„Rúth könyve” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
a Visszaállítottam a lap korábbi változatát: 46.107.230.39 (vita) szerkesztéséről Legobot szerkesztésére |
Moab (egyértelműsítő lap) AWB |
||
1. sor: | 1. sor: | ||
{{Az Ószövetség könyvei}} |
{{Az Ószövetség könyvei}} |
||
'''Rúth könyve''' ([[héber nyelv|héberül]] <big>מְגִלַּת רוּת</big> '''Megillat Rúth - Rúth tekercse''') a [[Héber Biblia]] harmadik részének ([[Ketuvim]] - Iratok) második egységébe, az [[Öt tekercs]] közé tartozik, a keresztény kánonban történeti alapon kapott elhelyezést, ezért a [[Bírák könyve]] után szerepel. A könyv a moábita [[Rúth (Biblia)|Rúth]] és anyósa, [[Naomi (Biblia)|Naomi]] történetét beszéli el [[Moáb]] |
'''Rúth könyve''' ([[héber nyelv|héberül]] <big>מְגִלַּת רוּת</big> '''Megillat Rúth - Rúth tekercse''') a [[Héber Biblia]] harmadik részének ([[Ketuvim]] - Iratok) második egységébe, az [[Öt tekercs]] közé tartozik, a keresztény kánonban történeti alapon kapott elhelyezést, ezért a [[Bírák könyve]] után szerepel. A könyv a moábita [[Rúth (Biblia)|Rúth]] és anyósa, [[Naomi (Biblia)|Naomi]] történetét beszéli el [[Moáb (terület)|Moábból]] való visszatérésükön keresztül Rúth férjhezmeneteléig, illetve fiának megszületéséig, majd [[Dávid zsidó király|Dávid király]] nemzetségtáblájával zárul. A könyv, rövidsége ellenére is (4 fejezet) fontos helyet foglal el mind a zsidó, mind a keresztény hagyományban. |
||
== A történet == |
== A történet == |
A lap 2014. január 29., 23:46-kori változata
Az Ószövetség könyvei |
---|
Héber Biblia (Azok a könyvek, melyek az összes keresztény és zsidó kánon legalább egyikében megtalálhatóak.) |
1 Mózes · 2 Mózes · 3 Mózes · 4 Mózes · 5 Mózes · Józsué · Bírák · Rúth · 1–2 Sámuel · 1–2 Királyok · 1–2 Krónikák · Esdrás · Nehémiás · Eszter · Jób · Zsoltárok · Példabeszédek · Prédikátor · Énekek · Ézsaiás · Jeremiás · Siralmak · Ezékiel · Dániel · Hóseás · Jóel · Ámós · Abdiás · Jónás · Mikeás · Náhum · Habakuk · Szofoniás · Aggeus · Zakariás · Malakiás |
Katolikus deuterokanonikus könyvek |
Tóbiás · Judit · 1 Makkabeusok · 2 Makkabeusok · Bölcsesség · Sirák fia · Báruk · Jeremiás levele · Dániel (kieg.) · Eszter (kieg.) |
A görög és szláv ortodox kánon többletei |
A grúz ortodox kánon többletei |
A „szűkebb” etióp ortodox kánon többletei |
Ezra apokalipszise · Jubileumok · 1 Énok · 1-3 Etióp Makkabeusok · 4 Báruk |
A szír Pesitta kánonjának többletei |
Rúth könyve (héberül מְגִלַּת רוּת Megillat Rúth - Rúth tekercse) a Héber Biblia harmadik részének (Ketuvim - Iratok) második egységébe, az Öt tekercs közé tartozik, a keresztény kánonban történeti alapon kapott elhelyezést, ezért a Bírák könyve után szerepel. A könyv a moábita Rúth és anyósa, Naomi történetét beszéli el Moábból való visszatérésükön keresztül Rúth férjhezmeneteléig, illetve fiának megszületéséig, majd Dávid király nemzetségtáblájával zárul. A könyv, rövidsége ellenére is (4 fejezet) fontos helyet foglal el mind a zsidó, mind a keresztény hagyományban.
A történet
- (1. fejezet) A bírák idejében, egy közelebbről meg nem határozott júdabeli éhínség elől a bethlehemi Elimelek és családja - felesége, Naomi, két fia, Mahlon és Kiljon - Moábba vándorolnak. Elimelek halála után a két fiú elveszi a moábita Rúthot és Orpát. Tíz év múlva a két fiú is meghal, gyermektelenül. Az éhínség végén Naomi a visszatérés mellett dönt, menyeit pedig megpróbálja visszaküldeni saját családjaikhoz. Orpa visszafordul, Rúth azonban ezekkel a szavakkal utasítja vissza anyósa unszolását: „ahová te mégy, oda megyek, és ahol te megszállsz, ott szállok meg, néped az én népem, és Istened az én Istenem” (1:16; ezek egyúttal az áttérés szavai is). Bethlehembe érve Naomiról (Gyönyörűségem) Márára (Keserűség) változtatja nevét.
- (2. fejezet) Az árpaaratás kezdetén térnek vissza, Rúth megkéri anyósát, hadd mehessen mezgerélni (elhullott kalászokat szedegetni, ami Izraelben a szegények előjoga volt). Rúth Boáz, Naomi rokonának földjére téved, ahol Boáz kéri, hogy ne menjen máshová, és anyósához való hűsége miatt - moábita, tehát idegen létére - a szolgálóival egyforma ellátásban és védelemben részesíti, Rúth pedig ottmaradt a búzaaratás végéig.
- (3. fejezet) Mivel Boáz, mint közeli rokon (góél - meg- vagy kiváltásra alkalmas közeli (vér)rokon), alkalmas a levirátusi házasságra - azaz arra, hogy elvegye Mahlon özvegyét, Rúthot, így fenntartva az egyenes ági leszármazást -, Naomi kiküldi Rúthot éjjel a mezőre, azzal, hogy feküdjön titokban Boáz lábaihoz, majd mikor felébred, figyelmeztesse erre a kötelezettségére, amit ő meg is tesz („terjeszd ki hát takaródat a te szolgálódra, mert te vagy a legközelebbi rokon”, 3:9). Boáz beleegyezik,[1] de felhívja figyelmét, hogy van egy még közelebbi rokon: „ha az megvált téged, jó, váltson meg; ha pedig nem akar téged megváltani, akkor én váltalak meg” (3:13).
- (4. fejezet) Boáz a város vénei előtt beszél a másik rokonnal, aki a saját örökségét féltve lemond előjogairól, így hivatalosan is Boázé lesz Elimelek öröksége.[2] Elveszi Rúthot, aki megszüli Obedet, aki a levirátusi törvények értelmében Mahlon fiának és örökösének, így Naomi unokájának is számít (4:13-16). A fejezet egy rövid nemzetségtáblával zárul, amiből kiderül, hogy Boáz Júda törzséből származik, Obed pedig Dávid király nagyapja.
Nyelvezet
Nyelvezete egyszerű, egységes, élénk, folyamatos, gördülékeny próza, egyike a héber Biblia legkönnyebben olvasható és legszebb szövegeinek. Érdekessége a sok, máshol már nem található (mert hímnemmel helyettesített) nőnemű igealak használata. Bibliai héber tanulásakor általában ezt szokás először olvasni Jónás könyve mellett.
Szerzőség
A könyv nem tartalmaz erre való utalást, ezért csak különféle feltelezésekre hagyatkozhatunk. A Talmudi hagyomány Sámuel prófétának tulajdonítja, amivel a könyv végi nemzetségi táblázatot szokás szembeállítani, ami bizonyosan Dávid korából (vagy utána) származik. A későbbi hozzátoldás (valamint a régi sarulehúzási szokás magyarázatának betoldása) azonban ezt a szerzőséget nem zárja ki.
Újabban felmerült, hogy a könyvnek, témája és megközelítése miatt (mivel az eseményeket két nő szemszögéből beszéli el) női írója lenne. Ezt semmi nem zárja ki és egyedülállóvá tenné a biblai iratok sorában, de konkrét bizonyíték erre jelenleg sincs.
Datálás
A könyv szereplőinek családfája
Elimelek | Naomi | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Boáz | Rúth | Mahlon | Orpa | Kiljon | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Obed | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Isaj | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Dávid király | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Jegyzetek
- ↑ „Az Úrnak áldotta vagy te, édes leányom! Utóbbi szereteteddel jobbat cselekedtél, mint az elsővel; hogy nem jártál az ifjak után, sem szegény, sem gazdag után”, 3:10
- ↑ „Ti vagytok tanúi ma, hogy megvettem mindent, ami Elimeleké volt, és mindent, ami Kiljoné és Mahloné volt, Naómi kezéből, sőt a moábita Rúthot is, Mahlon feleségét is feleségül vettem, hogy nevet támasszak az elhunytnak az ő örökségében, hogy ki ne vesszen az elhunyt neve az ő atyjafiai közül...”, 4:9-10
Lásd még
Irodalom
Külső hivatkozások
- Zsidó fordítások és tanulmányok (angol)
- Rúth a Mechon Mamrén - (Jewish Publication Society of America Version)
- Jewish Virtual Library
- Jewish Encyclopedia
- Rúth, Rási kommentárjával
- Keresztény fordítások
- Egyéb linkek