„Magyar Szocialista Párt” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
a →Külső hivatkozások: hivatalos weboldal link (mszp.hu) |
|||
| 209. sor: | 209. sor: | ||
* Energetika Tagozat |
* Energetika Tagozat |
||
* Európa-politika Tagozat |
* Európa-politika Tagozat |
||
* |
* Fogyasztóvédelmi és Életminőség Tagozat |
||
* Ifjúsági Tagozat |
* Ifjúsági Tagozat |
||
* Infrastruktúra Tagozat |
* Infrastruktúra Tagozat |
||
A lap 2013. április 12., 00:27-kori változata
| Magyar Szocialista Párt | |
| Fájl:Mszp logo.png | |
| Adatok | |
| Elnök | Mesterházy Attila |
| Elnökhelyettes | Simon Gábor |
| Alelnök | Gúr Nándor Horváth Csaba |
| Frakcióvezető | Mesterházy Attila |
| Alapítva | 1989. október 9. |
| Elődpárt | MSZMP |
| Székház | 1066 Budapest, Jókai u. 6. |
| Ifjúsági tagozat | Societas – Baloldali Ifjúsági Mozgalom |
| Ideológia | szociáldemokrácia |
| Politikai elhelyezkedés | balközép |
| Parlamenti jelenlét | 1990 óta |
| Nemzetközi szövetségek | Szocialista Internacionálé |
| EP-frakció | Szocialisták és Demokraták Progresszív Szövetsége (S&D) |
| Hivatalos színei | vörös, zöld |
| Magyarország politikai élete | |
| Weboldala | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Magyar Szocialista Párt témájú médiaállományokat. | |
A Magyar Szocialista Párt (röviden: MSZP) magyarországi, magát szocialistának, szociáldemokratának[1] valló párt, 1990 óta jelen van az Országgyűlésben. A párt 1989-ben alakult az akkori állampárt, a Magyar Szocialista Munkáspárt (MSZMP) utolsó kongresszusán, annak jogutódjaként. 1994 és 1998, illetve 2002 és 2010 között Magyarország kormányzó pártja volt. A 2010-es választás óta ellenzékben politizál.
Története
1989. október 7-én alakult jogelődje, a Magyar Szocialista Munkáspárt (MSZMP) XIV., egyben a Magyar Szocialista Párt I. kongresszusán, ahol többek között döntöttek a párt nevében addig szereplő „Munkás” szó elhagyásáról is. Az 1990. évi első szabad választás óta a többpárti országgyűlés egyik parlamenti pártja.
Az 1990-es szabad választás eredményeképpen ellenzékbe szorult. Az 1994–1998-as és 2002–2006-os ciklusban illetve 2006–2008 között koalícióban kormányzott a Szabad Demokraták Szövetségével, véleményük szerint szociáldemokrata-szociálliberális politikát megvalósítva[2]. 2008. május 1-jétől 2010 májusáig egyedüli pártként, kisebbségben kormányozta az országot az SZDSZ hallgatólagos, majd Gyurcsány Ferenc távozása után nyílt külső támogatásával.
A Magyar Szocialista Párt a nemzetközi szocialista–szociáldemokrata mozgalom része, tagja a Szocialista Internacionálénak és az Európai Szocialisták Pártjának, ezek vezető testületeiben is képviselteti magát. Így például az Európai Szocialisták Pártja nőszervezetének vezetője 2004 óta Gurmai Zita, a Szocialista Internacionálé 2008-ban Athénben tartott kongresszusán pedig Gyurcsány Ferenc akkori MSZP-elnököt és miniszterelnököt alelnökké választották. Együttműködik más szocialista–szociáldemokrata pártokkal, különösen az Európai Unión belül. A párt egyik alapítványa, a Szabad Sajtó Alapítvány birtokolja a Népszabadság Zrt. részvényeinek 26,5%-át, és más sajtótermékekben is rendelkezik tulajdonnal.
A 2006-os választásra az MSZP külön kampánydalt íratott, melyet Berkes Gábor és Geszti Péter szereztek. A szám minden választási gyűlés, találkozó, illetve kampányfellépés végén felcsendült, azóta ritkábban, de még mindig használatban van. A 2010-es választásra elkészült a dalnak egy nem hivatalos módosított változata, mely az MSZP népszerűtlen kormányzását mérsékelt önkritikával illeti, egyúttal felhívja a figyelmet a párt szerintük nyugodt stílusára.
A 2010-es választáson a párt 59 képviselői helyet szerezve az Országgyűlésben ismét ellenzékbe szorult a képviselői helyek több mint kétharmadát megszerző Fidesz–KDNP szövetséggel szemben.
Szili Katalin, az MSZP egyik prominens politikusa, miután próbálkozása az MSZP politikai irányvonalának megváltoztatására sikertelennek bizonyult (ezen cél miatt még az Országgyűlési elnöki pozíciójáról is lemondott 2009 nyarán) 2010. október 4-én kilépett a pártból és annak frakciójából is, emellett saját pártot alapított Szociális Unió néven. Parlamenti mandátumát (amit az MSZP Baranya megyei listáján szerzett) azonban nem adta vissza, így az Országházban hivatalosan független képviselőként politizál tovább.[3]
2011. október 22-én több hónapon át húzódó belső vita lezárásaként a Demokratikus Koalíció Platform Gyurcsány Ferenc vezetésével kivált a pártból[4] és Demokratikus Koalíció néven új pártot alapított a néhány hónappal korábban pár Gyurcsány- és szakadáspárti (korábbi) szocialista aktivista által bejegyzett Demokrata Párt átalakításával (amit egyébként pontosan ennek reményében alapítottak). Az országgyűlésben Gyurcsányhoz még kilenc szocialista képviselő csatlakozott, amivel önálló frakció alapítására is lehetőség lesz, legkorábban fél évvel az MSZP-frakcióból való távozás után – amennyiben a parlament nem módosítja 4/5-ös többséggel a házszabály erre vonatkozó részét. Az MSZP képviselőinek száma a választás utáni 59-ről – a pártból való távozások és pártszakadás okán 48 főre csökkent, de továbbra is a legnagyobb ellenzéki frakció.
A párt szervezeti felépítésének jellemzője, hogy a nagy önállósággal rendelkező helyi szervezetek és területi szövetségek mellett az egymástól kissé eltérő, de a párt arculatába beleillő politikai irányzatokat képviselő platformok és szakmai vagy élethelyzetbeli közösségeket alkotó tagozatok is működnek.
Magyarországnak eddig négy MSZP-s miniszterelnöke volt. 1994-től 1998-ig Horn Gyula, 2002-től 2004-ig Medgyessy Péter, 2004-től 2009-ig Gyurcsány Ferenc, 2009-től 2010-ig pedig Bajnai Gordon. Ők összesen három parlamenti ciklusban, 12 éven át irányították az országot. Közülük Medgyessy és Bajnai pártonkívüliként töltötte be a tisztséget (bár Medgyessy 1989 előtt tagja volt az MSZMP-nek). Az MSZP 1990-től 1994-ig ellenzéki középpártként működött, 1998-tól 2002-ig a legtöbb képviselővel rendelkező ellenzéki párt volt és 2010 óta ismét ezt a szerepet tölti be. Mesterházy Attila a hetedik elnökként vezeti a pártot 2010-től, akit a párt kongresszusa 2012 márciusában újraválasztott Szanyi Tiborral szemben.
A párt elnökei
.jpg)
| Név | hivatal kezdete | hivatal vége |
|---|---|---|
| Nyers Rezső | 1989. október 9. | 1990. május 27. |
| Horn Gyula | 1990. május 27. | 1998. szeptember 5. |
| Kovács László | 1998. szeptember 5. | 2004. október 16. |
| Hiller István | 2004. október 16. | 2007. február 24. |
| Gyurcsány Ferenc | 2007. február 24. | 2009. április 5. |
| Lendvai Ildikó | 2009. április 5. | 2010. július 10. |
| Mesterházy Attila | 2010. július 10. | hivatalban |
Választási eredmények
Országgyűlési választások
| Választás | Szavazatok száma (I. forduló) |
Szavazatok aránya (I. forduló) |
Szavazatok száma (II. forduló) |
Szavazatok aránya (II. forduló) |
Mandátumok száma | Mandátumok aránya | Parlamenti szerepe |
|---|---|---|---|---|---|---|---|
| 1990-es | 534 898 | 10,89% | 216 496 | 6,35% | 33 | 8,55% | ellenzék |
| 1994-es | 1 781 867 | 32,99% | 1 935 719 | 45,16% | 209 | 54,15% | kormánypárt |
| 1998-as | 1 445 909 | 32,25% | 192 640 | 39,84% | 134 | 34,72% | ellenzék |
| 2002-es | 2 361 997 | 42,05% | 2 011 820 | 45,77% | 178 | 46,11% | kormánypárt |
| 2006-os | 2 336 705 | 43,21% | 1 510 358 | 46,63% | 190 | 49,22% | kormánypárt |
| 2010-es | 990 428 | 19,30% | 326 323 | 28,32% | 59 | 15,28% | ellenzék |
Megjegyzések:
- A szavazatoknál a pártlistára leadott eredmények szerepelnek
- Az SZDSZ-szel közösen alkotott koalícióban kormányzott 1994-1998 és 2002-2008 között.
- Lásd még: A magyar választási rendszer
- Forrás: vokscentrum.hu
Európai parlamenti választás
| Választás | Szavazatok száma | Szavazatok aránya | Mandátumok száma | Európai parlamenti csoport | Európai parlamenti alcsoport |
|---|---|---|---|---|---|
| 2004-es | 1 054 921 | 34,30% | 9 | Európai Szocialisták Pártja (PES) | Európai Szocialisták Pártja (PES) |
| 2009-es | 503 140 | 17,37% | 4 | Szocialisták és Demokraták Progresszív Szövetsége (S&D) | Szocialisták és Demokraták Progresszív Szövetsége (S&D) |
Országos platformok
A párt alapszabálya szerint „a platform a párt egyes tagjainak politikai nézetközösségen alapuló, a párt programjának, irányvonalának bizonyos elemeit érintően önálló, másoktól eltérő véleménnyel rendelkező nyilvános csoportja”.[5] Országos platform az, amelyhez legalább 300 olyan párttag csatlakozott, aki nem tagja más platformnak, továbbá amelynek az MSZP Választmánya megadta az országos minősítést.
Az MSZP-n belül hat országos platform működik azt követően, hogy a Gyurcsány Ferenc vezette Demokratikus Koalíció Platform vezetősége és tagjainak nagy része 2011. október 22-én kilépett az MSZP-ből, és az év elején létrehozott Demokrata Pártba belépve, annak nevét Demokratikus Koalícióra változtatva folytatják tevékenységüket. Az MSZP Országos Választmánya ezután kimondta a Gyurcsány-platform megszűnését.
| Név | Vezető | Honlap |
|---|---|---|
| Baloldali Tömörülés Platform | Kiss Péter | [1] |
| Ésszerűség és Felelősség Platform | Kertész Krisztián | [2] [3] |
| Harmadik Hullám Platform | Bárány Balázs | [4] |
| Népi Platform | Fekete Zoltán | [5] |
| Szocialista Platform | Baja Ferenc[6] | [6] |
| Társulás a Szociáldemokrata Értékekért Platform | Hiller István | [7] |
Tagozatok
A párt alapszabálya szerint „a tagozat olyan nyitott szerveződés, amely fórumot teremt a párttagok és nem párttagok elsősorban szakmai véleménynyilvánítására. Tagozat helyi, területi vagy országos jelleggel működhet, az országos tagozat elismeréséről a választmány dönt”. Az országos tagozatok a következők:[7]
|
|
Lásd még
Jegyzetek
- ↑ A Magyar Szocialista Párt…, mszp.hu
- ↑ Gyurcsány: az MSZP politikája nem neoliberális
- ↑ Szili Katalin kilépett az MSZP-frakcióból, index, 2010. október 4.
- ↑ A Választmányi ülés döntése, mszp.hu, 2011. október 22.
- ↑ Alapszabály 35. §
- ↑ A nagy visszatérés? - Baja Ferenc vezetésével bontott ismét zászlót az MSZP Szocialista Platformja
- ↑ Az MSZP tagozatai
Külső hivatkozások
