Sors-rejtekajtó
| Sors-rejtekajtó | |
| Szerző | Agatha Christie |
| Eredeti cím | Postern of Fate |
| Ország | Egyesült Királyság |
| Nyelv | angol |
| Műfaj | krimi |
| Előző | Az elefántok mindenre emlékeznek |
| Következő | Versek |
| Kiadás | |
| Kiadó | Collins Crime Club |
| Kiadás dátuma | 1973. október |
| Magyar kiadó | Európa Könyvkiadó |
| Magyar kiadás dátuma | 2015 |
| Fordító | Barna Miklós |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
A Sors-rejtekajtó (alternatív cím: A sors kapuja), Agatha Christie egyik detektívregénye, melyet az Egyesült Királyságban először 1973. októberben a Collins Crime Club jelentetett meg.[1] Az Egyesült Államokban ugyanebben az évben, később, a Dodd, Mead and Company hozta forgalomba.[2][3] Magyarországon először 1993-ban jelent meg a Hunga-Print Nyomda és Kiadónál, Vándor Judit fordításában. Az Európa Könyvkiadó 2015-ben adta ki az új fordítást, amely Barna Miklós munkája.
A könyvben Tommy és Tuppence Beresford detektívek utoljára szerepelnek. Ez volt Christie utolsó regénye, de nem ezt adták ki utolsónak.
A regény címének magyarázata[szerkesztés]
A cím a James Elroy Flecker Gates of Damascus című verséből származik. A versre utal az 1934-ben megírt Parker Pyne nyomoz című regény Bagdad kapuja című részében is.
Összefoglaló[szerkesztés]
A hetvenes éveikben járó Tommy és Tuppence egy csendes angol faluba megy, ahol békében szeretnék eltölteni idejüket. Azonban ahogy ezt gyorsan fel is fedezik, összevissza épült régi házuk meglepetéseket tartogat. Ki az a Mary Jordan? És miért hagyott valaki kódolt üzenetet egy könyvben a nem természetes úton bekövetkezett haláláról? S mindezen felül találékonyságra és éleslátásra van szükségük, miközben egyre mélyebbre beleásnak a régi misztikumokba és új veszedelmekbe bonyolódnak.
Irodalmi jelentősége és fogadtatása[szerkesztés]
Maurice Richardson a The Observer 1974. november 11-i számában pozitív kritikát írt a könyvről: "A most hetvenes éveiben járó Beresfordok, az író amatőr detektívpárosa, kiket többen túl élénknek tartunk, proust-i bonyodalmakkal találkoznak. Egy Edward korabeli gyermekkönyvben elrejtett kódüzenet visszavezeti őket egy nevelőnő megöléséhez, aki részese volt az 1914 előtti német kémügynek. A múlt és a jelen hatásosan összekötve halad. A politikai naivitás ellenére ez egy eredeti remekbe szabott ötlet, innen indul el Hannibál, a manchesteri terrier."[4]
Robert Barnard: "Christie utolsó könyve. Legjobb könnyedén elfelejteni."[5]
A sors kapuját többen kritizálták, hogy nem olyan jó, mint Agatha Christie legtöbb regénye. A The Cambridge Guide to Women's Writing in English szerint ez a regény a pocsék utolsó regények egyike, ahol az író már teljesen elvesztette varázsát.[6]
Magyarul[szerkesztés]
- A sors kapuja; ford. Vándor Judit; Hunga-print, Bp., 1993 (Hunga könyvek)
- Sors-rejtekajtó; ford. Barna Miklós; Európa, Bp., 2015 (Európa krimi)
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ Collins Crime Club – A checklist of First Editions Chris Peers, Ralph Spurrier and Jamie Sturgeon. Dragonby Press (Second Edition) March 1999 (Page 15)
- ↑ Cooper and Pyke. Detective Fiction - the collector's guide: Second Edition (Pages 82 and 87) Scholar Press. 1994. ISBN 0-85967-991-8
- ↑ American Tribute to Agatha Christie
- ↑ The Observer November 11, 1973 (Page 36)
- ↑ Barnard, Robert. A Talent to Deceive – an appreciation of Agatha Christie - Revised edition (Page 203). Fontana Books, 1990. ISBN 0-00-637474-3
- ↑ Sage, Lorna. The Cambridge Guide to Women's Writing in English. Cambridge University Press, 132. o. (1999. március 22.). ISBN 0-52-166813-1
| Regényalakok | |||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| Helyszínek | |||||||||||||
| Regények |
| ||||||||||||
| Mary Westmacott néven | |||||||||||||
| Novelláskötetei | |||||||||||||
| Színdarabjai | |||||||||||||
| A popkultúrában |
| ||||||||||||
| Kapcsolódó sablonok | |||||||||||||
