„Morvaszentjános” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Laptörténet interaktív böngészése
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztésÚjabb szerkesztés →
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
a →‎Története: õ→ő, û→ű with AWB
KasparBot (vitalap | szerkesztései)
13 719 szerkesztés
embed {{Nemzetközi katalógusok}} with Wikidata information
68. sor: 68. sor:
{{Szenicei járás}}
{{Szenicei járás}}


{{Nemzetközi katalógusok}}
[[Kategória:A Szenicei járás települései]]
[[Kategória:A Szenicei járás települései]]

A lap 2015. augusztus 27., 15:29-kori változata

Morvaszentjános (Moravský Svätý Ján)
A Keresztelő Szent János templom
A Keresztelő Szent János templom
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületNagyszombati
JárásSzenicei
Rangközség
Első írásos említés1449
PolgármesterAnton Emrich
Irányítószám908 71
Körzethívószám034
Forgalmi rendszámSE
Népesség
Teljes népesség2150 fő (2021. jan. 1.)[1]
Népsűrűség54 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság152 m
Terület39,22 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 48° 35′ 22″, k. h. 17° 00′ 00″Koordináták: é. sz. 48° 35′ 22″, k. h. 17° 00′ 00″
Morvaszentjános weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Morvaszentjános témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Morvaszentjános (szlovákul Moravský Svätý Ján, németül Sankt Johann an der March) község Szlovákiában, a Nagyszombati kerületben a Szenicei járásban. 2011-ben 2125 lakosából 1959 szlovák volt.

Fekvése

Malackától 18 km-re északra, a Morva bal partján fekszik.

Nevének eredete

Nevét templomának védőszentjéről kapta.

Története

Területén már a Nagymorva Birodalom előtti időszakban éltek emberek, akiknek bronzból és vasból készített használati tárgyait megtalálták. A tatárjárás után IV. Béla a szentjánosi uradalmat Resicki Péternek adta, aki kastélyt is épített a faluban. Első említése 1449-ből származik. A 15. században az uradalom a Révayaké, majd a Szentgyörgyi és Bazini grófoké volt. Ezután Éleskő várának uradalmához tartozott. A 16. században a falu nevezetes volt habán kerámiáiról. A habánok a század második felében telepedtek itt le. Iskoláját Mária Terézia uralkodása alatt nyitották meg, ahol egészen 1884-ig német nyelvű volt a tanítás. A 17. századtól Szentjános mezőváros volt vásártartási joggal. Urai a Keglevichek, Batthányiak, Zichyek, Jeszenákok és Erdődyek voltak. A 18. századtól postahivatal is működött a településen. Önkéntes tűzoltó egyesülete 1879-ben alakult.

Vályi András szerint "SZENT JÁNOS. Svati Ján. Tót Mezőváros Pozsony Várm. földes Ura Gr. Batthyáni Uraság, lakosai katolikusok, ’s az Uraságnak házaival ékes; fekszik térséges, és homokos helyen, az Éleskői Uradalomhoz tartozik. Annakelőtte itten Anabaptistáknak Társaságjok vala; de M. Teréziának közbevetése, ’s Barkóczy Primásnak igyekezete által a’ R. Katolika Hitre tértek. Még azután is mozogtak ismét II. József alatt; de Hg. Batthyáni ő Eminentziájának elintézése által 1783-dikban ismét letsillapíttattak. Postája, és Harmintzadgya is van; határbéli földgyei leginkább gabonát, árpát, és kendert teremnek; réttye, mezője elég van, szőleje nintsen; 369két pusztáji is vagynak, erdője hasznos, Morva vize nedvesítí; piatza Nagy Lévárdon. " [2]

Fényes Elek szerint "János-Szent, (Szvati Jan), vegyes német-tót m. v., Poson vármegyében, a Morva vizétől 1/2, Posontól 7 mfd. távolságra. Kath. paroch. templom. Urasági lakház. Harminczad és posta hivatal. – Lakosai közt, kik 1578. kath., 190 zsidóra mennek, hajdan több anabaptisták voltak, de a r. kath. hitre téritettek Mária Therézia és Batthyáni primás alatt; később II. József alatt ismét mozogván, herczeg Batthyánitól lecsillapíttattak 1785-ban. Isteni tiszteletöket német nyelven tartják. Határa Sz. Jánosnak róna, tágas, nagy részt homokos, azonban rozst, árpát, kendert jót terem; legelője elég; – erdeje szép, benne sok vad. Van két vizimalma is. F. u. gr. Batthyáni János özvegye s feje egy uradalomnak, melly másképpen éleskőinek neveztetik. " [3]

1910-ben 1917, többségben szlovák lakosa volt, jelentős német kisebbséggel. A trianoni békeszerződésig Pozsony vármegye Malackai járásához tartozott. A 20. században szeszfőzde és konzervgyár működött itt. 2001-ben 2001 lakosából 1959 szlovák volt.

Nevezetességei

  • Keresztelő Szent János tiszteletére szentelt római katolikus temploma 1840 és 1851 között épült a korábbi barokk templom helyett, melynek tornya megmaradt.
  • A Zichy-kastély 1866-ban épült barokk stílusban, később leégett és a birtokos Hirsch család kétemeletesen építette újjá. 1917-ig a Hohenlohe hercegi család birtoka volt. 1965-óta szociális otthon működik benne.
  • Szűz Mária Neve tiszteletére szentelt kápolna.
  • Habán kápolna.
A Morva hídja Morvaszentjánosnál

Külső hivatkozások

Források

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Morvaszentjános&oldid=16433532”