„Mátraderecske” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Pétervárárai járás |
Rovi (vitalap | szerkesztései) kép |
||
| 1. sor: | 1. sor: | ||
{{Magyar település infobox |
{{Magyar település infobox |
||
| név = Mátraderecske |
| név = Mátraderecske |
||
| kép = Mátraderecske |
| kép = Mátraderecske Kékes.JPG |
||
| képaláírás = |
| képaláírás = A mátraderecskei római katolikus templom, háttérben a [[Kékes]]. |
||
| címer = |
| címer = |
||
| régió = Észak-Magyarország |
| régió = Észak-Magyarország |
||
A lap 2014. május 1., 23:29-kori változata
| Mátraderecske | |||
 | |||
| A mátraderecskei római katolikus templom, háttérben a Kékes. | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Magyarország | ||
| Régió | Észak-Magyarország | ||
| Vármegye | Heves | ||
| Járás | Pétervásárai | ||
| Kistérség | Pétervásárai | ||
| Jogállás | község | ||
| Polgármester | Forgó Gábor (Fidesz-KDNP)[1] | ||
| Irányítószám | 3246 | ||
| Körzethívószám | 36 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 1706 fő (2023. jan. 1.)[2] | ||
| Népsűrűség | 138,17 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 13,99 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 47° 57′ 00″, k. h. 20° 05′ 10″Koordináták: é. sz. 47° 57′ 00″, k. h. 20° 05′ 10″ | |||
 Mátraderecske
Pozíció Heves vármegye térképén
| |||
| Mátraderecske weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Mátraderecske témájú médiaállományokat. | |||
| Sablon • Wikidata • Segítség | |||
Mátraderecske község Heves megye Pétervásárai járásában.
Fekvése
Pétervására déli szomszédjában, Mátraballa és Recsk között, a Mátra északi lábánál található kiránduló- és gyógyfürdőhely. Érinti a Kisterenye–Kál-Kápolna-vasútvonal. A 23-as és a 24-es főutat összekötő mellékút halad át rajta.
Története
A falu nevét már az 1332–1337. évi pápai tizedjegyzék is említette De Reske néven, tehát ekkor már egyháza is volt. Később, 1479-ben pedig Derechke néven említették.
Az 1546-ban végzett adóösszeírás szerint Perényi Péter, 1549-ben pedig Perényi Gáboré volt, ekkor 5 adóköteles és 4 elszegényedett jobbágytelket írtak itt össze.
1571-ben-ben Recsky Zsigmond és György birtoka volt, de anyja után Rédey Pál is igényt tartott az itteni Recsky-féle birtokokra.
1684-ben Erdődy György és Rákóczi László birtoka volt, 1693-ban pedig Erdődy György grófnak 3, Vay Ádámnak pedig 7 jobbágytelke volt itt, 1741-ben pedig báró Grassalkovich Antal személynök birtoka volt.
A 19. század elején a Grassalkovich, Orczy, Bay, Balogh, Kubinyi, Ondrekovics, Recsky, Ivády, Liszkay, Gomba és Kecskeméti és Ullmann családok birtoka volt, a 20. század elején pedig báró Barkóczy Sándorné volt a nagyobb birtokosa.
E község határában állanak Kanázsvár romjai is.
Népcsoportok
2001-ben a település lakosságának 94%-a magyar, 6%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.[3]
Nevezetességei
- Római katolikus temploma 1804-ben épült.
- A községtől délre egy 260 méter magas dombhát nyugati végén magasodik Kanázsvár toronycsonkja és néhány falmaradványa. Feltehetően a török veszély növekedése miatt építették a falu birtokosai a 16. század második felében, a siroki vár megerősítésével azonos időben. Még ugyanebben az évszázadban, valószínűleg Eger elestének évében (1596) elpusztult a kis erősség. A várnak okleveles említése nem ismert. A vár teljes északnyugati oldala a II. világháború előtt állt. (Forrás: egy helyi lakos 1985-ös elbeszélése alapján.)
- Kincses Termálfürdő.
- Magyarországon Mátraderecskén található az ország egyetlen szén-dioxidos gázfürdője (mofetta), a Mátraderecskei Széndioxid Gyógygázfürdő.
- A község első állandó kiállítása 2008 szeptemberében nyílt meg „Palóc élet és szentkép kiállítás” címmel. Az új Faluházban megtekinthető egy tisztaszoba - gyönyörű textíliákkal, egy 18. századi konyha - stelázsival, kenyérfiókos asztallal, karos lócával, és gyikóval. A komra egy igazi éléstár, szebbnél szebb kiállított tárggyal.
Megtekinthető még a kenderfeldolgozás minden kelléke, a törő, tiló, gereben, guzsaly és eszváta is.
A kiemelt helyen vannak felsorakoztatva az ősi palócság gazdasági szerszámai, a lószerszámok, és a mindennapi életben használt, ma már nemigen ismert dolgai.
A hatalmas, magas falakon a mai és ősi tisztaszobák falairól levett különböző méretű szentképek láthatóak. Fő dísze a teremnek a helyi templom plébánosától, Csaba atyától, és a harangozó Aranykától kapott gyönyörű régi miseruhák, melyek a vallás ihletét adják.
- A Bem út 3. sz. alatt található egy magángyűjtemény, melyet 2000-től gyarapít egy rokkantnyugdíjas házaspár. A tisztaszobában kitűnik a nyoszolyában a négynyüstös dunyha és vánkoshuzat. Köszönti a kedves betérő vendégeket Józsi bácsi és Ilus néni ősi palóc öltözetben. A bőcsőben ring két gyerek, melyet a szentkép vigyázó tekintete óv.
Ismert emberek
- Itt született 1924. október 22-én Faluvégi Lajos közgazdász, pénzügyminiszter.
Jegyzetek
- ↑ Mátraderecske települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 22.)
- ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2023. október 30. (Hozzáférés: 2023. november 5.)
- ↑ A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora
Források
- Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája – A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky Samu – Sziklay János. Budapest: Országos Monográfia Társaság. 1896–1914. → elektronikus elérhetőség Heves vármegye
Külső hivatkozások
| Mátraballa | Ivád, Pétervására | Kisfüzes, Szajla |
| Bodony |
|
Sirok |
| Parád | Parád | Recsk |
