appointment with Death, 1938) – Az első magyar kiadás címe: Hercule Poirot munkában
• Hercule Poirot karácsonya (Hercule Poirot's Christmas, 1938) – Az első magyar kiadás címe: Valaki csenget…, a másodiké: 'Poirot karácsonya'
• Gyilkolni könnyű (Murder Is Easy, 1939) – Az első magyar kiadás címe: A gyűlölet őrültje
• Tíz kicsi néger (Ten Little Niggers, 1939) – Az első magyar kiadás címe: A láthatatlan hóhér
• Cipruskoporsó (Sad Cypress, 1940) – Az első magyar kiadás címe: Vádol a rózsa!
• A fogorvos széke (One, Two, Buckle My Shoe, 1940)
• Nyaraló gyilkosok (Evil Under the Sun, 1941)
• N vagy M (N or M?, 1941)
• Holttest a könyvtárszobában (The Body in the Library, 1942)
• Nem zörög a haraszt (The Moving Finger, 1942) – Az első magyar kiadás címe: A láthatatlan kéz
• Öt kismalac (Five Little Pigs, 1943)
• Éjféltájt (Towards Zero, 1944)
• És eljő a halál… (Death Comes as the End, 1944)
• Távol telt tőled tavaszom (Absent in the Spring, 1944) – Mary Westmacott álnév alatt
• Gyöngyöző cián (Sparkling Cyanide, 1945) – Az első magyar kiadás címe: Valaki hiányzik...
• Hétvégi gyilkosság (The Hollow, 1946)
• A rózsa és a tiszafa (The Rose and the Yew Tree, 1948) – Mary Westmacott álnév alatt
• Zátonyok közt (Taken at the Flood, 1948)
• A ferde ház (Crooked House, 1949)
• Gyilkosság meghirdetve (A Murder is Announced, 1950)
• Eljöttek Bagdadba (They Came to Baghdad, 1951) – Az első magyar kiadás címe: Bagdadba jöttek
• Mrs. McGinty meghalt (Mrs. McGinty's Dead, 1952) – Az első magyar kiadás címe: Mrs. McGinty halott
• Nem csalás, nem ámítás (They Do It with Mirrors, 1952) – Az első magyar kiadás címe: Szemfényvesztés, a másodiké: Tükrökkel csinálják
• A lányom mindig a lányom (A Daughter's a Daughter, 1952) – Mary Westmacott álnév alatt
• Temetni veszélyes (After the Funeral, 1953)
• Egy marék rozs (A Pocket Full of Rye, 1953)
• Úti célja ismeretlen (Destination Unknown, 1954)
• Gyilkosság a diákszállóban (Hickory, Dickory, Dock, 1955)
• Gyilkosvadászat (Dead Man's Folly, 1956) – Az első magyar kiadás címe: Gloriett a hullának
• Az élet súlya (The Burden, 1956) – Mary Westmacott álnév alatt
• Paddington 16.50 (4.50 from Paddington, 1957)
• Az alibi (Ordeal by Innocence, 1958)
• Macska a galambok között (Cat Among the Pigeons, 1959)
• Bűbájos gyilkosok (The Pale Horse, 1961)
• A kristálytükör meghasadt (The Mirror Crack’d from Side to Side, 1962)
• Az órák (The Clocks, 1963) – Az első magyar kiadás címe: Órák
• Rejtély az Antillákon (A Caribbean Mystery, 1964)
• A Bertram Szálló (At Bertram's Hotel, 1965)
• A harmadik lány (Third Girl, 1966) – Az első magyar kiadás címe: Harmadik lány
• Örök éj (Endless Night, 1967) – Az első magyar kiadás címe: Végtelen éjszaka
• Balhüvelykem bizsereg (By the Pricking of My Thumbs, 1968)
• Halloween és halál (Hallowe'en Party, 1969) – Az első magyar kiadás címe: Ellopott gyilkosság
• Frankfurti utas (Passenger to Frankfurt, 1970) – Az első magyar kiadás címe: A frankfurti utas
• Nemezis (Nemesis, 1971)
• Az elefántok mindenre emlékeznek (Elephants Can Remember, 1972) – Az első magyar kiadás címe: Az elefántok nem felejtenek
• A sors kapuja (Postern of Fate, 1973) – Az első magyar kiadás címe: A sors kapuja
• Függöny: Poirot utolsó esete (Curtain: Poirot's Last Case, 1975)
• Szunnyadó gyilkosság (Sleeping Murder, 1976) – posztumusz kiadású mű

Novelláskötetek

• Poirot nyomoz (Poirot Investigates, 1924) – Az első magyar kiadás címe: Poirot munkában
• Bűnszövetkezetben (Partners in Crime, 1929) – Az első magyar kiadás címe: No. 16
• Mr. Quin (The Mysterious Mr. Quin, 1930) – A titokzatos Mr. Quin címen is megjelent.
• Tizenhárom rejtély (The Thirteen Problems, 1932)
• A vád tanúja és más történetek (The Hound of Death and Other Stories, 1933)
• A Listerdale-rejtély (The Listerdale Mystery, 1934)
• Parker Pyne esetei (Parker Pyne Investigates, 1934) – Parker Pyne nyomoz címen is megjelent.
• Gyilkosság a csendes házban (Murder in the Mews, 1937)
• Herkules munkái (The Labours of Hercules, 1947)
• Három vak egér (Three Blind Mice and Other Stories, 1950) – csak az Egyesült Államokban megjelent novellagyűjtemény, amelynek címadó történetét Magyarországon külön kötet formájában adtak ki
• A karácsonyi puding esete (The Adventure of the Christmas Pudding and a Selection of Other Entrées, 1960) – Az első magyar kiadás címe: A karácsonyi puding
• Poirot első esetei (Poirot's Early Cases, 1974) – Az első magyar kiadás címe: Poirot bravúrjai
• Gyilkosság méretre (Miss Marple’s Final Cases, 1979)
• A pollensai probléma (Problem at Pollensa Bay and Other Stories, 1992) – Az első magyar kiadás címe: A Pollensa-öböl
• Az Álmok Háza (While the Light Lasts and Other Stories, 1997)

Versek, mesék

• The Road of Dreams, 1924 - verseskötet
• Csillag Betlehem felett (Star over Bethlehem, 1965) – mesék, versek Agatha Christie Mallowan néven
• Poems, 1973 - az írónő összes versét tartalmazó kötet

Színdarabok

• Feketekávé (Black Coffee, 1930)
• The Secret of Chimneys, 1930
• Love from a Stranger, 1936
• Akhnaton, 1937
• Tíz kicsi néger (Ten Little Niggers, 1943)
• Randevú a halállal (Appointment with Death, 1945)
• Hidden Horizon, 1946 - a Halál a Níluson színpadi változata
• The Hollow, 1951
• Egérfogó (The Mousetrap, 1952)
• Witness for the Prosecution, 1953
• Pókháló (Spider's Web 1954)
• Towards Zero, 1956
• Verdict, 1958
• A váratlan vendég (The Unexpected Guest, 1958)
• Go Back for Murder, 1960 - Az öt kismalac színpadi változata
• Rule of Three (The Rats; Afternoon at the Seaside; The Patient), 1962
• Fiddler's Five, 1971; 1972-től Fiddler's Three címen

Önéletrajzok

• Így éltünk Mezopotámiában (Come, Tell Me How You Live, 1946) – Agatha Christie Mallowan néven
• Életem (An Autobiography, 1977)

Fordítás

• Ez a szócikk részben vagy egészben az Agatha Christie című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

Források

• Jared Cade: Agatha Christie és a hiányzó tizenegy nap. Budapest: Európa. 2010. ISBN 978-963-07-9004-8  
• Matthew Bunson: Agatha Christie világa. Budapest: Magyar Könyvklub. 2004. ISBN 963-549-175-1  
• Hadnagy Róbert – Molnár Gabriella: Agatha Christie krimikalauz. Budapest: Európa. 2004. ISBN 963-07-7429-1  
• Agatha Christie: A krimi királynője. (hely nélkül): Pallas Lap- és Könyvkiadó. 1988. ISBN 963-272-200-0  
• Agatha Christie: Egy angol rejtély. Budapest: Háttér. 2009. ISBN 978-963-9365-87-2  

További információk

• Hivatalos Agatha Christie oldal (angolul)
• Magyar Agatha Christie-olvasók oldala
• Agatha Christie információs oldal, kategorizált könyvek, filmek, szereplők (angolul)
• Agatha Christie rajongók fóruma
• Gyilkosságok bűvöletében - Egy angol rejtély

Kapcsolódó szócikkek

• A sodródó admirális